Hortobágyi Madárpark - Madárkórház Alapítvány

Július végén megérkezett az Aegon Magyarországnak és munkatársainak a rengeteg felajánlott adománya! A dobozhalomban mintegy félmilliós értékben mind olyan eszköz lapul, ami mindennapi munkánkat segíti. Fecskendők, infúziók, kötszerek, csupa hasznos holmi. Köszönjük még egyszer! Az Aegon Magyarország mintegy 25 évvel ezelőtt határozta meg a társadalmilag fontos ügyek támogatási filozófiájának irányvonalait, amelyeket azóta következetesen végig is visz. Céljuk az olyan programok, kezdeményezések felkarolása, amelyek kevésbé részesülnek állami támogatásban. Kiemelten segítik a kulturális projekteket, ezen belül is a kortárs művészeteket, az oktatással, képzéssel kapcsolatos kezdeményezéseket, valamint részt vállalunk karitatív jellegű segítségnyújtásban is. A támogatott művészek, szervezetek és intézmények köre természetesen időről időre változik, igazodva a vállalati struktúrához, valamint az üzleti célokhoz. Az Aegon Magyarország társadalmi felelősségvállalási tevékenysége számos elismerésben részesült: megkapta a NIOK „Az év adományozásban élenjáró gazdasági szervezete” díját, a Fehér Rózsa díjat, a Summa Artium „Kortárs művészetért” díját, a Kreatív különdíját, stb. Most mi is köszönjük támogatásukat!

Nemcsak gólyákat, baglyokat is elengedünk, ahogy minden olyan madarat, melyet arra alkalmasnak ítélünk. Az apró énekeseket is a gólyához hasonló felkészítés után engedjük szabadon, csak kicsiben, kórtermi méretekben a nagyröpdék helyett. A baglyokkal más a helyzet. A sérült és később gyógyult felnőtt egyedeket egy külön röpdében tartjuk, fajok szerint elkülönítve, mert bántják egymást és igényeik is eltérőek.

Az erdei fülesbaglyok gallyfészekben költenek, zöld leveles ágasfákon nappaloznak. A kuvikok, gyöngybaglyok emberi építményekhez ragaszkodnak, sokszor a macskabaglyok is. Erre szolgál a bagolyvárunk.  A mentett egészséges, vagy sérülésből gyógyult fiókákat kisebb ketrecekből a bagolyvár termeiben gyakoroltatjuk vegyes tartásban, a gyöngybagoly fiókák kivételével, mert ez utóbbiak mindent ölnek, még egymást is. Ha már jól repülnek, a szabadon engedés előtt meg kell tanítani őket vadászni, mert ösztönösen nem tudnak. Először félnek az élő egértől, ezért felnőttekkel együtt tartjuk őket szintén vegyesen a 9-es kórteremben, ahonnan az oda beengedett egerek nem tudnak megszökni, és a fiatalok a felnőtteket utánozva megtanulják az egérfogást. De nem csak fogni kell, tudni, hanem megtartani is, sőt elvenni, és visszaszerezni is a többiektől. Esténként önkénteseink tesztelik az üveg mögül, hogy melyik tudja mindezt a legjobban, és melyeket kell újabb heti turnusokban tovább gyakorlatoztatni.

Ezután jönnek két turnusban a gyöngybaglyok. Őket összeférhetetlenségük miatt nem itt, hanem arra alkalmas padlásokon, vagy pockos lucerna táblákon mobilröpdében odaszokatva repatriálunk. Tavalyról maradt már kiképzett, de a tél közeledte miatt átteleltetett négy gyöngybagoly fiókánkat májusban kedves bagolymániás volt kollégánk, Dr. Takács Tibor emlékre az özvegye által vezetett Vécsecity kastélyszálló gazdasági udvarán lévő kukorica góré galambdúcába helyeztük ki, ahonnan kijárva azóta a kastély parkjában fogják az egereket. Látogassanak el hozzájuk is!      

Dr. Déri János

Csak akkor írogatok, ha nagyon kell. Mert nem érünk rá. Senki. Mindenki etet, kezel, madarat ment, takarmányért megy, telefont intéz, takarít, látogatókkal foglalkozik, dolgozik, éjjel 2-ig. Múlt hónapban még megosztottam a telefonomról néhányszor egy-egy képet a beérkezett dobozok tömegéről, melyekben kezelésre váró beteg madarak voltak, de már erre sincs idő. Se lefényképezni, se megosztani, mert az is elég volt, de most sokkal több van, és nincs idő mással foglalkozni, csak velük. E-mailekre sem válaszolunk, talán másnaponta olvassa valaki. Messenger üzentre is alig. Dolgozunk, mint a gépek, reggeltől éjszakáig, a munkatársak, az önkéntesek, a táborozók, mindenki. Emberfeletti a munka. Nincs szabadidő, se szombat, se vasárnap, szabadság majd ősszel-télen. Addig senki sehova.

Próbáltunk felvenni új munkaerőt. Jelentkeztek sokan, többet behívtunk, néhányat ki is választottunk. Az első próbanap után megszöktek. Nem erre gondoltak, vagyis erre azért nem gondoltak. De volt aki meggondolta magát és visszajött, egy meg itt maradt, így már kettővel többen vagyunk, és még várunk augusztustól egy munkatársat. Ha többen vagyunk, nem kell mindenkinek 12 órázni, és szabadnap is kiadható. Állatorvosunk is lett! 3 éve hirdetjük, korábban az egyetemi hallgató önkénteseinket, gyakornokainkat kértem fel, de inkább külföldre mentek. Jól tették, én is ezt tettem annak idején, csak korlátozott lehetőségekkel. Tanuljanak, szerezzek tapasztalatokat, pénzt is, amivel elindulnak, ha visszajönnek. Dr. Máté Lilla bejárta a világot, visszajött és itt van. Már második hete dolgozik és nagyon jól dolgozik, és nem szökött meg. Németh Ádám első éves állatorvos hallgatóval fáradhatatlanul kezelik a madarakat éjszakába nyúlóan. Köszönjük és sok sikert nekik! A többieknek is, akik kitartanak, hétről hétre, évről évere, akik visszajárnak, és akik vissza fognak járni.

