Search results for "Hilfsreiche Prüfungsunterlagen verwirklicht Ihren Wunsch nach der Zertifikat der Nationally Registered Certified Medical Assistant 💽 Suchen Sie jetzt auf ➽ www.itzert.com 🢪 nach ☀ NRCMA ️☀️ und laden Sie es kostenlos herunter 🔘NRCMA Zertifizierungsfragen"
Sajnos egyre több madár érkezik hozzánk, megkezdődött a szezon…. Időnket elnyeli a rengeteg teendő, ezért csak összefoglalva tudunk beszámolni az elmúlt hetek örömteli eseményeiről. Lássuk tehát sorba:
2014.06.19.:
19.-én négy felcseperedett fekete rigót indítottunk útjára. Kettő közülük még májusban érkezett Debrecenből, a másik kettő pedig Szentesről.
2014.06.21.:
21.-én két társaság is eltávot kapott…:)
Két gólyának az aznap megtartott Táltosnapon adhatták vissza szabadságukat a rendezvény szervezői a hortobágyi Kilenclyukú híd mellett. Egyikőjük áramütésből gyógyult fel, ő Hevesvezekényből érkezett. A másik gólya szintén áramütést szenvedett, ő Mezőcsátról származik. Ez utóbbi kék színes gyűrűt is visel, sorszáma: HKZ6.
Esti órákban pedig felcseperedett erdei fülesbaglyaink indultak éjjeli vadászatra. Egy május 31.-én Debrecenből érkezett, egy június 3.-án Kunmadarason, és egy Szentesen mentett bagolyka felcseperedett, illetve egy Hajdúböszörményi származású agyrázkódásból felgyógyult füles voltak az est fénypontjai. Miután kontrollált körülmények közt sikeresen és ügyesen vadásztak és bebizonyították, hogy már megállják a helyüket természetben, látogatóink segítségével belevethették magukat az éjszakába.
2014.06.24.:
Szentiván éjjelén egy június 10.-én Debrecenből érkezett kuvik nyerhette el szabadságát. A fülesbaglyokhoz hasonlóan kuvikjainknak is bizonyítaniuk kell talpraesettségüket. Nagyon szépen vadászott, rátermettsége jóval nagyobb volt sorstársaiénál, így nem volt szívünk bent tartani. Többi kuvikunk még gyakorol, ők majd egyszerre hagyják el ideiglenes lakhelyüket.
2014.06.26.:
26.-án egy Mezőkövesdről érkezett fakopáncsot, egy Mályiból érkezett, a Mályi természetvédelmi Egyesület által mentett meggyvágót, és egy Nádudvaron legyengült törpegémet engedtünk szabadon.
2014.06.28.:
28.-án három darab molnár fecskét indítottunk útnak. Ők Nyírmártonfalván estek ki fészkükből, kicsit ideje korán. Már felnőttek, erősek, ügyesek! 🙂
2014.07.02.:
Tegnap pedig egy sertéstakarmányba esett veréb, egy Egyekről mentett molnár fecske, egy Debrecenből érkezett fekete rigó, és két balkáni gerle indult útnak. Az egyik gerle még tavaly érkezett hozzánk Debrecenből, ő szárnytöréséből gyógyult fel. A másikat idén február végén Kunhegyesen lőtték le légpuskával. Szerencsére felépült, remélhetőleg nem ezúttal nem lesz útjában senkinek…
Az erdei fülesbagoly(Asio otus) a madarak (Aves) osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjéhez, a bagolyfélék (Strigidae) családjához tartózó faj. Közép-Európa egyik leggyakoribb bagolyfaja.
Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában költ. Neve ellenére kerüli a nagy, zárt erdőket, kis erdőfoltokban, folyóárterekben, parkokban, öreg temetőkben telepszik meg.
Közepes nagyságú bagoly, testhossza 25-37 centiméter, szárnyfesztávolsága 90-100 centiméter, testtömege 220-370 gramm közötti. Jól látható tollfülekkel és nagy, narancsvörös szemekkel rendelkezik. A hím, a tojó és a fiatalok hasonló színezetűek.
Ragadozó madár. Rágcsálókkal táplálkozik, kedvence a mezei pocok. Ezekre nyílt területeken vadászik. Szétbontott köpetei ezek koponyáival van tele. Havas teleken mindig több madarat, főleg verebeket fog. Lesőhelyről csap le az észrevett zsákmányra, de éjszaka, hallás után is vadászik.
