Kvakkvarjúcska

December hatodik napján egy fiatal tollruhás bakcsó (Nychticorax nychticorax) érkezett hozzánk szárnytöréssel, igen rossz kondícióval.

IMGA0033 A bakcsók legkésőbb október végén elvonulnak dél felé, melegigényes faj, ezért feltételezhetően a törést jóval régebben szenvedte el, mint mikor bekerült és a rossz időjárási körülményeknek, valamint a halak vermelésének köszönhetően gyengült le.

A bakcsó Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke százezer forint, hazánkban erős állománnyal rendelkezik, viszont tőlünk nyugatabbra, valamint Európa más részein ritkulóban van. Többnyire halakkal táplálkozik a mocsaras területeken, de nagy számban fogyaszt hüllőket, kétéltűeket és vízirovarokat is. Telepesen fészkel, jellemzően ártéri erdők gémtelepein, néhol azonban a sűrű nádasokban lát költéshez. Fészekalja 3- 5 tojást számlál, évente egyszer szaporodik.

Népi neve többek között a vakvarjúcska, vagy kvakvarjú/kvakvarjúcska, ami jellegzetes hangjából ered. Ezt többnyire éjszaka hallatja a táplálkozóterületek felé igyekezve, hangzása krákogó, rekedtes „KVAKK”. Ismert népi mondókánkban is ő szerepel, igaz, a vak- valószínűleg „kvak-” volt eredetileg.
Bakcsónk, rossz kondíciója ellenére ügyesen táplálkozik, állapota javulásával a szárnyát megműtjük és reménykedünk benne, hogy tavasszal, március végén ő is csatlakozhat a mocsárrengetegekben élő társaihoz.

Kiss Balázs

Videó a bakcsó etetéséről:

 

Képgaléria:

Támogatásával Ön is hozzájárulhat, hogy még több madár kerülhessen vissza egészségesen a természetbe!
Madárkórház Alapítvány, adószám: 18557899-1-09

Rendelkező Nyilatkozat a személyi jövedelemadó 1+1%-áról:

rendelkező nyilatkozat 1+1%-ról

Bankszámlaszám: HU50 59900029-10001868-00000000, Takarékbank

Támogasd erőfeszítéseinket online, bankkártya segítségével!

Friss híreink

  • Szegett szárnyú légi vadászok

  • Solymászemberként a szívemet mindig megdobogtja a levegőben cirkáló sólymok látványa, vadászati stílusuk egyedülálló, m[...]
  • Telelő gólyák

  • Egyre több gólya telel át. Enyhék a telek, és ha egyszer bármi okból kipróbálta, megszokta a gólya, hogy talál ennivaló[...]
  • Öreg néne őzikéje

  • Nem a Mátra alján, hanem a bihari határ mentén, Pocsajon, a falu szélén lakik az öreg néne, aki két éve fogadta magához[...]

A Pusztadoktor Magazinból

  • Hattyúmentés

  • A kanizsai Csónakázó-tónál kirándulóktól kaptam több bejelentést is egy hattyúról akinek a csőre horgászdamil és horog [...]
  • Rejtőzködő lakóink

  • Kórházunkban lakik két olyan madárfaj, amelyeket nem csak munkatársaink, de a terep madarászok is ritkán látnak, általá[...]
  • Szegett szárnyú légi vadászok

  • Solymászemberként a szívemet mindig megdobogtja a levegőben cirkáló sólymok látványa, vadászati stílusuk egyedülálló, m[...]
  • Tollas ablakdísz

  • A Pusztadoktor magazin szerkesztése a téli időszakban a legélvezetesebb számomra. Ennek rendkívül egyszerű oka van. Az [...]

Betegeink

  • Egy jelkép új élete

  • Az emberi tevékenységek következtében nagyon sok madár sérül vagy betegszik meg. Baleset, orvvadászat, mérgezés: mind-m[...]
  • Pajzsos cankó a műtőasztalon

  • Az elepi halastavak környékén került kézre ez a törékeny, csodálatos partfutó madár. Jobb szárnya szilánkosan tört. Műt[...]