Ezeket le kellet írjam, és még a gólyás cikket is, mert hó vége közeleg, és a pusztadoktor magazint várják az olvasók. De most este fél tízkor még megyek vissza a műtőbe, mert van még egy felkar törött vércse, egy comb törött feketerigó, és Lehoczky Krisztián mindjárt itt lesz egy nyílt lábszár törött gólyával. Tegnap is hozott egyet, éjszakai műszakra. Ma már volt itt kétszer. Ilyen ez az időszak, ha kirepülnek a gólyák, sokszor a lábuk törik, és a műtét nem halasztható másnapra. Erről szól a következő cikk.

Dr. Déri János

Azokat a gólyákat hívjuk így melyeknek a lábát kell műteni. Amelyiknek a szárnyát, az szárnyas, és van csőrös, szemes is. Lábasból van a legtöbb, és ők a legproblémásabbak is. Róluk lesz most szó.

Ezekben a napokban repülnek ki a kisgólyák. Július második hetétől augusztus közepéig. Többnyire maguktól hagyják el a fészket, de alkalmanként a vihar is segít nekik. Eddig ez utóbbi a Medárd ellenére sem okozott rendszeres problémát, mert a kisgólya, amíg nem nőttek ki repülésben fontos evező tollai, addig nem áll fel a fészekben, hanem fekszik, vagy ül. Ha fúj a szél, lelapul, és nem esik ki.

Csak nagyon ritkán, a régi, minden évben ráépített, túl magas, és ezért a szél által könnyebben leborítható fészekkel együtt kerül a földre. Volt ilyen is, de leginkább a szülők által, vagy a konkurens szomszéd gólya által kidobott öklömnyi kisgólyák, vagy a sérült, vagy elpusztult szülő miatt fészekből mentett kisgólyák kerültek húszasával hozzánk. Eddig. Most a már kirepülő fiatalok közül az első szárnypróbálgatásuk során balesetet szenvedők érkeznek húszasával. Amíg a pár napos kisgólyák a 10 méteres oszlopról az aszfaltra esést többnyire egy karcolás nélkül ússzák meg, és szinte 100 %-ban felnevelhetőek, a majdnem anyányi fiatalok, ha a vezetéknek ütközve földhöz verik magukat, vagy házfalnak repülnek, súlyos belső sérüléseket szereznek. Máj-, tüdővérzés mellett sokszor a lábuk törik, ritkábban a szárnyuk. A nyílt töréseket azonnali műtéttel lehet csak orvosolni, mert másnapra a kiálló csontvégek kiszáradnak, fertőződnek, a kifordult végtagok erei összenyomódnak, a pangó vérerekből savó lép ki a szövetek közé, fokozza a vénák összenyomását, és a keringés megállásával a végtag is elhalhat. Van amit azonnal amputálni kell, van amit a sikeres műtét után egy héttel, és van ami megmarad. Addig jegeljük, és bővérűség keltő jódkáli kenőccsel masszírozzuk váltakozva, naponta többször. Van ami sikerül, van ami nem. Ezekből lesznek a műlábas gólyák, melyek örökre itt maradnak. Az időtényező a legfontosabb, hogy lehetőleg órákon belül, vagy legkésőbb aznap megkezdjük a kezelést, hogy mentsük a lábat, és az életet. Ha belső vérzés is van, mely a a szem sápadt kötőhártyájából, és esetlegesen a szájban lévő véralvadékból valószínűsíthető, akkor infúziós és fájdalomcsillapítós sokktalanítás, Konakionos, kálciumos vérzéscsillapítás után pár napig várni kell a májon, vagy tüdőn lévő sérülés behegedéséig, melyet a véralvadék zár, de minden mozgatásnál felszakadhat, és akkor elvérzik Ilyenkor 2-3 napig hozzá sem nyúlunk, nem is etetjük, sem itatjuk, nem mozdítjuk, sőt, legjobb az, ha rá sem nézünk, a sötét dobozban pihen. Semmi baja nem lesz addig, ha jó a kondíciója.

Ha nyílt a törés, és fentiek miatt nem műthető, vagy ha igen, akár pár órára, a szállítás idejére is konzerválni kell, hogy ne haljon el, ne fertőződjön a csont, és ne tegyen  kárt a lágyszövetben, erekben, izmokban. Ezt betadinos fertőtlenítés után infúziós lemosással, ez után háromszorosára hígított Linco Spectin injekcióval belocsolva, a bőr alá vissza buktatva, a sebet lidocainos érzéstelenítés mellett egy-két öltéssel bevarrva, és sínbe téve kérjük az elsősegély nyújtótól. Erre madármentő önkénteseinket, mentőállomás vezetőinket kiképezzük. Ha nem nyílt a törés, akkor is sínbe kell tenni, mert egy mozdulattól is nyílttá válhat, és válik is, ha nem, akkor is a csontvég elvághatja az egyetlen eret, sértheti az ideget, izmot, vagy kifordulva, megcsavarodva vérpangást okozhat. Ezért nagyon fontos az azonnali értesítés telefonon!!! és nem e-mailen, vagy Messengeren, melyet nem tudunk egész nap követni, hogy el tudjuk mondani ezeket.