Október végén, novemberben kisebb-nagyobb csoportokba verődve, 8–10, de néha akár 80–100 példány is együtt tölti a napot. Nyugodtan pihennek tűlevelűeken, gyakran városok, falvak belterületén álló lucfenyőkön. Ha nem zavarják őket, évről évre felkeresik a helyeket. A hímek párzási időben a nappalt a fészek közelében töltik fákon vagy bokrokon, ahonnan szemmel tudják tartani a fészket is. Néha csupán embermagasságban ül, és ha úgy haladunk el mellette, hogy azt hiszi, nem vettük észre nem repül el, csak nagy szemeivel kíséri minden mozdulatunkat. A telelő csoport a tél végéig, március elejéig marad együtt, majd párokra bomlik.
Horgas, éles és hegyes csőre kiváló fegyver. A lábával fogva tartott áldozatát ezzel üti agyon. A táplálék megkeresésében hallása és látása segíti.
Az erdei fülesbagoly jól látható tollfülének semmi köze a halláshoz, az csak dísz. Füle a szeme mellett található, a tollak alatt, óriási, félhold alakú fülnyílással. Belső szerkezete aszimmetrikus, ezért a hang irányát és távolságát is fel tudják mérni, nagyon pontosan bemérik a motoszkáló egeret, és el is kapják.
Hangja itt hallható:
Nem akarsz lemaradni további videóinkról? Iratkozz fel youtube-csatornánkra!
Magyarországon rendszeres fészkelő, nem vonuló állomány. A Dunántúlon és az Alföldön egyaránt elterjedt, a leggyakoribb bagolyfaj. Állandó madár, télire az állomány fel is szaporodik, északabbról is érkeznek egyedek.
A költési időszak áprilisban kezdődik, de még májusban is tart, de enyhe teleken a párok már korában kialakulnak. Fészket nem építenek, előszeretettel használják az elhagyatott varjúfészkeket. A hím jelöli ki a területet, de a tojó választja ki az alkalmas fészket. A fészekből akár el is zavarja a tulajdonost. A fészek helye változó, lehet magasan lévő ágakon, vagy alacsony bokrokon is. A fészekaljában 4-6 fehér tojás található, amit március második felében vagy április elején rak le. A fészekalj pusztulása esetén költ később is. Ha bő az élelem, akár 4-6 tojásból is állhat a fészekalj. Ezeken 27-28 napig kotlik a tojó, az eleséget a hím hordja. Késő este azért kijön a fészekből a tollait rendbe szedni. A kikelt fehér pihés apróságokat a tojó melegíti. Az elején csak a hím látja el élelemmel a családot. A fiókák 2 hetes kora után a tojó is vadászik. A fiókák szeme 5–7 nap után nyílik ki. Háromhetesen hagyják el a fészket. Bár még nem tudnak repülni, ugrándoznak, majd este hívó hangjukkal jelzik hollétüket. Egy hónapos koruk után tudnak repülni és szüleik egész önállósodásukig etetik őket.
A fülesbaglyok fészekhagyó madarak, még azelőtt hogy repülnének, kievickélnek a fészekből. Gyakran találkozni velük földön, bokrok, fák alatt parkokban, erdőkben. Szüleik fáról fára követik őket úgy etetik.
Tavaszi nyári esték jellemző hangjainak egyike, amikor a kis baglyok éhesek és táplálékot kérnek háromhetesen hagyják el a fészket. Bár még nem tudnak repülni, ugrándoznak, majd este hívó hangjukkal jelzik hollétüket. A fészket még röpképességük elérése előtt elhagyják és a környéken szétszóródva, panaszos, síró hangon kérik szüleiktől a táplálékot. A fiókák hangos, elnyújtott, panaszos és magas „pí-í” eleségkérő hangja akár egy km-ről is hallható. Az erdei fülesbagoly fiókái vijjognak egész este. A kirepült fiatalok a fák koronájában sajátos síró hangon kérik az eleséget. Májustól egészen augusztus végéig lehet őket hallani.
Ez úton megkérünk mindenkit, ha biztonságos helyen találkozik velük, hagyja őket a helyükön, nem árvák!
Amennyiben közvetlen veszélynek van kitéve, úgy természetesen segítségre szorul. Példa erre a következő videóban látható nádudvari kis bagoly esete, aki a 4-es számú főút melletti fán ücsörgött a városháza előtt:
Nem akarsz lemaradni további videóinkról? Iratkozz fel youtube-csatornánkra!
