Visszatérő fecskék

Április hava a fecskék várva várt visszatérésének időszaka. Mi, madárbarát emberek jól tudjuk ezt és ez idő tájt gyakran kémleljük az eget, mert ha szép az idő, megvan rá az esély, hogy sikerül megpillantanunk az elsőként érkező füsti fecskéket. Kedvező időjárás esetén április első hetében számíthatunk a legelső példányok felbukkanására, amelyek többnyire öreg hímek. Én egyszerűen úgy szoktam mondani, hogy amikor a fekete nyárfa már javában barkázik, onnantól kezdve lehet rájuk számítani. Eleinte csak azt tapasztaljuk, hogy a magasban cikázva mutatják meg magukat, hogy azután fordulékony röptükkel mintegy kiszámíthatatlanul eltűnjenek szemünk elől. Ez az állapot azonban nem tart sokáig, mert DSCF0506hamarosan már a villanydróton, a költőterület közelében ücsörögve ficserékelnek vidáman, miközben körberepülik vagy esetleg már be is libbennek abba az épületbe, amelyben tavaly költöttek.  Hamarosan már csapatnyi fecske kergetőzik és csicsereg vidáman a magasban, mialatt a hímek énekelnek és közben jellegzetes nászrepülésükkel imponálnak a tojóknak. A tavalyi fecskepárok tagjai – amennyiben túlélték a vonulást – újból találkoznak egymással korábbi költőhelyeiken. Az örömteli repkedésnek aztán egy idő után véget kell vetni, mert a fecskékre komoly feladat vár: két sikeres költést kell lebonyolítaniuk, hogy azután állományuk életerős fiatalok tömegével feldúsulva induljon neki az őszi vándorútnak. Ez volna a kívánt állapot, ami sajnos az utóbbi években egyre nehezebben valósul meg. A vonulás viszontagságit túlélt madarakat a költési időszakban rengeteg negatív tényező hátráltatja: a rovarirtó szerek használatától kezdve a fészkelési lehetőségek (tanyák, gazdaságok) megszűnésén át egészen a különféle ragadozókig, fészkeiket leverő, vagy őket egyéb módon üldöző emberekig, fészekélősködőkig. S ha ez mind nem volna elég, ezek mellett még gyakran szembe kell nézniük a kiszámíthatatlan időjárással is, ami véleményem szerint mind közül a legveszedelmesebb a fecskeállományra nézve, hiszen annak legérzékenyebb pontjára mér komoly csapást. A költési időszakban, vagy vonuláskor bekövetkező hideg esős időjárás állományszinten komplett költéseket töröl el. Ha szünet nélküli, és egy-két napnál tovább tart, nincs az a fészekalj, ami át tudná ezt átvészelni. A fentiekből tehát jól látszik, hogy az igazi hazájukba, a magyar vidékre visszatérő fecskék – bár valójában megérdemelnék – nem üdülni jönnek, éppen ezért ahogyan csak tudjuk, segítenünk kell őket, míg itt tartózkodnak. Szerencsére egyre inkább kezd elterjedni a köztudatban oltalmazásuk fontossága, és azt lehet megfigyelni, hogy néhány kivételtől eltekintve az olyan emberek is érdeklődéssel viseltetnek e kedves kis madarak iránt, akik egyébként nem madaras beállítottságúak.

A fecske műfészek és a cikk szerzője által készített természetes hatású fészek megvásárolható a Madárkórházban.

A fecske műfészek és a cikk szerzője által készített természetes hatású fészek megvásárolható a Madárkórházban.

Ebben az írásomban a legáltalánosabb, és éppen aktuális fecskevédelmi módszerről, a fészkelőhelyek biztosításáról fogok beszélni, főszerepben az ember által kihelyezett műfészkekkel.