Ha megérkezik a konzervált lábtörött, akkor azonnali műtéttel jó esélye van a a teljes gyógyulásra, de sikeres műtét esetén is (mely mindig sikeres, mert az életet kockáztatva is addig csináljuk, amíg nem sikerül teljesen, mert a gólya lába az életet jelenti. Ha nem tudjuk felállítani azonnal, akkor  masszírozhatjuk, fellógathatjuk, ráolvashatunk, imádkozhatunk, de a fekvő gólya ritkán él túl két hetet.)  A műtét lábszáron velőűrszegzés fixateur externe-l, külső fémes rögzítéssel kombinálva, vagy csüdön csak fixateurrel, lábanként másfél óra, amely a tapasztalataink szerint a szokásos isoflurános altatásnál a légzés leállás határa. Ezt követően gyakori az újraélesztés, mely többnyire sikerül, de nem mindig. Ha 5 perc alatt nem tér vissza a spontán légzés, háromnegyed óráig is folytatjuk, mint embereknél is szokták az előírt negyed órás helyett, de ilyenkor ritkán sikerül visszahozni a beteget. Sokszor két láb törött, ilyenkor gyors és pontos beavatkozásra van szükség, mert borotvaélen táncolunk. Ebben nagy gyakorlattal rendelkezünk, mert sokszor naponta több ilyen betegünk is van, de van kockázata. Ezért azonnal műtünk mindig, akár éjszaka is, hogy csökkentsük a kockázatot. Nyomatékosan kérjük a  telefonos azonnali értesítést minden lábtörött gólya esetén!

Dr. Déri János

Több, mint 20 éve hagyomány, hogy a hortobágyi Hídi Vásár rendezvényeinek egyik színfoltja a Madárkórházban meggyógyult és a szabad életre felkészített gólyák elengedése. Ez a rendezvénysorozat minden napján déli 12-kor kezdődik, és az érdeklődők, látogatók erre önkánt jelentkezők saját kezű közreműködésével történik, melyre szeretettel hívunk és várunk mindenkit.

Videó az idei szabadon engedésekről:

Nem akarsz lemaradni további videóinkról? Iratkozz fel youtube-csatornánkra!

Azért ekkor engedjük őket szabadon, mert a gólyák már augusztus első heteiben is megkezdhetik vonulásukat, de ezekben a napokban indulnak Afrikába utoljára. A gyógyult és a szabadon engedésre felkészített gólyáinkat más most is folyamatosan engedjük szabadon, de ezt az utolsó alkalmat akkor is kihasználjuk, ha a Hídi Vásár, augusztus 20-i rendezvényei esetleges járványvédelmi intézkedések miatt elmaradnak, vagy korlátozások alá esnek, mert a gólyáknak menniük kell. Lehetnek közöttük már gyógyult lábasok, szárnyasok, áramütöttek, és sok olyan fiatal, melyeket még tojás- vagy fióka korában mentettünk fészekből, szüleik dobták ki, vagy vihar verte le, és heteket hónapokat töltött nálunk, de még több olyan, melyek az utóbbi hetekben, vagy napokban érkeztek, és gyors gyógyulást követően csak a villanyoszlopra szállásról való leszoktatás és a légvezetékekkel való ütközés elkerülése miatt tartunk pár napig a kisebbik nagyröpdénkben, majd két héten át az embertől és az autóktól, vadászoktól való távolságtartásra, és a sasokkal való konfliktusok elkerülésére szoktatjuk őket.

Ezt úgy oldjuk meg, hogy a túlélő röpdében villanypásztorral szerelt villanyoszlop pár között a légvezeték is ráz, de csak egy kicsit, és mivel ez a legmagasabb pont a röpdében, egyszer mindegyik megpróbál rá felszállni, de azonnal el is megy tőle a kedve. A röpdében ölyvek és tartósan sérült, röpképtelen sasok is vannak, melyek nem esznek gólyát, nem is érik utol gyalog a repülős fiatalokat sem, de rájuk mozdulhatnak, hogy a táplálékukat elvegyék, mint ahogyan versengeniük kell a többi gólyával is ezért. Megtanulják, hogy figyeljenek, mert a másik röpdében már repülős sasok is vannak, melyek nem viccelnek. A napi többszöri válogatás, megzavarás során repülésre kényszerített gólyák közül azokat fogjuk ki, melyek legjobban repülnek és az ember közeledtére legelőször szállnak fel.

Riport a felkészítésről:

A befogás előtt hangosan járó motorú és dudáló autókkal vesszük körül a röpdét és lövést imitáló karikás ostor csergetéssel, és számukra fegyvernek látszó seprűnyéllel ijesztgetjük őket.

Csak azokat engedjük el, és javasoljuk minden más mentőhelyen tartott és elengedésre váró gólya mellett minden más madár esetében is, hogy lehetőleg ezen kiképzést teljesítő egyedek kerüljenek ki a természetbe, hogy ne legyenek az elektromosság, autók, máltai-, arab- és afrikai vadászok, vagy sasok áldozatai. Jelenleg 40 gólya van a túlélő röpdében, melyeket hetente cserélünk, de mindig van annyi hely, hogy minden olyan szabadon engedésre váró gólyát és más madarat tudjunk fogadni más mentőhelyekről, ahol igénybe veszik ezen ingyenesen felajánlott lehetőséget. A Mályi Természetvédelmi Egyesület évek óta él vele, jelenleg 4 fiatal gólyájukat trenírozunk, melyek majd az Aggteleki Nemzeti Parkba kerülnek vissza szabadon bocsátásra.  

Dr. Déri János          

Ez a hétvége a gólyákról is szól a hortobágyi Madárparkban, hiszen augusztus 20-a az az időpont, amikor a fiatal gólyák és szüleik útra kelnek Hortobágy térségéből. A Madárkórház gyógyult és nevelt gólyái számára ez az utolsó időpont, hogy csatlakozhassanak társaikhoz Afrika felé vezető útjukon. A hosszú hétvége mind a 4 napján amellett, hogy ezen a hétvégén tartják a hagyományos hídi vásárt is gyógyult gólyák, vércsék és egerészölyvek nyerhetik vissza szabadságukat.

Ízelítő tavalyról:

Munkánk legszebb pillanata mellett más, színes programokkal is várjuk látogatóinkat: Egzotikus kisállatbemutató keretében megismerkedhetünk óriáskígyókkal, óriáspókokkal, szakállas agámával, csótányokkal és csigákkal is. A solymászbemutatókon mindent megtudhatunk erről a mesterségről, és csodálhatjuk egy harris héja röptét, barátkozhatunk kuvikkal is. Plusz extra programként egy vadállatbemutató keretein belül látogatóink testközelből is megismerkedhetnek rókával, borzzal, nyesttel, de még egérrel és patkánnyal is.