Állománya stabil. A szakszerűtlen dúvadirtás során a szarka és varjúfészkekben megtelepedő baglyok és egyéb ritka ragadozó madarak (kékvércse, vörös vércse) is gyakran válnak a puska áldozatává, amikor a vadászok „szétlövik” a fészket azért, hogy a kártékonynak vélt varjúféléket kiirtsák. Olykor a télen összegyűlő madarakat is az értelmetlen pusztítás fenyegeti. A fészek elhagyása után még röpképtelen fiókák gyakran esnek a nyest, róka vagy a héja áldozatává. Költőhelyek hiányában könnyen telepíthető mesterségesen is, különösen a telelőhelyek környékén. Fontos, hogy a téli időszakban a nappalozó helyen összegyűlő madarak nyugalmát biztosítsuk.
Az utóbbi időben fokozódó problémát jelent az erdei fülesbagoly számára a közúti közlekedés, hisz jelentős mértékben lesznek gázolás áldozatai. Elsősorban a téli időszak kritikus, mikor az utak környékén vadásznak a szétszóródott magvakkal táplálkozó rágcsálókra. Szerbiában fokozottan védett faj.
Védett madár! Természetvédelmi eszmei értéke 50 000 Ft.
A csilpcsalpfüzike(Phylloscopus collybita) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az óvilági poszátafélék (Sylviidae) családjába tartozó faj.
Európában, Ázsia déli részén és Észak-Afrikában él. Ritkás erdők, parkok nedves aljnövényzetében található.
Nevét az általa kiadott hangok után kapta. Éneke egytagú (kivételesen kéttagú), lassú, kimért, tiszta, erőteljes elemekből álló, két vagy három tagon előadott „csilp csalp csalp csalp csilp csalp csalp csalp…” Főként a költőterületre frissen érkezett madarak tompa „perr perr” hangot fűznek a strófák elé.
Nem akarsz lemaradni további videóinkról? Iratkozz fel youtube-csatornánkra!
Hívóhangja lágy fütyülő „hüitt”, kissé felfelé ível és a hangsúly a végén van, némileg változó (kivételesen a fitiszéhez hasonló). Riasztóhangja a fészeknél tisztán szóló „fíít”. Nyár végén-ősszel a fiatalok „hííp” vagy „uiszt” hangot hallatnak (ez a keleti csilpcsalpfüzike hangjával téveszthető össze.
Testhossza 8-12 centiméter, szárnyfesztávolsága 15-21 centiméter, testtömege 6-10 gramm. Tollazata felül barnásszürke, alul világossárga.
Nagyon hasonlít a fitiszfüzikéhez. Szürkés árnyalatú barnászöld felülről (farkcsíkja néha élénkebb zöld), törtfehér alulról változó mennyiségű sárgával, a torkon és a mellen krémszínű árnyalattal. Gyakran a fitiszhez képes kifejezettebb a krémbarna szín a mell oldalán, különösen ősszel. Ismertetőjegyei: sötét lábak; finom, gyakran meglehetősen sötét csőr; általában eléggé rövid és nem kifejezett szemöldöksáv; mérsékelten sötét szemsáv, mely a fehéres szemgyűrűt elöl és hátul megtöri; a szem alatt és a fülfedőin nagyjából egyöntetű sötét, mely kiemeli a szem körüli alsó félgyűrűt; kézevező-túlnyúlása rövid (de hosszúnak tűnhet, ha leereszti kézevezőit). Időnként farkát lefelé billegteti (a fitisz nem tesz ilyet).
A sűrű bokrok között, néha a fűben keresgéli rovarokból és pókokból álló táplálékát, ősszel bogyókat is elfogyaszt.
Magyarországon rendszeres fészkelő, gyakori fajnak számít. Költöző madár, mely az énekesmadarak közt az elsők között van, amelyek visszatérnek telelőterületeikről és az utolsók között található, akik ősszel elhagyják költőterületeiket.
A hím csilpcsalpfüzike két-három héttel korábban érkezik vissza telelőterületéről a fészkelő területre, mint a nőstény és azonnal megkezdi éneklését, hogy kijelölje és riválisai tudatára adja területének tulajdonjogát, valamint, hogy lenyűgözze a tojót. Amikor a tojó megérkezik a hím egy pillangószerű repülési bemutatót tart. Miután egy pár összeállt, a továbbiakban felbukkanó nőstény egyedeket elzavarják a területről. A hímek csak kis mértékben vesznek részt a fészek építésben, ugyanakkor a terület védelmezését ők biztosítják. A talajra, vagy annak közelébe, sűrű növényzettel borított részre a tojó egyedül készíti fűszálakból, száraz növényi részekből, levelekből álló gömb alakú fészkét, melyet puha anyagokkal bélel.