A fecskék sokszor nagyon nehezen találnak megfelelő minőségű és mennyiségű sarat fészkeik építéséhez, ezért már azzal is komolyan segítünk rajtuk, ha mesterséges sárlelőhelyet alakítunk ki számukra. Mivel azonban a fészeképítés – ami akár 4-5 napig is eltarthat– igen sok energiájukba kerül, a kihelyezett műfészkekkel nagyban megkönnyítjük a dolgukat és magát a költést is hamarabb tudják elkezdeni. A műfészkeket számos módon el lehet készíteni, van, aki házilag barkácsolja fából, betonból, de lehet készen is venni műanyag vagy kerámia fészekalapokat. Jómagam egy alternatív megoldást választottam, sárból és növényi szálakból készítem el egy csipesz segítségével a fészket. A végeredmény pont úgy néz ki, mintha egy fecske építette volna. Élethű kinézete miatt a költési szándékkal érkező fecskék is egyből elfoglalják, mivel őket is megtéveszti pont úgy, mint annak idején a hozzánk érkező ismerőseinket, akik kezdetben alig akarták elhinni, hogy a bejárati ajtó előtt, a falon lévő fészket bizony nem fecskecsőr rakta, hanem az én kezem. Ez a történet 2002 nyaráig nyúlik vissza, amikor kitaláltam, hogy bizony ellesem a fecskéktől a fészeképítés fortélyát. Ez először őrült ötletnek tűnt, hiszen ki hallott már olyat, hogy ember fecskefészket épít. Aztán végül is sikerült: egy év alatt megtanultam a füsti fecske fészkének megépítését, amit azután még egy évig tökéletesítettem és ez idő alatt kitanultam a molnárfecske fészkének építését is. Ez utóbbi elhelyezkedéséből és zárt jellegéből adódóan kissé bonyolultabb kivitelezésű, ráadásul az eredeti molnárfecske-fészket eddig még csak fix változatban készítettem. Az eredeti füstifecske-fészek ezzel ellentétben készülhet akasztós mobil változatban is, így rajtam kívül mások is hozzájuthatnak. A természetben a fecskék egy viszonylag szilárdabb, szállítható állagú sárfalatot vesznek fel, és ezt a fészken csőrükben „átrágva” viszik fel a már meglévő fészekanyagra, vagy az adott felületre. Mialatt ezt a bizonyos rágó mozdulatot végzik, akkor adják a nyálukat a sárhoz, így kapják a fészeképítésre alkalmas, megfelelő állagot. Az építkezésre alkalmas állagú sár tejföl sűrűségű. Ezt így ebben a formában a fecske nem tudná a gyűjtőhelytől a fészekig szállítani, mert röptében kifolyna a csőréből. Ezért kell elsősorban a nyál, de ezen kívül természetesen repedezésgátlóként és ragasztóanyagként is funkcionál. Ezt utánozva egy műanyag vödörben ¾ rész jó minőségű földet és ¼ rész homokot összekeverek, majd vizet adok hozzá és tejfölsűrűségű sármasszát készítek belőle. Mivel nem áll rendelkezésemre fecskenyál, az én esetemben a homok a repedezésgátló, ami –ha betartjuk a megfelelő arányt – erősíti is a fészket. Ha túl sok homokot teszünk a sárba, akkor a kész fészek nagyon szép lesz ugyan, de hozzányúlva omlik. A fecskefészek-építés elsődleges célja az volt, hogy a mentett fiókákat természetes fészekben, kinn neveljem fel, de végül ezt elvetettem és inkább a telepítés terén kamatoztattam képességemet. Jó pár fecskét sikerült a fészkeimmel megtelepíteni az elmúlt 10 évben. Sokszor előfordult, hogy a fecskék építkeztek ugyan, de a fészek nem úgy alakult, ahogy kellett volna, ezért be kellett segítenem egy kicsit. Olyan is megesett, hogy elvonulás után a fészek meggyengült, amit a tél folyamán levertem és a helyére újat építve vártam vissza a fecskéket, akik tavasszal örömmel elfoglalták azt. Viccen kívül mondom, volt egyszer egy olyan fecskepárunk, akik egész nyáron át fészek és fióka nélkül évődtek az egyik épületünkben. Pötyögtettek ide-oda némi sarat, de végül mégsem készült fészek. Akkoriban nyári DSCF0262gyakorlatra kellett járnom, plusz még fecskéket is neveltem, ezért nem volt időm nekik fészket csinálni. Ha megépítettem volna helyettük, biztos hogy költöttek volna ők is. Később megtörtént az is, hogy egyszer egy hím fecske készített néhány nap alatt egy fészekalapot, majd ide próbálta csábítani a tojókat… sikertelenül. Már szűk két hét telt el és még mindig semmi. Meguntam, leszedtem a fészekkezdeményt, majd a helyére akasztottam a kész fészket és vártam a fejleményeket. A fecske először meghökkent, hogy a fészekkezdemény hirtelen egy teljesen kész fészekké változott, ezért rá se mert szállni, de végül megszokta, és aznap este már a szélén ülve pihent, néhány napra rá pedig párja is lett, melyet két sikeres költés követett. Van még egy ehhez hasonló történetem, amikor is egy másik fecskepárunknak a tyúkólban sikerült – hogy is mondjam – egy olyan gyalázatos fészket összehozni, amiből a fiókák kipotyogtak volna, ha elérik az anyányi nagyságot. A pár már a tojásrakás előtt állt, és hogy megelőzzem a bajt néhány másodperc alatt megcsináltam a fészekcserét, ők pedig vígan költöttek benne egész nyáron.

