Tél

Tél és a madarak

IMGA0060Télen hideg van, befagynak a vizek, leesik a hó. Számos állatfaj nem talál táplálékot, és különböző módon vészeli át a hideg évszakot.

Az egyik stratégia az inaktivitás. Az életfolyamatok minimálisra csökkentésével a meglévő energiájuk elegendő lehet tavaszig. Bizonyos emlősök téli álmot alszanak, a rovarok bebábozódnak, hibernálják magukat, a békák iszapba temetkeznek, a halak a víz fenekére vermelik el magukat stb.

Másik stratégia az elvándorlás. A madarak egy része nagy távolságra, melegebb tájakra költözik, ahol biztosan megtalálja a táplálékon kívül a neki megfelelő élőhelyet is, majd tavasszal újra visszatér, szinte menetrendszerű pontossággal.

Egy részük csak kóborol: éppen annyira távolodik el eredeti élőhelyétől, amennyire a táplálékszerzés, pihenő- és éjszakázó hely igénye megköveteli, és ha az időjárás kedvezőbb, azonnal visszatér. A vadludak enyhe teleken áttelelnek, vagy csak pár hétre húzódnak délebbre. Ha nincs hó, találnak a vetéseken élelmet, és ha nem fagy be a víz, ahol éjszakáznak, addig maradnak, amíg lehet.

A ragadozók egy része, és a varjúfélék, valamint több magevő – galambok, verebek, zöldikék – és néhány rovarevő, mint pl. a cinegék itt maradnak, mert hidegben is megtalálják speciális táplálékukat. Más énekesek (meggyvágók, fenyőpintyek, csonttollúak) és egyes ragadozók (kis sólyom, vándorsólyom, gatyásölyv, kékes rétihéja, rétisas) északabbról jönnek hozzánk telelni.

Ha leesik a hó, eltakarja a táplálékot. A ragadozóknak táplálékbázist jelentő, téli álmot nem alvó pockok is sokszor a hó alatt közlekednek. Ilyenkor a télen tisztított országutak terített asztalt jelentenek az állatoknak. A takarmányszállító kocsikról elszóródó magokat a magevő madarak és rágcsáló emlősök, azokat pedig a ragadozók fogyasztják, a varjak és szarkák pedig az elgázoltak tetemeit.

A másik táplálékbázis az emberi környezet. A mindenevő varjak ilyenkor tömegesen lepik el a lakott területek parkjait és a szeméttelepeit, az éjjel egerekre vadászó erdei fülesbaglyok tízesével-húszasával láthatók egy-egy facsoporton. Az apró énekesek a madáretetők vendégei, a rájuk vadászó karvalyokkal együtt.

Az ősz és a tél a vadászat ideje, fácán, vadkacsa és vadlúdvadászatok után mindig kerül sebzett zsákmány a ragadozóknak. Ezt a réti sasok is tudják. Sokszor a puskalövések hangjára már megjelennek a vadászterületen. A réti sas eredetileg halevő, de ha nem kerül sok fáradságába, megfogja a sebzett vadkacsát, vadlibát. Ezért követik a vonuló vadlúdcsapatokat, és maradnak, amíg van táplálék. Ha a vadludat továbbállnak, a sasok még maradnak, ha van a befagyott halastavakon lék, ahol halászhatnak, vagy találnak kint felejtett haldögöt.

Ha nincs, akkor elmennek, de ha etetik őket, akkor maradnak tavaszig. Az etetés lehet hallal, amit a rókák széthordanak. Nagyobb állat teteme (marha, lódög) nem vihető el könnyen, és tovább is tart. Persze a hullamegsemmisítés ezen módja járványvédelmi és higiéniai okokból az állategészségügyi előírásoknak nem felel meg. Ezért csak külön engedéllyel, ellenőrzött körülmények között, állatorvos által megvizsgált, fertőző betegségtől mentes állatok hulláival, meghatározott területen, fertőtleníthető helyen történhet, ahol kerítés tartja távol a legelő háziállatokat és vaddisznókat. A Hortobágyi Nemzeti Park területén négy etetőhely működik, melyeket rendszeresen látogatnak az itt telelő sasok.