Programok:

Augusztus 20.:

• Egész nap: Egzotikus kisállatbemutató – közreműködik: Kelemen Tamás
• 12:00: Gólyák szabadon engedése
• 13:00: Solymászbemutató – Közreműködik: Madársuli – Földön Szárnyakon (Imre István)
• 14:00: Állati jó bemutató – Közreműködik: Tóth Gábor

Augusztus 21.:

Egész nap: Egzotikus kisállatbemutató – közreműködik: Kelemen Tamás

• 12:00: Gólyák szabadon engedése

Augusztus 22.:

• Egész nap: Egzotikus kisállatbemutató – közreműködik: Kelemen Tamás
• 12:00: Gólyák szabadon engedése
• 13:00: Solymászbemutató – Közreműködik: Madársuli – Földön Szárnyakon (Imre István)

  Augusztus 23.:

  Egész nap: Egzotikus kisállatbemutató – közreműködik: Kelemen Tamás

  • 12:00: Gólyák szabadon engedése

A fehér gólya (Ciconia ciconia) a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gólyafélék (Ciconiidae) családjába tartozó nagy és ismert madár. Magyarországon is nagyon kedvelt fajnak számít. Minden év elején várjuk őket haza, jelenlétük szinte mindenkinek azt sugallja, hogy vége a télnek, megérkezett a tavasz és a jó idő. Hazánkban két gólya faj él, a fehér- és a fekete gólya. A köznyelvben, előbbi madárfajra értik a közismert gólya kifejezést. Népi elnevezései a gilice, cakó (czakó) és az eszterág. Leggyakrabban emberi környezetben fészkel. A Madárkórházba minden nyáron sok fiatal gólya érkezik, amiket kezelések és kondicionálás után, az évszak végén, sok esetben el is tudunk engedni.  Míg érkezésükkel a tavasz eljövetelét addig őszi költözésükkel a hideg idő eljöttét jelzik. A gólyák gyülekezése augusztus elején kezdődik. A kisebb-nagyobb csapatokba összegyűlt fiatal gólyák augusztus 20-30 között indulnak útnak, az öregek viszont csak szeptember elején.  A vonulási útvonalak hagyományosak, de nincsenek szigorúan rögzítve. A nyugat-európai állomány Gibraltár, a kelet-európai populáció Boszporusz felé indul el. A Földközi-tengert e két tengerszoros valamelyikén szelik át. Mindkét fő útvonal 12 ezer kilométernél hosszabb. Az őszi utat körülbelül 26 nap alatt teszik meg. A kedvező szelek, a táplálék szűkössége és a kevés víz általában gyorsítják az utat. A  szárazföld felett kialakuló felszálló légáramlatokat kihasználva haladnak dél felé. Ez a nagy madár széles szárnyain képes mozdulatlan testtel és szárnyakkal siklani a felmelegedő föld fölött kialakuló termikeken. Így szerez hasznot abból, hogy átrepül a Gibraltár vagy a Boszporusz fölött. A gólyák a Szahara felett átrepülve egészen Dél-Afrikáig eljuthatnak. A telet Afrikában töltik.

A gyurgyalag (Merops apiaster) a madarak (Aves) osztályának a szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe, ezen belül a gyurgyalagfélék (Meropidae) családjába tartozó faj. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben és 2013-ban „Az év madarává” választotta.

A Pireneusi-félszigettől az Urál hegységig, illetve Kis-Ázsiától Közép-Ázsián át Kasmírig terjed. Költ Északnyugat-Afrikában és előfordul Dél-Afrikában is.

Európába májusban érkezik, augusztus végén, szeptember elején indul útnak Észak-Afrikába és Nyugat-Ázsiába.

Tollazata a napfényben ragyogó színeket szór: hasa kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga. Szemsávja, torokszalagja fekete. Hosszú, fekete csőre hegyes és enyhén hajlított. Meleg, napsütötte domboldalakat, a déli fekvésű homokbányákat, folyópartokat kedveli. Szárnyának fesztávolsága 44–49 cm. Tömege 40-65 g

Rovarevő specialistaként többnyire kisebb-nagyobb szitakötőkkel, lepkékkel és sáskákkal táplálkozik. Ahogy a nevük (merops apiaster = “méhevő”, “méhészmadár”) is sejtetni engedi, darazsakat és méheket is fogyasztanak, némileg ellenállóak a szúrásukra, de kitépik a fullánkjukat, mielőtt lenyelnék őket. A gyurgyalagot a méhészek valószínűleg kiirtanák, de távolról sem fogyasztanak annyi méhet, mint azt sokan gondolnák. Legfeljebb az esős napok jelenthetnek kivételt, vagy ha a kaptárakat a telep közvetlen közelében helyezik el, szinte felkínálva a méheket.

Hangja rendszeresen ismételt, lágy „prü”, a repülő csapatok kórusa messze hallatszik.

Hangja itt hallható:

Nem akarsz lemaradni további videóinkról? Iratkozz fel youtube-csatornánkra!

Télen akár 2500-10.500 km-t is megtesznek délre vonulva, mert táplálkozásukhoz csak ott találnak elegendő rovart. Csak nappal tudnak vonulni, de röptükben is tudnak táplálkozni.

A gyurgyalag az egyik legkésőbb visszaérkező madarunk, amely csak május első harmadában érkezik meg téli szállásáról. Ősszel korán, már augusztus második felében megkezdi elvonulását. Előtte gyakran nagy – több százas – csapatokba verődik. A vonulók folyamatosan hallatják jellegzetes hangjukat, és így tartják egymással a kapcsolatot. Néha nagy magasságban, máskor a felszín közelében repülnek. A telet Kelet- és Dél-Afrikában, többnyire az Egyenlítőtől délre eső területeken, illetve a Kongó-medencében töltik.