Ahogy a fentiekből is látszik, műfészkekkel nagyon sokat lehet segíteni a fecskéknek. Új madarakat tudunk a portánkra csábítani, de a már meglévő fecskefészkek esetében is jó szolgálatot tehetnek, ha azok leesnének, meggyengülnének, vagy egyéb módon tönkremennének. A fészkek erősre vannak építve, rendeltetésszerű használat esetén nem válnak le. A képeken néhány műfészkem látható a lakókkal, az alábbi videón pedig a fészeképítés folyamatát mutatom be lépésről-lépésre:

Orbán Tamás

 

 

Támogatásával Ön is hozzájárulhat, hogy még több madár kerülhessen vissza egészségesen a természetbe!
Madárkórház Alapítvány, adószám: 18557899-1-09

Bankszámlaszám: TKSZ 59900029-10001868

Get Adobe Flash player

Friss híreink

  • Csempészett madarak szabadon

  • Megosztás A záhonyi határátkelőhelyen Ukrajnából Olaszországba tartó illegális madárszállítmányt füleltek le a határren[...]
  • "Fészekrakó program"

  • Megosztás Eljött a tavasz... A természet megújulásra, reprodukcióra készteti élő alkotóelemeit. A tél elmúlásával egy ú[...]

A Pusztadoktor Magazinból

  • Csempészett madarak szabadon

  • Megosztás A záhonyi határátkelőhelyen Ukrajnából Olaszországba tartó illegális madárszállítmányt füleltek le a határren[...]
  • Világelső sas MR

  • ...a sas ágyéki gerinc területén 13 mm hosszan a gerinccsatornán belüli talán daganatos, vagy más kóros degeneratív elvá[...]
  • Téli gólyamentés

  • Megosztás Október óta sok bejelentés érkezett hozzánk arról a fehér gólyáról, ami egészen január végéig bírta a telet B[...]
  • Természetkárosítás

  • Sajnos nem jól kezdődőik az évünk bizonyos szempontból, mivel idén már két természetkárosítás miatt sérült madár is be[...]

Betegeink

  • Csempészett madarak szabadon

  • Megosztás A záhonyi határátkelőhelyen Ukrajnából Olaszországba tartó illegális madárszállítmányt füleltek le a határren[...]
  • "Fészekrakó program"

  • Megosztás Eljött a tavasz... A természet megújulásra, reprodukcióra készteti élő alkotóelemeit. A tél elmúlásával egy ú[...]
  • Világelső sas MR

  • ...a sas ágyéki gerinc területén 13 mm hosszan a gerinccsatornán belüli talán daganatos, vagy más kóros degeneratív elvá[...]