Vadmadarak sérülései

A vadmadarak sérülésének, betegségeinek okai

A bekerülés okai közül elsősorban szárny-törött, baleseti sérültek, lőtt, áram-ütött és mérgezett esetek a számottevőek. Ezek minden esetben az emberi civilizáció, gondatlan, vagy szándékos károkozás, de mindenképpen az emberi jelenlét hatásaival függenek össze. A baleseti sérültek közül az autóbalesetek következtében az utakon kis- vagy középtestű madarak sérülnek. A nagyobb testűek, sasok óvatosabbak, elkerülik az utakat, a nagy gázló madarak nem ott táplálkoznak. Az utak mentén a takarmányt szállító járművekről lehullott magvakat szedegető, apróbb énekesek általában nem élik túl az ütközést. A varjak, szarkák szemfülesebbek, de az ugyanitt táplálékot találó rágcsálókra vadászó, főleg a zsákmányejtésre koncentráló ragadozók, nappal az ölyvek, vércsék, éjjel a baglyok, különösen a számukra megszokott – megengedett – sebességet jelentősen túllépő gépjárművek áldozatai lesznek. A sérültek általában polytraumatizáltak, alkar-felkartörések sokszor együtt fordulnak elő, gyakori a láb- és előfordul a kulcscsont és medencetörés is, sok esetben belső szervek sérüléseivel, belső vérzéssel, agyrázkódással együtt. Az önálló agyrázkódás általában a repülő zsákmányt szenvedélyesen üldöző kistestű ragadozóknál, tükröződő üvegfelületnek, vagy fehér falnak ütköző karvalynál, kabasólyomnál fordul elő.

  • A nagytestű és hosszú szárnyú fajok (nagy sasok, gólyák, darvak, gémek) elsősorban légvezetéknek ütközve szenvednek általában alkar-, ritkábban kéztő-, vagy felkartörést.
  • Erre leginkább rossz látási viszonyok között, (ködben, vagy szürkületkor, sötétben) kerül sor.
  • Az áramütésnek itt nincs szerepe, csupán a fizikai ütközés hatása következtében sérülnek a madarak.
  • A balesetes esetek közül lábtörés általában a fiókák fészekből való kiesésekor történik.

A védett állatok lelövése általában a héjákat és egerészölyveket érintő szándékos orvvadászat. Ilyenkor szintén polytraumatizált, több szerv sérülésével járó esetek a jellemzőek, de a még életben kézre kerültek általában szárny-töröttek.

DV00055Az áramütést a villanyoszlopok fém keresztágára szálló, és valamelyik vezetékkel érintkezve, az áramkört lábával és szárnyával záró madarak szenvednek. A kézre került vörös vércsék 99 %-át, és egerészölyvek 30 %-át érinti. Ilyenkor az életben maradt betegeknek az áramkört záró végtagjai megbénulnak, majd elhalnak.sasmentés 006

A mérgezések általában vizes élőhelyeken, a halastavak biológiai egyensúlyának a planktonok szaporodását célzó trágyázással való felborítása következtében fellépő botulizmus, illetve a mezőgazdasági kemizáció során az élo vizekbe jutó vegyszerek következtében alakulnak ki.

Sajnos minden évben előfordul a kártékonynak vélt ragadozók szándékos mérgezése állattelepek környékén és fácános vadászterületeken. A leggyakrabban a rovarirtásra használatos szerves foszfát észterek, és a csávázószerként is használatos karbamátok kerültek kimutatásra.

A mérgezés tünetei igen szembetűnőek. Már akkor erre gyanakodhatunk, ha az általunk talált, egyébként jó kondícióban lévő, ép (nem sérült) szárnyú ragadozó madár az ember közeledtére nem repül el, az embertől nem menekül, és könnyen kézbe vehető. A mérgezés további jelei a mozgásképtelenség, a remegés, az összerendezetlen mozgás, egyensúlyzavar, lábgyengeség, görcsös testtartás. Jellemző a mérgezésgyanús esetekre, hogy a madár az izmokban létrejött görcs miatt fejét hátra, farkát felfelé tartja, széttárt szárnyára támaszkodik, valamint, hogy lábujjait marokba szorítja.

A fertőző betegségek nemritkán az állattartás és veszélyes hulladék kezelés szabályainak be nem tartásával függenek össze, amikor beteg háziállatok, vagy azok fertőző tetemei, váladékai kerülnek a természetbe. Ilyen pl. a vakcinázatlan, nagyméretű vízibaromfi állományokban fellépő baromfikolera következtében elhullott, és a legelőn hagyott állatok tetemeit fogyasztó ragadozók fertőződése.

A félheveny és idült mérgezések, belgyógyászati, vagy fertoző megbetegedések következtében figyelmetlenebb madarak gyakrabban válnak balesetek, vagy orvvadászat áldozataivá.

A madárkórház

Hortobágyon, a Madárkórház Alapítvány az országban egyedül álló kórházat működtet. Az intézmény az egész ország területéről, de főként a Hortobágyi és Bükki Nemzeti Parkból bekerülő, sérült, beteg, védett madarak állatorvosi ellátását, kórházi ápolását és rehabilitációját végzi. Az évente beérkező 200-300 beteg közül 35-40 % visszakerül a természetbe.