Udvarláskor a hím a nagyobb zsákmányt a tojónak adja, míg a kisebb darabokat saját maga fogyasztja el. A legtöbb hím monogám, de néha a bigámia is megjelenik.

A meredek lösz vagy homokfalban telepesen fészkel. A szomszédok egymáshoz közel telepednek le. A peremterületen előfordul, hogy egy-egy pár magányosan költ, de ebből vagy kialakul egy fészektelep, vagy eltűnnek a gyurgyalagok. A partoldalba ássa 1,5–2 m hosszú alagútját, melynek végén található a költőüreg. Az alagút átmérője 5–6 cm, ami a kijáratnál 8–10 cm-re bővül. Az üreg két-három hét alatt készül el, sokszor egy vagy több másik, félbehagyott üreg után. A kamrában nem rak fészket, de a szemét centiméteres réteget képez.

A költési idő májusban kezdődik, és júliusig tart. Ebből a kotlás 20-22 napot vesz igénybe. A szülők felváltva kotlanak, de a hím kevesebbet ül a tojásokon. A tojó általában 5-6 gömb alakú fehér tojást rak ( 22,5 – 29,5 mm x 17,6 – 23,6 mm). Számuk erősen függ a táplálékkínálattól. A fiókák jellegzetes vérszívója a Carnus hemapterus nevű ektoparazita légy. Kikeléskor csupaszok, bőrük rózsaszín. A fiókák csőre szürke, sárga peremmel. A szülők 20-30 napig etetik őket a fészekben, majd még egy darabig a kirepülés után is.

Sokszor a homokkitermelés teremti meg számára az alkalmas fészkelőhelyeket. Másrészt a költési időben végzett homokbányászat gyakran elpusztítja a tojásokat. Általános költési idő: 20-22 nap.

Magyarországon elterjedt fészkelő, állománynagysága 20 000 – 30 000 egyed.

Magyarországon 1982 óta fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. A Vörös Könyvben mint aktuálisan veszélyeztetett faj nem szerepel.

Érdekességek:

A gyurgyalagról egy utcát neveztek el Budapest XVII. kerületében, a Madárdombon. Gyurgyalag utca Győrújbaráton is van, ahol megtekinthető a madarak költőhelye.

Szekszárdon nyílt meg a Hotel Merops borhotel, amelynek névválasztása a szőlőre kártékony rovarokat fogyasztó gyurgyalag és az ember szimbiózisára utal.

A 2017. április 14-én megrendezett XIV. Simonyi Konferencia szimbóluma is egy tesszalált gyurgyalag volt, mely jelképezi a szervezők rendezvény iránti elkötelezettségét, és a vehemenciát, ahogy megbirkóznak a gyors reakciót igénylő és felelős feladatokkal.

A néphagyomány szerint, ha Zsuzsanna napján megszólal a pacsirta, akkor a tavasz hamarosan beköszönt.

A mezei pacsirta (Alauda arvensis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pacsirtafélék (Alaudidae) családjába tartozó faj. Népies nevei: szántóka, dalos pacsirta, szántó pityer.

Európa és Ázsia jelentős részén és Észak-Afrikában költ.

Betelepítették Új-Zéland, Ausztrália, Tasmania, a Kenguru-sziget, a Lord Howe sziget, a Hawaii-szigetek és Kanada területére. Az Egyesült Államokba való meghonosítása nem járt sikerrel. Az erdőségek és a vízi élőhelyek kivételével úgyszólván mindenütt előfordul.

Hossza 22 centiméter, szárnyfesztávolsága 30 centiméter, testtömege 26-50 gramm. A tojó kisebb, mint a hím. A háta világos- és sötétbarna foltokkal pettyezett, a hasa piszkosfehér.

Hivogató hangja kellemesen hangzó „gerr” vagy „gerrel”, melyet élénk füttyszerű „trit” vagy „ti” követ. Fészke mellett tiszta „titri” a szava, s ha haragszik, cserregő „serrerererr”-rel kíván valami szépet háborgatójának. Közismert énekét, mely annyira élénkíti a síkságok mezeit, rétjeit, sőt még a mocsaras turjányok vizes környékét is, már megérkezésétől kezdve hallatja s folytatja azt a költés egész ideje alatt. Kora hajnaltól kezdve egész szürkületig szinte egyfolytában énekelget. Leereszkedik a magasból a földre, majd utána rezgő libegéssel emelkedik fokozatosan mind magasabbra, annyira, hogy sokszor már el is tűnik szem elől. Olyan kitartóan énekel, hogy ezen a téren egyetlen más madár sem veheti fel vele a versenyt.

Éneke csak kevés számú magas, tisztán csengő, erős hangból, de annál több strófából áll; ezeket hol trillásan vagy peregve, hol meg hangosan fütyülve adják elő, de ahány, úgyszólván annyiféleképpen.

Éneke itt hallható:

Nem akarsz lemaradni további videóinkról? Iratkozz fel youtube-csatornánkra!

Tápláléka sokféle rovarokból, rovarlárvákból, gilisztákból áll, fiókáinak főleg hernyókat hord. Szeptember táján csapatokba verődik, és november elején kezd vonulni. A csapatok létszáma 150-200 ezer is lehet, a mezei pacsirtákhoz más énekesmadarak csatlakoznak. A mezei pacsirta 5-6, fogságban 20 évig is elél.

Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A fészek kialakításában nagy szerepe van a domborzatnak: gödröcskékben, talajrepedésekben, állatnyomokban, trágyadombok mellett építhet fészket, amelyet olykor zivatar utáni elöntés fenyeget. A gödröt kikaparja és szárakkal, fűvel béleli. A első fészekalja 4-5 tojásból, a második 3-4 tojásból áll. Csak a tojó kotlik. A költési idő 12-13 nap, a fiókákat mindkét szülő eteti. Visszatértükkor sohasem a fészek peremére érkeznek, hanem attól kicsit távolabb landolnak, így nem vezetik a fészek nyomára a ragadozókat. A fiókák háromhetes korukra tanulnak meg repülni.