Az átlagosan 12,5 cm magas és 11 cm széles fészek oldalában helyezkedik el annak bejárata. Fészekalja 2-7 tojásból, általában 5-6 tojásból áll, melyen 13-14 napig kotlik. A tojások vöröses, lilás, vagy feketés színűek. Egy évben kétszer költ. Fiókái csupaszon és vakon kelnek ki a tojásból, majd a nőstény táplálja őket. A kikelést követően 14-15 nap szükségeltetik a fiókáknak, mire tollazatuk kifejlődik. A hímek csak ritkán kapcsolódnak bele a fiókák táplálásába, bár rossz időjárási körülmények, korlátozott táplálkozási lehetőségek, vagy a nőstények eltűnése közepette ezt gyakrabban megteszik.
Akárcsak a többi kis testű madárfajnál, a csilpcsalpfüzikénél is az első életévben a legmagasabb az elhullás mértéke. Három-négyéves kort megélt madarakról rendszeresen készülnek feljegyzések, míg a leghosszabb feljegyzett életkor több, mint hét év e madárfajnál. E földön, vagy földfelszín közelében fészkelő madarak tojásait, fiókáit és fiatal egyedeit gyakran ragadják el hermelinek, menyétek, valamint varjúfélék, mint például szarkák, míg a felnőtt példányokra inkább a ragadozó madarak jelentenek veszélyt, például a karvalyok. A kis testű madarakra komoly veszélyt jelentenek az időjárási szélsőségek, melyek költéskor, vándorlás idején, vagy telelési időszakukban fenyegetik e madárfaj populációit.
A csilpcsalpfüzike esetenként áldozatul esik a kakukkoknak, melyek fészkébe csempészik tojásaikat, hogy aztán a gazdaállat nevelje fel a szülő helyett fiókáikat.
Az alig 10 grammos madarak azonban elképesztően bonyolult álcázó tollmintázatuknak köszönhetően azonban szinte észrevehetetlenek. Az emberek többsége nem is ismeri ezeket a parányi, az ökörszemnél alig nagyobb madárkákat, melyek miniatűr harkályokként a fák kérgén keresgélve élik életüket.
A hegyi fakusz vagy hosszúkarmú fakusz(Certhia familiaris) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a fakuszfélék (Certhiidae) családjába tartozó faj.
Európa és Ázsia területén honos. Elsősorban a hegyvidékek öreg tű- és lomblevelű erdőinek lakója. Költőhelyén állandó, de kóborol.
Testhossza 12-13 centiméter, szárnyfesztávolsága 17-21 centiméter, testtömege 8-11 gramm. Vékony, lefelé hajló csőre van. Tollazata alfajtól függően a szürkétől a vörhenyesbarnáig terjed.
Szinte kizárólag a fák törzsén mozog. Jellegzetes csavarvonalban haladva keresgéli a kéregrepedésekben rovarokból és pókokból álló táplálékát. De míg a hasonló módon keresgélő csuszka fentről lefelé haladva nézi végig a törzset, addig a fakusz pont fordítva, lentről felfelé.
Faroktollai erősek, melyek a fa törzsén való támaszkodásnál segítik.
Hosszú, vékony, hajlott csőrüknek köszönhetően olyan résekbe is képesek benyúlni, ahova a harkályok, küllők, a csuszka és a cinegék nem. Ez teszi lehetővé számukra, hogy a táplálékért folyatott versengés nélkül éljenek együtt a több mint egytucatnyi, rendszeresen vagy alkalmilag a kérgen táplálkozó madárfajjal.
A rövidkarmú fakusztól legkönnyebben énekhangja alapján különíthetjük el, a tollazati különbségek nagyon kicsik és sokszor átfedést mutatnak a két faj között.
Nem akarsz lemaradni további videóinkról? Iratkozz fel youtube-csatornánkra!
A hímek énekelnek, a tojók fészket építenek áprilisban.
A magasabban fekvő erdők madara. Észak-keleten az alacsonyabban fekvő fenyvesekben is költ. Évente kétszer fészkel. Szűk fészkét a fák törzsén lévő repedésekbe, vagy a fakéreg alá építi. A fészek általában alacsonyan, 1 méter alatt helyezkedik el. A fészekalj nagysága igen változó lehet, általában 4-10 tojást rak, melyeken 14-15 napig kotlik. A fiókákat még 15-16 napig gondozza.
