Nyár

Veszélyek a pusztán

A védett területeken elvben nincs vadászat, nincs mezőgazdasági vegyszerezés, nincs járműforgalom, és lassan az elektromos vezetékek is a föld alá kerülnek.

Az emberi tényező azonban itt is jelen van. Van orvvadászat, szándékos mérgezés, turista forgalom, és még sok villanyoszlop és vezeték. Van pusztai tűz, amit emberek gyújtanak, és van belvíz, ami magával hozza a máshol használt vegyszereket, mérgeket. Van szemetelés, és madarak lábait lefűző horgászzsinór.

Ragadozó madarak

A kerecsensólyom az ókortól napjainkig a legkeresettebb solymászmadár. Nagy, erős, szép, és mindenre megtanítható. Főleg intelligenciája és a gazdájához való kötődése miatt kedvelik, olyan, mint a magyar vizsla a kerecsen_madrapark_KonyhasI_MG_2170vadászkutyák között. Legjobban ürgét szeret fogni, de az arabok használják galléros túzok és gazella vadászatra is. A gazellát persze nem öli meg, csak lelassítja, amíg a lovas vadászok utolérik. Elterjedése kedvenc tápláléka, az ürge elterjedésével egyezik meg, mely az Altájtól a Kisalföldig húzódik. A turul legenda igaz: Oseinket, akik a solymászatot annak idején behozták Európába, valóban a turul vezette. Mivel hazánk határainál nyugatabbra és északabbra nem fordul elő, mert ott már nem alföld, hanem hegyek vannak, és ürge helyett mormota él, amit a nyílt területen vadászó sólyom nem kedvel, a mai napig Magyarország a kerecsen elterjedésének nyugati határa.

A mezőgazdasági kemizáció, a DDT, az 50-es, 60-as években a károsnak ítélt ragadozók fokozott vadászata mellett a solymászat számlájára írt, de valójában a kereskedelmi célú fészekfosztogatók is hozzájárultak ahhoz, hogy a 70-es években néhány párra csökkent a hazai fészkelő kerecsensólymok száma. Hála a hazai és nemzetközi környezet- és természetvédelemnek, ma már több, mint száz pár fészkel nálunk.

Ez nem mondható el az ázsiai populációról, mely töredékére esett vissza. Ebben máig jelentős szerepe van az arab solymászoknak, akik vagyonokat áldoznak egy-egy szép vadon fogott példányért. Legtöbbre a kazahsztáni „arany színű” változatát tartják, az európai kerecsen nem annyira keresett. A közép ázsiai országokból a legutóbbi időkig ezerszámra szállították a sólymokat a gazdag arab országokba illegálisan, vagy államközi szerződés keretében hivatalosan is.

Amíg az európai és ázsiai solymászok a régen saját igényeik kielégítésére vad sólymok fészkéből szedték ki a fiókákat, ügyeltek arra, hogy maradjon utánpótlás. Akkor is őrizték a fészket, azért, hogy ne más fossza ki. Akkor is volt kereskedelem, a török hódoltság idején előfordult, hogy sólymokban fizettük az adót. Mégis volt sólyom elég.

Ma már csak tenyésztett sólyommal lehet vadászni, Magyarországon – a visszaélések kizárása miatt – nem szabad kerecsennel solymászni, solymászati vagy kereskedelmi céllal nem is tenyészthető. A tartósan sérült példányokat solymászok segítségével mentőhelyeken tenyésztik, és utódaikat szabadon bocsátják.

A fészkeket nálunk már nem kell őrizni a fészekrablók ellen, és remélhetőleg az ázsiaiakat sem sokáig, mert egy évtizede az araboknál is megjelentek a mesterségesen tenyésztett hibrid sólymok, melyek (kívánság szerint) még nagyobbak, még szebbek, ráadásul legálisak és olcsóbbak, mint az egyre nehezebben hozzáférhető északi és kerecsensólymok.

További cikkek a madármentés témakörében

  • Sérült madarat talált? Madármentés országszerte! Országos Madármentő lehetőségek Országos koordinátor: Madárkórház Alapítvány Ügyelet: (0-24h) 0630/535-64-84 Bejelentés utáni teendők itt olvashatók: Mit tegyünk? A hortobágyi diszpécserközpontunkban (0630/5356484) bejelentés esetén [...]
  • Madármentés, amíg a beteg orvoshoz kerül Miről ismerjük meg a beteg madarat? Arról, hogy hagyja magát megfogni. Ha egy madarat meg lehet fogni, akkor nagyon súlyos beteg. A vadmadár fél az embertől, és számára biztonságos távolságot tartva elrepül. Akkor is, ha esetleg beteg. Ha nem repül el, akkor[...]
  • A vadmadarak sérülésének, betegségeinek okai A bekerülés okai közül elsősorban szárny-törött, baleseti sérültek, lőtt, áram-ütött és mérgezett esetek a számottevőek. Ezek minden esetben az emberi civilizáció, gondatlan, vagy szándékos károkozás, de mindenképpen az emberi jelenlét hatásaival függe[...]
  • Elárvult fiókák felnevelése Igen fontos! Ha a fióka nagyon kiéhezettnek tűnik, feltehetően fél nap óta vagy még hosszabb ideje nem kapott enni, akkor haladéktalanul (egy órán belül) próbáljuk megetetni, megitatni. Minél fiatalabb egy fióka, annál kevésbé tudja elviselni a tartós éhezést. Sajnos[...]
  • Télapó egyre inkább átveszi a trónját. Itt-ott már meg is rázta a szakállát, szertefújta a lombokat. A környezetünkben élő állatvilág dúsan terített asztalát felszámolja, morzsát is alig hagyva a hosszú téli napokra. A költöző madarak elvonultak, de maradtak olyanok, amelyek nem tudtak az egészséges[...]
  • Az első és legfontosabb feladat a mérgezett madár megtalálásakor a további lehetséges áldozatok felkutatása, melyek valószínűleg a már megtalált beteg állat mellett, vagy annak közelében, általában 1,5 km-es körzeten belül fellelhetők. Miután megtörtént a sérült madarak összegyűjtése, állapotu[...]
  • A kisrigókat nem kell megmenteni a szüleiktől!   Ebben időszakban, május közepén már kikeltek az énekesmadár fiókák. A Madárkórház Alapítvány nyilvános madármentő telefonszámán és e-mailen naponta 20-30 bejelentést kapunk fészekből „kiesett” madárfiókák mentése ügyében. Ezek nagy része feke[...]
  • A füsti fecske átteleltetése, vagy egyáltalán egy fecskefióka felnevelése a köztudatban még mindig úgy van elkönyvelve, hogy rendkívül nehéz feladat, sőt egyesek lehetetlennek tartják, pedig nem az. Létezik egy olyan módszer, amivel szakszerűen, problémamentesen lehet nevelni, teleltetni, vagy ha ne[...]