Magyarországi állománya enyhén csökken, de a rovarirtó szerek mérséklése, valamint a június utánra időzített kaszálás segítheti az állomány növekedését.

Rendszeres fészkelő. Dél-Európában telel át, de néha, enyhébb teleken kisebb csoportok itt is maradhatnak. A magyarországi párok számát laza becslések szerint 300 000–800 000 közé teszik.

Nálunk a pacsirta a tavasz hírnöke. Nagyon korán visszatér hozzánk, sokszor még igen sok havat talál; néha már február elején is megérkezik. Egész nyáron egy helyen marad s csak késő ősszel kél vándorútjára. A telet már Dél-Európában, legfeljebb Észak-Afrikában tölti. Közép-Európa enyhébb helyein hébe-hóba át is telel.

A mezei pacsirta, népies neve szerint szántóka, énekes vagy dalos pacsirta, szántópityer, csücsörgő, egyike Magyarország legnépszerűbb madarainak, amely mint a tavasz várva várt hírnöke és énekese belefészkelte magát a nép szeretetébe. Költőink is gyakran foglalkoznak vele, így főként Arany, Tompa, Petőfi. A népies költészetben is sűrűn szerepel s csak úgy árad belőle a pacsirta iránt való szeretet. Egyik legszebb ének és hangfestő versikénk az, amelyik a mezei pacsirta énekét adja vissza szinte utólérhetetlenül kedvesen és találóan:

„ Dicső-dicső-dicső
Kikelet-kikelet
Kivirít-kivirít
A virág mind.”

Amikor pedig már kifáradt az éneklésben s látja, hogy a szántóvető is delelésre készül, akkor a következő versikével fejezi be az énekét mielőtt még összekapná szárnyát, hogy aztán kő módjára lezuhanjon a párja mellé:

„Enye, uccu teremtette,
Leesett már az isztike.”

A cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a nádiposzátafélék (Acrocephalidae) családjába tartozó faj.

Európában költ, északon Skandináviáig és az Egyesült Királyság déli részéig, keleten pedig Délkelet- és Közép-Ázsiáig húzódó területein honos. Nádasok, gyékényesek lakója. A trópusi Afrikában telel át.

Testhossza 12-13 centiméter, szárnyfesztávolsága 17-21 centiméter, testtömege 9-12 gramm. A tollazat mindkét nemnél egyforma. Nehéz megkülönböztetni az énekes nádiposzátától, de háta többnyire inkább vörösesbarna, hasa pedig világos. Feje csúcsos, a madár torka fehér. Csőre valamivel finomabb, mint az énekes nádiposzátáé. A sötétbarna láb ujjain hosszú, horgas karmok vannak, melyekkel a madár átfogja az ágakat. A fiókák, mint minden énekesmadár-fióka, csupaszon bújnak ki a tojásból. Az első tollazat élénkebb rozsdabarna, mint a felnőtt madaraké; a szájüreg és a torok élénksárga.

A madár félénk, elrejtőzve él. Tápláléka rovarok és pókok. Elérheti a 12 évet is.

Ezeknek a sajátságos madaraknak a megjelenése és viselkedése megfelel a tartózkodási helyüknek. Állandóan közvetlenül a talaj felszíne fölött tartózkodnak, s itt bemutatják mindazokat a tulajdonságokat, amelyek az ilyen életmódhoz szükségesek. Minden tekintetben magas fejlettségű madarak, amelyek énekükkel is kitűnnek. Énekük a mocsárnak és víznek egészen különleges jelleget kölcsönöz.

A cserregő nádiposzáta ivarérettségét egyéves korban éri el. A költési időszak délen május-június között, északon július-augusztus között van. Fészkét a tojó építi, néhány nádszál összekapcsolásával apró gyökérdarabokból, fűszálakból, valamint a nád bugájából. Évente kétszer költ. melyeken  A fészekalj 3-5, de rendszerint 4 csillogó, halványzöld, sötét pettyes tojásból áll. A tojásokon csak a tojó kotlik 11-12 napig. A fiatal madarak 11-13 nap múlva repülnek ki.

Magyarországon rendszeres fészkelő, áprilistól szeptemberig tartozkodik a nádasok környékén.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25000 forint.

A cserregő nádiposzáta közeli rokonai az énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris) és a foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus).

Rengeteg bejelentés, érdeklődés érkezik hozzánk ügyeleti számunkon. Kell e menteni? Mit csináljunk amíg át nem tudjuk adni a madarat valamely illetékesnek?

Tényleg kiesett a fészekből és segítségre szorul a fióka? Vagy fészekhagyó és szüleiről szakítjuk el, ha magunkhoz vesszük? Egyik esetben azonnali beavatkozást igénylő életmentésről, a másikban egészséges fiókák biztosnak ígérkező felnevelésébe való, és legtöbb esetben azok halálával járó, hibás beavatkozásról van szó! Az alábbi ábrával, és az alatta található cikkünkkel szeretnénk támpontot adni, milyen esetben, milyen beavatkozásra van szükség, ha sérült madarat, vagy fészekből kiesett fiókát találunk. Vagy valóban azt találtunk e…:

A fenti ábrán túl igyekeztünk összeszedni néhány jótanácsot, a gyakran felmerülő kérdések, problémák alapján:

Miről ismerjük meg a beteg madarat? Arról, hogy hagyja magát megfogni. Ha egy madarat meg lehet fogni, akkor nagyon súlyos beteg. A vadmadár fél az embertől, és számára biztonságos távolságot tartva elrepül. Akkor is, ha esetleg beteg. Ha nem repül el, akkor vagy sérült a szárnya, vagy olyan súlyos beteg, hogy órái, vagy percei vannak hátra.

Néhány példa a felmerülő esetekről fajok szerint:

Ha rigófióka és nincs semmi baja, nem kell megmenteni, akkor sem, ha nem tud repülni, el kell engedni rigók közelében.