A hortobágyi madárkórház 1999 óta működik. A madármentő tevékenység szervezett formában 1991-óta folyik a Hortobágyi Nemzeti Park Górés tanyán lévő ragadozómadár rehabilitációs állomásán. Ott jelenleg csak a már gyógyult páciensek rehabilitációja és a szabadon engedésre alkalmatlan, fokozottan védett madarak zárt téri tenyésztése történik. Az állatorvosi ellátást igénylő betegek kezelésére Hortobágy községben állat egészségügyi centrumot hoztunk létre. Itt a madárkórház mellett a visszavadításra alkalmas nagy sasröpde, állatgyógyszertár, nyilvános labor is működik. Kórházi szintű működéshez megfelelő szakosított ellátást lehetővé tevő helyiségek (vizsgáló, röntgen, műtó, labor, fertőző betegelkülönítő, intenzív osztály), megfelelő műszerezettség, és a betegek elhelyezéséhez a gyógyulási fokozatoknak megfelelő, különböző méretű és belső kialakítású helyiségek, kifutók, röpdék, és 24 órás szakorvosi felügyelet szükségesek. Ez utóbbit dr. Déri János és távollétében helyettesítő önkéntes állatorvosok látják el. A kórházi működéshez kutató és oktató tevékenység is társul, melyet a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának Belgyógyászati Tanszékéről dr. Beregi Attila docens koordinál. Évek óta bel- és külföldi állatorvostan-hallgatók töltik itt szakmai gyakorlataikat, és több egyetemista, diák önkéntes is segíti nyaranta a munkát. A kórház nyitott, melyet a hortobágyi Madárparkban a látogatók számára látványkórház, madármentő kiállítás és öko-teleház egészít ki, és látogatható nagyröpdével, tavakkal, játszótérrel, pihenőparkkal vesz körül, ahol a madarak rehabilitációja végig figyelemmel kísérhető.

További cikkek a madármentés témakörében

  • Sérült madarat talált? Madármentés országszerte! Országos Madármentő lehetőségek Országos koordinátor: Madárkórház Alapítvány Ügyelet: 0630/535-64-84 17:00-07:00: 30/621-21-60 Bejelentés utáni teendők itt olvashatók: Mit tegyünk?   A hortobágyi diszpécserközpontunkban (0630/5356[...]
  • Madármentés, amíg a beteg orvoshoz kerül Miről ismerjük meg a beteg madarat? Arról, hogy hagyja magát megfogni. Ha egy madarat meg lehet fogni, akkor nagyon súlyos beteg. A vadmadár fél az embertől, és számára biztonságos távolságot tartva elrepül. Akkor is, ha esetleg beteg. Ha nem repül el, akkor[...]
  • A vadmadarak sérülésének, betegségeinek okai A bekerülés okai közül elsősorban szárny-törött, baleseti sérültek, lőtt, áram-ütött és mérgezett esetek a számottevőek. Ezek minden esetben az emberi civilizáció, gondatlan, vagy szándékos károkozás, de mindenképpen az emberi jelenlét hatásaival függe[...]
  • Elárvult fiókák felnevelése Igen fontos! Ha a fióka nagyon kiéhezettnek tűnik, feltehetően fél nap óta vagy még hosszabb ideje nem kapott enni, akkor haladéktalanul (egy órán belül) próbáljuk megetetni, megitatni. Minél fiatalabb egy fióka, annál kevésbé tudja elviselni a tartós éhezést. Sajnos[...]
  • Télapó egyre inkább átveszi a trónját. Itt-ott már meg is rázta a szakállát, szertefújta a lombokat. A környezetünkben élő állatvilág dúsan terített asztalát felszámolja, morzsát is alig hagyva a hosszú téli napokra. A költöző madarak elvonultak, de maradtak olyanok, amelyek nem tudtak az egészséges[...]
  • Az első és legfontosabb feladat a mérgezett madár megtalálásakor a további lehetséges áldozatok felkutatása, melyek valószínűleg a már megtalált beteg állat mellett, vagy annak közelében, általában 1,5 km-es körzeten belül fellelhetők. Miután megtörtént a sérült madarak összegyűjtése, állapotu[...]
  • A kisrigókat nem kell megmenteni a szüleiktől!   Ebben időszakban, május közepén már kikeltek az énekesmadár fiókák. A Madárkórház Alapítvány nyilvános madármentő telefonszámán és e-mailen naponta 20-30 bejelentést kapunk fészekből „kiesett” madárfiókák mentése ügyében. Ezek nagy része feke[...]
  • A füsti fecske átteleltetése, vagy egyáltalán egy fecskefióka felnevelése a köztudatban még mindig úgy van elkönyvelve, hogy rendkívül nehéz feladat, sőt egyesek lehetetlennek tartják, pedig nem az. Létezik egy olyan módszer, amivel szakszerűen, problémamentesen lehet nevelni, teleltetni, vagy ha ne[...]