Hortobágyi Madárpark - Madárkórház Alapítvány

A héja (Accipiter gentilis) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Európa, Ázsia és Észak-Amerika erdejeiben fordul elő, de parkokban és falvakban is él. A Kárpát-medencében főleg a hegy- és dombvidékein vadászik, de az Alföldön is megtalálható.

Testhossza: a hím 50, a tojó 60 centiméter, szárnyfesztávolsága: a hím 95, a tojó 125 centiméter. Testtömege: a hím 500-1100, a tojó 800-1350 gramm. A tojó lényegesen nagyobb a hímnél. Hátoldala sötétszürke, melle és hasa szürkésfehér, barna keresztsávokkal. Csüdje rövid és vaskos, ujjai erőteljesek, hegyes karmokkal, a fiatal mellén hosszanti csepp alakú sávok találhatók.

Hangja itt hallható:

Nem akarsz lemaradni további videóinkról? Iratkozz fel youtube-csatornánkra!

Elsősorban különféle rágcsálókkal, kisebb és közepes nagyságú madarakkal táplálkozik. Lesből támadva, nagy sebességgel üldözi zsákmányát, amit általában el is kap.

Hazai ragadozó madaraink közül egynek sem ilyen változatos a tápláléka, mint a héjának. Az apró rágcsálóktól a vele azonos nagyságú ragadozókig mindent elfog. Elsősorban galambok, gerlék, rigók, seregély, fogoly, fácán, hörcsög, ürge, üregi és mezei nyúl, menyét, görény szerepelnek táplálékában. Alkalmanként elfog-ja az erdei fülesbaglyot, sőt darázsölyv és barna rétihéja zsákmányul ejtéséről is tudunk. Tisza menti megfigyelések szerint zsákmányának 87%-a madár (főleg csóka) és 13%-a emlős (főleg ürge) volt. Napjainkban legfontosabb táplálékát a tarlóra kijáró galambok képezik.

Igazi erdei ragadozó, merész madár, akár nála nagyobb állatokat is elejt. Ezt használják ki a solymászok is, mivel megfelelő idomítással kiváló vadászmadár nevelhető belőle, az erre a célra tartott madarak beszerzése és tartása természetesen engedélyhez kötött. 

Rendkívül erőszakos, vad, vakmerő, gyors, erős, de emellett ravasz és óvatos is. Alig van madár, amely röptében a mozgás oly sokféle változatát tudná kifejteni, mint a héja, mely a rendkívüli gyorsaság mellett valóságos mestere a hirtelen-váratlan fordulatoknak, a nyilalva suhanó szárnyalásoknak, melyeket nagytestű madár létére meglepő ügyességgel egyesít magában.

Ügyességéről egy igen látványos videó is készült:

A héja elsősorban hegyvidéki vagy nagy kiterjedésű erdőkben költ, szeret azonban nyiladékok, erdei utak mellé fészkelni. Az Alföldön a kisebb erdőfoltokban – főleg fenyvesekben – is megtelepszik. A lombszint alatt költ. Egyaránt fészkel a hegyvidéki bükkös, tölgyes erdőkben, illetve a sűrű fenyvesekben vagy az árterek ültetett nyárasaiban, de a bükkösöket és a fenyveseket határozottan előnyben részesíti. Március végétől júniusig tart fészkelése. Az ország déli részén hetekkel előbb megindul a költés, mint a hegyvidéken.

Az ivarérettséget 2–3 éves korban éri el. A párok hűségesek egymáshoz, látványos nászrepülést végeznek. Általában előző évi helyüket foglalják el, de váltó fészket is használnak. Fészekalja 4 kékesfehér tojásból áll, de általában csak két fiókát nevelnek fel. A kotlás áprilisban kezdődik és 40 napig tart. A fiatal madarak 40–43 nap után repülnek ki. A héja körülbelül 15 évig él.

Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 Ft.