Magyarországon állandó és rendszeres fészkelő.
Északi populációi vonulók, a hazai állandó, de télen lejjebb húzódik költőhelyéről, és ilyenkor az alföldön is találkozhatunk vele.
A Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint nem fenyegeti különösebb veszély, és mivel ez az európai populációkra is igaz, SPEC értékelése sincsen. Magyarországon mindemellett védett, eszmei értéke 25 000 forint.
A szajkó, más néven európai szajkó(Garrulus glandarius) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj. Közismert népies neve: mátyásmadár vagy mátyásszajkó, egyes vidékeken mátyás, illetve matyimadár.
Európában, Ázsiában és Afrika északnyugati partvidékén fészkel. Lombos, elegyes és tűlevelű erdőkben, parkokban él. Kimondottan erdei madár. A hegység, dombvidék és síkság erdős részein országszerte megtalálható, ahol kisebb és közepes nagyságú lombos- vagy fenyves erdők vannak. Megtalálható a nagy kiterjedésű erdőkben is, ezeket azonban kevésbé szereti, mint a ligetes, mezőgazdaságilag művelt területekkel és tisztásokkal megszakított kisebb erdőket. Fátlan területeken nem él meg, lételeme a tölgy vagy a bükk jelenléte.
Testhossza 34-35 centiméter, szárnyfesztávolsága 52-58 centiméter, testtömege 140-180 gramm. A tojó kisebb, mint a hím. Rövid, erős csőre van. A Magyarországon élő varjúfélék között a legkisebb. Tollazata rózsaszínes világosbarna. Farka fekete, míg farkcsíkja és alsó farkfedői fehérek. Feketés szárnyán a széles fehér folton kívül szembetűnő bélyeg a fekete vonalas égszínkék szárnytükör. A szép fedőtollak gyakran díszítik a vadászok kalapját is. Izgalmi állapotban gyakran felmereszti fekete-fehér vonalkázású fejtollait. Szeme világoskék. Hangja messze hangzó, éles „sksék”. Éneke nagyon változatos, érdes, nyávogó, fütyülő hangok keveréke. Kitűnő hangutánzó, élethűen utánozza az egerészölyv nyávogás-szerű kiáltását, a holló mély korrogását, a varjak károgását és a fácánkakas kakatolását is. Nemcsak más madarak hangját, hanem például a szekérnyikorgást, a kutyaugatást is híven utánozza („szajkózza”). Éles, riasztó hangjára az erdő minden vadja figyel.
Táplálékgeneralista. A lehetőségeken belül szinte mindent megeszik. Nyáron inkább rovarokkal táplálkozik, de a fészekrablástól sem riad vissza. Elkapja a gyíkokat, a békákat, az apró rágcsálókat és a csőrével agyonveri őket. Ősszel áttér a növényi táplálékra. Télen táplálkozásában a növényi eredetű anyagok dominálnak. Ilyenkor „előveszi éléskamráiból” az ősszel szorgalmasan begyűjtött és eldugdosott, főleg makkból álló csemegéit. Ám a rejtekhelyeket – például fatuskók, avar – nem mindig találja meg, s ezzel mintegy erdőgazdasági tevékenységet folytat, biztosítva a magok kikelését, ily módon elősegítve a természetes erdőfelújítást. Tölgymakk, bükkmakk, kukorica, gabonafélék magvai, dió, mandula, alma, szőlő, barack, erdei gyümölcsök egyaránt szerepelnek az étlapján.
Májusban költ. Fészekalja 5-6 tojásból áll, melyen 16-17 napig kotlik. A kikelés után a fiókák, még 19-21 napot töltenek a fészekben, és azt gyakran még teljes röpképességük elérése előtt elhagyják. Elsősorban lomberdőkben költ, különösen kedveli a tölgyeseket, de a gyertyánosokban, fenyvesekben, esetleg tujasorokban is megtalálhatjuk fészkét. Gallyfészkét gyökerekkel, növényi szálakkal béleli.
Magyarországon rendszeres fészkelő. Állandó madár, bár a költési időszak után csapatokba verődve nagyobb távolságokra is elkóborolhat.
