Tavasz

Vizes élőhelyek veszélyei

Ha esik az eső, a víz összegyűlik, megtalálja az utat, és folyik, messziről messzire. Tavasszal a hóolvadással a hegyekből lezúduló víz duzzasztja a folyókat, és országhatárokon át visz magával mindent, ami bele kerül. Vegyszereket, mérgező anyagokat is. A vizes élőhelyeken, halastavakban, árasztásokban, laposokban, különféle mérgezések okozhatnak károkat. A mérgezések eredete lehet természetes, ilyen a botulizmus. A nyári melegben alacsony vízállás esetén, a fokozott szerves anyag bevitel mellett az algák és vízi növények túlszaporodásával létrejövő oxigénhiányos környezetben a természetben jelenlevő Clostridium botulinus toxin okozza az úgynevezett „tavi bénulást”. Ez akár a vízimadarak tömeges elhullásához is vezethet. A betegség megelőzhető a víz szintjének jelentős megemelésével és áramoltatásával, a szerves anyag bevitel mérséklésével. A bénult betegek nagy mennyiségű ivóvíz szondán át való bevitelével sok esetben megmenthetők. Az emberi gondatlanságból a vizekbe került növényvédő szerek rendszeresen kimutathatók a vízből, az algákból, a halakból és az ezeket fogyasztó halakból és madarakból. A növényvédő szerek sokféleségéből adódóan a diagnózis sokszor bizonytalan és hosszadalmas, drága labormunkát igényel. A mezőgazdasági területekről leginkább karbamát hatóanyagú csávázószerek, peszticidek, kerülnek a vizekbe. Legtöbbször az adható ellenszer már későn kerül alkalmazásra.

Fertőző betegségek:

A vizes élőhelyeken a vízen táplálkozó és oda ürítő vadrécék és más vízi szárnyasok között a víz fertőző betegségek gyors terjesztésében játszik szerepet. Vadon élő madarakban a fertőző betegségek ritkák, főleg szabadon tartott házi baromfi fajoktól kaphatnak el baktériumos, vagy vírusos betegséget, ha az alapvető higiéniai előírásokat nem tartják be a tulajdonosok.

A baromfikolera minden madárfajra veszélyes. Főleg vízibaromfi és pulyka állományokban jellemző, 24 óra lappangás után tömeges elhullást okoz. Ha a tartók nem védekeznek vakcinázással, a betegség nagy valószínűséggel jelentkezik és olyan tömegű elhullással jár, hogy a termelő fizikailag képtelen a sok elhullott állatot időben eltávolítani. A legeltetett lúdállományokról és halastavi lúd- és kacsaállományokról átterjedhet vadon élő társaikra, vagy az össze nem gyűjtött hullákat fogyasztó varjakra, szarkákra, réti sasokra is. A pusztán kisemlősökkel (egerekkel, pockokkal, ürgékkel) táplálkozó ragadozók és kaszálás után, takarás nélkül maradt pockokat, szöcskéket kereső gólyák, gémek, kócsagok a védett pusztákon biztonságban élnek. Szinte semmilyen veszély nem fenyegeti őket.

További cikkek a madármentés témakörében

  • Sérült madarat talált? Madármentés országszerte! Országos Madármentő lehetőségek Országos koordinátor: Madárkórház Alapítvány Ügyelet: 0630/535-64-84 17:00-07:00: 30/621-21-60 Bejelentés utáni teendők itt olvashatók: Mit tegyünk?   A hortobágyi diszpécserközpontunkban (0630/5356[...]
  • Madármentés, amíg a beteg orvoshoz kerül Miről ismerjük meg a beteg madarat? Arról, hogy hagyja magát megfogni. Ha egy madarat meg lehet fogni, akkor nagyon súlyos beteg. A vadmadár fél az embertől, és számára biztonságos távolságot tartva elrepül. Akkor is, ha esetleg beteg. Ha nem repül el, akkor[...]
  • A vadmadarak sérülésének, betegségeinek okai A bekerülés okai közül elsősorban szárny-törött, baleseti sérültek, lőtt, áram-ütött és mérgezett esetek a számottevőek. Ezek minden esetben az emberi civilizáció, gondatlan, vagy szándékos károkozás, de mindenképpen az emberi jelenlét hatásaival függe[...]
  • Elárvult fiókák felnevelése Igen fontos! Ha a fióka nagyon kiéhezettnek tűnik, feltehetően fél nap óta vagy még hosszabb ideje nem kapott enni, akkor haladéktalanul (egy órán belül) próbáljuk megetetni, megitatni. Minél fiatalabb egy fióka, annál kevésbé tudja elviselni a tartós éhezést. Sajnos[...]
  • Télapó egyre inkább átveszi a trónját. Itt-ott már meg is rázta a szakállát, szertefújta a lombokat. A környezetünkben élő állatvilág dúsan terített asztalát felszámolja, morzsát is alig hagyva a hosszú téli napokra. A költöző madarak elvonultak, de maradtak olyanok, amelyek nem tudtak az egészséges[...]
  • Az első és legfontosabb feladat a mérgezett madár megtalálásakor a további lehetséges áldozatok felkutatása, melyek valószínűleg a már megtalált beteg állat mellett, vagy annak közelében, általában 1,5 km-es körzeten belül fellelhetők. Miután megtörtént a sérült madarak összegyűjtése, állapotu[...]
  • A kisrigókat nem kell megmenteni a szüleiktől!   Ebben időszakban, május közepén már kikeltek az énekesmadár fiókák. A Madárkórház Alapítvány nyilvános madármentő telefonszámán és e-mailen naponta 20-30 bejelentést kapunk fészekből „kiesett” madárfiókák mentése ügyében. Ezek nagy része feke[...]
  • A füsti fecske átteleltetése, vagy egyáltalán egy fecskefióka felnevelése a köztudatban még mindig úgy van elkönyvelve, hogy rendkívül nehéz feladat, sőt egyesek lehetetlennek tartják, pedig nem az. Létezik egy olyan módszer, amivel szakszerűen, problémamentesen lehet nevelni, teleltetni, vagy ha ne[...]