Orvvadászat

Hazánkban és az EU-ban minden ragadozó madár védett. Fácántelepen sem loheto semmilyen ragadozó madár, legfeljebb – külön engedéllyel – kizárólag a héja csapdázható, melyet megfogása után máshol szabadon kell engedni. A ragadozókat más, vadászható fajjal nem lehet összetéveszteni, így elejtésük mindig szándékos és törvénytelen. Aki ilyet tesz, orvvadász, akkor is, ha a területen vadászatra jogosult. Bár a törvény tiltja, és szigorúan bünteti, mégis évrol évre kerülnek meg sörétezett egerészölyvek, héják, és fokozottan védett sasok, sólymok is. Sajnos sok röntgenképünk van az orvvadászok áldozatairól.

A puska elsütése a pillanat tört része, a gyógyítás hónapokig tart, nehéz, sokba kerül, és kevéssé eredményes. A sörétlövés a testfelületen egyszerre több sörétszem becsapódása által kiváltott sokkhatás következtében azonnal öl.

Életben akkor marad a madár, ha túl kevés sörét éri, szárnyazott, vagy lőtávolon túl már kisebb energiájú sörétszemek találják el. A még életben kézre került lőtt ragadozók általában közepes, vagy nagytestűek, és általában szárnyazottak, sokszor több napja, vagy hete szenvednek. Általában vadászterületen, fácánnevelő telepek környékén lelhetők fel. A lövedék bemeneti nyílása fölött a bor általában zárul, a vérzés nem feltűnő, a diagnózis sokszor csak röntgennel lehetséges.

További cikkek a madármentés témakörében

  • Sérült madarat talált? Madármentés országszerte! Országos Madármentő lehetőségek Országos koordinátor: Madárkórház Alapítvány Ügyelet: 0630/535-64-84 17:00-07:00: 30/621-21-60 Bejelentés utáni teendők itt olvashatók: Mit tegyünk?   A hortobágyi diszpécserközpontunkban (0630/5356[...]
  • Madármentés, amíg a beteg orvoshoz kerül Miről ismerjük meg a beteg madarat? Arról, hogy hagyja magát megfogni. Ha egy madarat meg lehet fogni, akkor nagyon súlyos beteg. A vadmadár fél az embertől, és számára biztonságos távolságot tartva elrepül. Akkor is, ha esetleg beteg. Ha nem repül el, akkor[...]
  • A vadmadarak sérülésének, betegségeinek okai A bekerülés okai közül elsősorban szárny-törött, baleseti sérültek, lőtt, áram-ütött és mérgezett esetek a számottevőek. Ezek minden esetben az emberi civilizáció, gondatlan, vagy szándékos károkozás, de mindenképpen az emberi jelenlét hatásaival függe[...]
  • Elárvult fiókák felnevelése Igen fontos! Ha a fióka nagyon kiéhezettnek tűnik, feltehetően fél nap óta vagy még hosszabb ideje nem kapott enni, akkor haladéktalanul (egy órán belül) próbáljuk megetetni, megitatni. Minél fiatalabb egy fióka, annál kevésbé tudja elviselni a tartós éhezést. Sajnos[...]
  • Télapó egyre inkább átveszi a trónját. Itt-ott már meg is rázta a szakállát, szertefújta a lombokat. A környezetünkben élő állatvilág dúsan terített asztalát felszámolja, morzsát is alig hagyva a hosszú téli napokra. A költöző madarak elvonultak, de maradtak olyanok, amelyek nem tudtak az egészséges[...]
  • Az első és legfontosabb feladat a mérgezett madár megtalálásakor a további lehetséges áldozatok felkutatása, melyek valószínűleg a már megtalált beteg állat mellett, vagy annak közelében, általában 1,5 km-es körzeten belül fellelhetők. Miután megtörtént a sérült madarak összegyűjtése, állapotu[...]
  • A kisrigókat nem kell megmenteni a szüleiktől!   Ebben időszakban, május közepén már kikeltek az énekesmadár fiókák. A Madárkórház Alapítvány nyilvános madármentő telefonszámán és e-mailen naponta 20-30 bejelentést kapunk fészekből „kiesett” madárfiókák mentése ügyében. Ezek nagy része feke[...]
  • A füsti fecske átteleltetése, vagy egyáltalán egy fecskefióka felnevelése a köztudatban még mindig úgy van elkönyvelve, hogy rendkívül nehéz feladat, sőt egyesek lehetetlennek tartják, pedig nem az. Létezik egy olyan módszer, amivel szakszerűen, problémamentesen lehet nevelni, teleltetni, vagy ha ne[...]