Tavasszal és nyáron ritkán hagyja el az erdőt, de ősztől tél végéig nyíltabb tájakon, szőlőkben, gyümölcsösökben is megfordul. Ilyenkor laza csoportokban található. Bizalmatlan, óvatos, mozgékony madár. Hangos riasztása miatt a cserkelő vadászok nemigen kedvelik. Ilyenkor ugyanis az erdő őreként az összes vad figyelmét felhívja a közeledő veszélyre. Vadgazdálkodási szempontból kártétele elenyésző, állományának apasztása elsősorban az énekesmadarak védelme érdekében szükséges. Hazai állománynagyságáról pontos adatok nincsenek. Alkalmas területen 3-6 pár is költhet tízhektáronként.
Madárkirály választással, ügyességi versenyekkel, solymászbemutatókkal és sok színes programmal telt a pünkösdi hétvége a Hortobágyi Madárparkban.
Királyválasztásunk nyertese Héra nevű ölyvünk lett, aki királynőként kormányozza ezentúl a Madárpark tollas lakóit.:)
Héra egerész ölyv és pusztai ölyv hibridje, így egyedi mintázata, szépsége miatt látogatóink nagy kedvence.
A szavazatokat online és személyesen is fogadtuk hétfő este 6-óráig. Számlálóbizottságunk tagjai lelkes önkénteseink voltak: Kovács Boglárka, Kovács Brigitta, Kozma Luca és Kozma Virág.
A személyesen szavazók körében pedig egy DVD csomagot sorsoltunk ki, nyertesünk: Tóth Krisztina.
Gratulálunk a nyereményhez!
Fotók a szavazatszámlálásról:
A királyválasztás mellett számos gyermekprogramnak örvendhettek a fiatalok. Parkolónkban krétarajzok készültek, fogadóterünkben karkötőket és más dísztárgyakat készíthettek a gyerekek, valamint halfogó versenyünkön medencéből kifoghatták gólyáink vacsoráját.:)
Nem csak kicsiknek, de nagyok számára is lenyűgözőek voltak solymászbemutatóink.
A hétfői napot végül egy házi rozsdafarkú szabadon engedésével zártuk. A madár a napokban került hozzánk, ragasztós rovarcsapdába repült. Egy kis tisztogatás után szabadon távozhatott…:)
Végül, de nem utolsó sorban szeretnénk megköszönni önkénteseinknek, Szántó Johannának, Kovácsné Laczkó Orsolyának, Kovács Boglárkának, Kovács Brigittának, Kovács Dorinának, Dr. Szendrei Eszternek, Kozmáné Lippai Gabriellának, Kozma Lucának, Kozma Virágnak, Nagy Dávidnak, Nagy Antalnak, Nagy Norbertnek és Kertész Mátyásnak az áldozatos munkát és hogy a Madárkórháznak szentelték a Pünkösdjüket!
14:00 – Halfogó verseny – Fogd meg a gólya vacsoráját!
A programokon túl most Madárkirályt is avatunk, ha már Pünkösd ugyebár!
Gyertek el és segítsetek Nekünk!
Mi kiválasztottunk 9 madárkát, Nektek csak gyönyörködni kell bennük, eldönteni ki a „legkirályabb” közülük, majd szavazni Rá! A voksokat hétfőn 18:00 –ig fogadjuk!
A személyesen szavazók közül nyertest is sorsolunk, aki az élményeken túl egy DVD- vel is gazdagabb lesz.
Nos, gyertek,…lássatok,…..szavazzatok!
Természetesen itt is szavazhattok, ha eljönni nincs lehetőségetek, ami persze nem olyan, mint egy személyes találkozás, de láthatjátok Őket és választhattok!
Királyjelöltek
Luca:
Réti sas. Ágvillába felakadt, ennek következtében bal lábát elvesztette. Helyette műlábat kapott.
Bogyó:
Réti sas. Mérgezéssel került a Madárkórházba, még fiatalon. Felgyógyult, szabadon bocsájtás után 2 héttel azonban visszakerült, szintén mérgezéssel.
Csacsogó:
Egerészölyv, több mint 10 éve a Madárkórház vendége. Szárnyait áramütés következtében elvesztette. Az évek során megszelídült, látogatóink szívesen fotózkodnak vele.
Héra:Áramütés következtében fél szárnyát elvesztette. Különlegessége, hogy feltehetően egerész- és pusztai ölyv hibridje. Mintázata az afrikai ölyvre is utal.
Coco:
Öreg, nevelt holló. Szívesen köszön látogatóinknak.