Ha olyan mint a rigó, de egyszínű szürkésbarna, és nem foltos a melle, és profilból a homloka és a csőre egy egyenesbe esik, akkor seregély fióka, és ha nem tud repülni, akkor meg kell menteni.

Seregély fiókák

Ha bagoly fióka, és sárga, vagy narancssárga a szeme, akkor kuvik, réti- vagy erdei fülesbagoly, és ha nincs semmi baja, nem kell megmenteni, ott kell hagyni. Ha barna a szeme, akkor macska- vagy gyöngybagoly és meg kell menteni.

Ha kiskacsa, kisliba, vagy más fészekhagyó víziszárnyas, bármilyen kicsi, ha tud menni, élő vízben, fajtársai közelében elengedni. Ne vigyük haza, mert nem fog enni, és két nap alatt elpusztul.

Ha kisfácán, vagy más fészekhagyó tyúkféle, természeti területen, fajtársai közelében el kell engedni.

Ha fecske és már anyányi, nincs eltörve a szárnya, de nem akar repülni, léggyel, szúnyoggal, lisztkukaccal lehet megetetni, ujjunkra ültetve le-föl mozgatva a szárnyát meglebegtetni, és zárt térben reptetni. Ha repül, ugyanezt a szabadban kell elvégezni, fecskék közelében. Ha sarlósfecske, ugyanezt, de az emeleti erkélyről, mert a sarlós fecske csak magaslati pontokról képes felszállni.

Ha cinege, veréb, rozsdafarkú, vagy erdei pinty fióka, ugyan így járunk el.

Ha harkály, és a fejét rázza, nyakát tekeri, akkor a tapasztalatok alapján a legnagyobb valószínűséggel agyrázkódott, sötét dobozban, csendes, szoba-hőmérsékletű helyiségben kell tartani pár órán át. Ha magához tér el lehet engedni. Ha nem tér magához, úgy komolyabb sérülése is lehet, így el kell juttatni a hortobágyi Madárkórházba.

Ha bármilyen apró madár, bármilyen korú, és ablak, vagy házfal közelében, vagy úton a földön fekszik, valamint nem repül, nem is mozog, de nincs sérülése, végtag törése, akkor szintén agyrázkódott. Teendő ugyan az, mint a harkálynál.

Ha ugyanígy fekszik, csak épülettől, úttól távol, kertben, parkban, mezőgazdasági területen, esetlegesen tömegesen, akkor felmerül a mérgezés gyanúja. Helyszínt biztosítani kell, dokumentálni, lefényképezni, ha erős a gyanú, rendőrt hívni, a tetemeket mélyhűtőben megőrizni a későbbi laborvizsgálat érdekében, az élőket pedig állatorvoshoz kell vinni.

Ha karvaly, és nincs eltörve a szárnya, akkor nagy valószínűséggel ablaknak repült, és agyrázkódott. Teendő ugyan az, mint fentebb a harkálynál.

Ha vörös vércse, akkor 99 százalékban áramütött. Akkor is, ha úgy tűnik, más sérülése is van. Szárnyát-lábát be kell kötni, valamint leukoplaszttal a kötést teljesen el kell burkolni, mert piszkálni fogja magának. Ilyen esetben mágneses terápiát alkalmazunk, így a legrövidebb úton kórházunkba kell szállítani a madarat, hogy megelőzzük a végtagok elhalását.

Ha galamb, gerle, és sovány, és a szájában sárgásszürke felrakódás van, akkor Trichomonas okozta „sárgagomb” betegsége van, és ¼ Klion tablettát kell a szájába adni, és szondával etetni. Ha a fejét tekeri, akkor Paramyxo vírusos és fertőzi a többi madarat, ezért elkülönítve kell tartani, szondával táplálni.

Ha zöldike és tömegesen hullik, lesoványodik, akkor sárgagomb betegség, azaz Trichomoniasis mint a galambnál. Azért alakul ki náluk is, mert etetik őket a télen használatos madáretetőkön. Nem kell etetni nyáron! Tilos! Ezért. Itatni is csak több kisebb itatóban szabad, ahol nem koncentrálódnak a madarak nagy egyedszámban! Egy beteg is százat csinál. Ha már megtörtént a baj, akkor az itatást nem kell abba hagyni, hanem humán Klion tabelettával lehet kezelni a betegeket a madáritatóban. 1 db 250 mg-os tabletta/1 liter víz adagban 5 napon át. Az itatót naponta kimosni és fertőtleníteni szükséges!

Ha varjú, fiatal, és nem áll lábra, és nincs törés, akkor angolkór alakult ki nála. Ha a lábvége fordítva áll, akkor Achilles-ín csuszamlásos, és aznap ortopéd kezelés és rögzítés kell neki. Nem szabad várni vele napokat, heteket, mert később csak műtéttel lehet vele valamit kezdeni, és sosem lesz tökéletes. Így mielőbb kórházunkba kell szállítani.

Ha bármilyen fióka, és már tartották valahol egy hétig, és nem áll lábra, vagy nem repül, pedig kéne neki, akkor szintén angolkóros. Elengedhetetlen, hogy állatorvos lássa. Kálcium és D-vitamin kell neki nagy adagban, injekcióval, mielőbb. Ezt követően két hétig porrá tört tojáshéjat kell keverni a takarmányába.

Ha bármilyen madár, és macska fogta, akkor szintén vigyük mielőbb bármely állatorvoshoz, adassunk neki Amoxycillin injekciót mell bőr alá. Akkor is, ha nincs rajta látható sérülés. Fentieket mind aznap, azonnal, mert másnapra elpusztulhat.

Ha varjú, vagy galamb, esetleg karvaly, nem repül, és a tollai egy helyen nem a test mellett lesimulva, hanem arra merőlegesen, tehát kifele állnak, akkor légpuska lövedék lehet benne. Kórházba kell vinni.