Csőrös:
Fehér gólya. Felső csőrkávája letört, alkalmanként új műcsőrt kap.
Muki:
Tartósan sérült gyöngybagoly. Párjával minden évben életképes utódokat nevel, akik helyette kerülnek vissza a természetbe.
14:00 – Halfogó verseny – Fogd meg a gólya vacsoráját!
A programokon túl most Madárkirályt is avatunk, ha már Pünkösd ugyebár!
Gyertek el és segítsetek Nekünk!
Mi kiválasztottunk 10 madárkát, Nektek csak gyönyörködni kell bennük, eldönteni ki a „legkirályabb” közülük, majd szavazni Rá! A voksokat hétfőn 18:00 –ig fogadjuk!
A személyesen szavazók közül nyertest is sorsolunk, aki az élményeken túl egy DVD- vel is gazdagabb lesz.
Nos, gyertek,…lássatok,…..szavazzatok!
Természetesen itt is szavazhattok, ha eljönni nincs lehetőségetek, ami persze nem olyan, mint egy személyes találkozás, de láthatjátok Őket és választhattok!
Királyjelöltek
Luca:
Réti sas. Ágvillába felakadt, ennek következtében bal lábát elvesztette. Helyette műlábat kapott.
Bogyó:
Réti sas. Mérgezéssel került a Madárkórházba, még fiatalon. Felgyógyult, szabadon bocsájtás után 2 héttel azonban visszakerült, szintén mérgezéssel.
Csacsogó:
Egerészölyv, több mint 10 éve a Madárkórház vendége. Szárnyait áramütés következtében elvesztette. Az évek során megszelídült, látogatóink szívesen fotózkodnak vele.
Héra:Áramütés következtében fél szárnyát elvesztette. Különlegessége, hogy feltehetően egerész- és pusztai ölyv hibridje. Mintázata az afrikai ölyvre is utal.
Coco:
Öreg, nevelt holló. Szívesen köszön látogatóinknak.
Csőrös:
Fehér gólya. Felső csőrkávája letört, alkalmanként új műcsőrt kap.
Muki:
Tartósan sérült gyöngybagoly. Párjával minden évben életképes utódokat nevel, akik helyette kerülnek vissza a természetbe.
2014 nyarán a Madárkórház Alapítvány tisza-tavi csónaktúrákkal várja az érdeklődőket!
A Tisza-tó Magyarország második legnagyobb vizes élőhelye és egyben a legnagyobb mesterséges tava. Természeti értékeit tekintve egyedülállóan gazdag, mozaikos terület, ahol az ártéri ligeterdőktől a mély vizű mocsarakig minden élőhely típus képviselteti magát. Madárvilága rendkívül gazdag, több jelentős gémtelep található a nádasokban, vonulási időszakban több tízezres csapatokban időznek a ludak és récék, továbbá rendszeres fészkelő a rétisas.
Túráink a tiszafüredi Albatrosz Kikötőből indulnak, ahol szép, rendezett környezet fogadja a vendégeket. Lehetőségük nyílik továbbá kajak-kenu, csónak- és kerékpárkölcsönzésre, továbbá szálláslehetőségek széles kínálata várja itt az érdeklődőket. link: http://albatroszkikoto.com/
A túrák előzetes bejelentkezéssel indulnak, amit a 06 20 5050 231-es telefonszámon tudnak megtenni. A kirándulások időtartama személyre szabott, a túrázók igényei szerint alakítjuk ki az útvonalat, hogy a lehető legtöbb érdekességet megmutathassuk. A kikötőben gyönyörű környezet fogad minden vendéget, szállás, kerékpár-, kajak/kenu- és csónakkölcsönzési lehetőségekkel.
2014 nyarán a Madárkórház Alapítvány tisza-tavi csónaktúrákkal várja az érdeklődőket!
A Tisza-tó Magyarország második legnagyobb vizes élőhelye és egyben a legnagyobb mesterséges tava. Természeti értékeit tekintve egyedülállóan gazdag, mozaikos terület, ahol az ártéri ligeterdőktől a mély vizű mocsarakig minden élőhely típus képviselteti magát. Madárvilága rendkívül gazdag, több jelentős gémtelep található a nádasokban, vonulási időszakban több tízezres csapatokban időznek a ludak és récék, továbbá rendszeres fészkelő a rétisas.
Túráink a tiszafüredi Albatrosz Kikötőből indulnak, ahol szép, rendezett környezet fogadja a vendégeket. Lehetőségük nyílik továbbá kajak-kenu, csónak- és kerékpárkölcsönzésre, továbbá szálláslehetőségek széles kínálata várja itt az érdeklődőket. link: http://albatroszkikoto.com/
A túrák előzetes bejelentkezéssel indulnak, amit a 06 20 5050 231-es telefonszámon tudnak megtenni. A kirándulások időtartama személyre szabott, a túrázók igényei szerint alakítjuk ki az útvonalat, hogy a lehető legtöbb érdekességet megmutathassuk. A kikötőben gyönyörű környezet fogad minden vendéget, szállás, kerékpár-, kajak/kenu- és csónakkölcsönzési lehetőségekkel.
A héja(Accipiter gentilis) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Európa, Ázsia és Észak-Amerika erdejeiben fordul elő, de parkokban és falvakban is él. A Kárpát-medencében főleg a hegy- és dombvidékein vadászik, de az Alföldön is megtalálható.
Testhossza: a hím 50, a tojó 60 centiméter, szárnyfesztávolsága: a hím 95, a tojó 125 centiméter. Testtömege: a hím 500-1100, a tojó 800-1350 gramm. A tojó lényegesen nagyobb a hímnél. Hátoldala sötétszürke, melle és hasa szürkésfehér, barna keresztsávokkal. Csüdje rövid és vaskos, ujjai erőteljesek, hegyes karmokkal, a fiatal mellén hosszanti csepp alakú sávok találhatók.
Hangja itt hallható:
Nem akarsz lemaradni további videóinkról? Iratkozz fel youtube-csatornánkra!
Elsősorban különféle rágcsálókkal, kisebb és közepes nagyságú madarakkal táplálkozik. Lesből támadva, nagy sebességgel üldözi zsákmányát, amit általában el is kap.
Hazai ragadozó madaraink közül egynek sem ilyen változatos a tápláléka, mint a héjának. Az apró rágcsálóktól a vele azonos nagyságú ragadozókig mindent elfog. Elsősorban galambok, gerlék, rigók, seregély, fogoly, fácán, hörcsög, ürge, üregi és mezei nyúl, menyét, görény szerepelnek táplálékában. Alkalmanként elfog-ja az erdei fülesbaglyot, sőt darázsölyv és barna rétihéja zsákmányul ejtéséről is tudunk. Tisza menti megfigyelések szerint zsákmányának 87%-a madár (főleg csóka) és 13%-a emlős (főleg ürge) volt. Napjainkban legfontosabb táplálékát a tarlóra kijáró galambok képezik.
Igazi erdei ragadozó, merész madár, akár nála nagyobb állatokat is elejt. Ezt használják ki a solymászok is, mivel megfelelő idomítással kiváló vadászmadár nevelhető belőle, az erre a célra tartott madarak beszerzése és tartása természetesen engedélyhez kötött.
Rendkívül erőszakos, vad, vakmerő, gyors, erős, de emellett ravasz és óvatos is. Alig van madár, amely röptében a mozgás oly sokféle változatát tudná kifejteni, mint a héja, mely a rendkívüli gyorsaság mellett valóságos mestere a hirtelen-váratlan fordulatoknak, a nyilalva suhanó szárnyalásoknak, melyeket nagytestű madár létére meglepő ügyességgel egyesít magában.
Ügyességéről egy igen látványos videó is készült:
A héja elsősorban hegyvidéki vagy nagy kiterjedésű erdőkben költ, szeret azonban nyiladékok, erdei utak mellé fészkelni. Az Alföldön a kisebb erdőfoltokban – főleg fenyvesekben – is megtelepszik. A lombszint alatt költ. Egyaránt fészkel a hegyvidéki bükkös, tölgyes erdőkben, illetve a sűrű fenyvesekben vagy az árterek ültetett nyárasaiban, de a bükkösöket és a fenyveseket határozottan előnyben részesíti. Március végétől júniusig tart fészkelése. Az ország déli részén hetekkel előbb megindul a költés, mint a hegyvidéken.
Az ivarérettséget 2–3 éves korban éri el. A párok hűségesek egymáshoz, látványos nászrepülést végeznek. Általában előző évi helyüket foglalják el, de váltó fészket is használnak. Fészekalja 4 kékesfehér tojásból áll, de általában csak két fiókát nevelnek fel. A kotlás áprilisban kezdődik és 40 napig tart. A fiatal madarak 40–43 nap után repülnek ki. A héja körülbelül 15 évig él.