Ha egér ragacsba, ragadós rovarcsapdába került a madár, tollát nem szabad kitépni, vagy levágni. Vattás fültisztító pálcikával egyenként a tollakat étolajjal, WD40-nel, vagy benzinnel le lehet választani, de csak úgy, hogy a benzin a bőrét ne érje, majd a ragacsos tollakat liszttel, hamuval finoman be kell dörzsölni, hogy ne ragadjanak oda újból bármihez. A madarat ezután meg kell etetni, és mentőhelyre vinni további ellátásra.

Kismadár fiókát, ha csupasz, vagy alig tollas, fészekcsészének megfelelő, a testhőmérsékletét megtartó módon kiképzett kisebb dobozban tartsuk, annak közvetlen környezetében 30 fokot biztosító meleg vizes palack, vagy más melegítő alkalmatosság, pl asztali lámpa szükséges.

Óránként etessük, de ne itassuk! Félre nyelhet, és másnap tüdőgyulladásban elpusztul. Hogy mivel etessük? Attól függ: ha rovarevő, vagy fiatal veréb, vagy erdei pinty: rovarral, lisztkukaccal, ha nincs, baromfi hússal, éhen halás ellen a csonti is jó, de csak rövid távon! Ha magevő, és nem fiatal veréb, vagy erdei pinty, akkor apró magvakkal. Ha pelyhes, és nem galamb: pépes túrós, tojásos keverékkel (recept honlapunkon), papagájnevelő táppal. Ha galamb, és pelyhes: szondán át a begyébe puliszkával, grízzel, vízben oldott baromfinevelő táppal. Ragadozóknak csirkemell filé, gázló madaraknak apró hal vízbe mártva. Mielőtt viszont hozzáfognánk megetetni a madarat, személyre szabott tanácsért forduljuk bizalommal a Madárkórház Alapítvány munkatársaihoz a 0630/535-64-84-es, vagy a 0630/9435-494-es telefonszámon!

Ha nem fogadja el a felkínált ételt magától, úgy kényszeretetésre van szükség. Minél előbb, de még aznap juttassuk nevelésében jártas szakemberhez, önkénteshez.

Fentiek a teljesség igénye nélkül, az általunk mentett madarak leggyakoribb eseteire vonatkoznak, és honlapunkon, valamint több napos madármentő képzéseinken részletesebben foglalkozunk a témakörrel, melyre szeretettel hívunk és várunk mindenkit.

És még ami fontos: Ha lehet, sérült madár, vagy fióka esetén a bejelentést NE e-mailen, messengeren, vagy többnapos bejegyzések kommentjei közt tegyék meg, mert nincs mindig kapacitásunk a folyamatos műtétek mellett figyelemmel kísérni az összes online csatornát. Mire elolvassuk, vagy további kérdéseinkre választ kapunk, gyakran már késő… A legcélszerűbb, ha még a helyszínről, mielőbb értesítik ügyeleti számunkat (+36305356484)! Minden perc sokat számíthat! Ha a vonal kisípol, akkor foglalt, és épp egy másik bejelentést dolgozunk fel. Kérjük, ilyen esetben a hívást ismételjék meg!

További elérhetőségeink sérült madár bejelentése esetén: http://madarpark.hu/serult-madar-bejelentese/

Dr. Déri János

Az egyik legismertebb ragadozómadarunk, ami még Budapest belvárosában is költ.

A vörös vércse (Falco tinnunculus) a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjához tartozó faj. Belgium hivatalos madara. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1992-ben „Az év madarává” választotta.

Igen nagy elterjedési területe van. Európában, valamint Ázsia és Afrika jelentős területén honos. Mezőkkel tarkított erdőkben, facsoportokban, mezőgazdasági területek és legelők közelében él. A sűrű, zárt, összefüggő erdőket kerüli. Az ember közelsége nem zavarja, gyakran megjelenik a városokban.

Testhossza 32-35 centiméter, szárnyfesztávolsága 70-80 centiméter.

Hím:

A hímeken a vöröses-gesztenyebarna szín dominál. Testtömege 160-210 gramm. A farktollaik kékes-szürkék és határozott, széles fekete sávval végződik. Hátuk és a szárnyuk tollborítása vöröses-gesztenyebarna,  apró fekete pöttyökkel. A külső szárnytollaik sötétek. Hasa sárgás, világosbarna, feketén pöttyözött. A feje kékes-szürke. Fekete szemét sárga szín övezi körbe, a lábai szintén sárgák.

Tojó:

A hímekhez hasonlóak, de a farktollaik barnábbak és egyenletesen oszlanak el a pöttyök rajta, tehát gyakorlatilag sávosak. A fejük barna színű (nem szürkés-kék). A hátuk és a szárnyuk tollborítása kevésbé vöröses. Testtömege 200-250 gramm.

Otthonosan mozog a levegőben. Gyakran egy helyben lebeg (szitál) zsákmányt kémlelve. Szárnycsapásai gyorsak, gyakran néhány szárnycsapás-sorozat siklórepüléssel váltakozik. Ritkán kapja el levegőben az áldozatát, általában sebes zuhanás után a földön fogja meg a zsákmányát. Rágcsálókkal, kisebb madarakkal, gyíkokkal, valamint nagyméretű rovarokkal, főként bogarakkal és egyenesszárnyúakkal táplálkozik. Kiemelkedő, magasabb tereptárgyakon pihen.

A vörös vércsék rendkívül jól látnak, hiszen képesek érzékelni az ultraibolya fényt is. Így egészen a sötétedésig tudnak vadászni. Ez az ultraibolya látás azért is hasznos, mert a mezei egerek vizeletmintákat hagynak maguk után, ami ultraibolya fényben világít. Így ez olyan, mintha a kis mezei egerek egy térképet adnának a vércséknek arról, hogy éppen hol vannak.

A vörös vércsék nem építenek saját fészket. Többnyire varjaknak a fák tetején lévő, gallyakból álló fészkét foglalja el; amíg a fészek használható, nem keres másikat. Előszeretettel fészkel más madárfajok közelében. Ha nem fán fészkel, akkor gyakran választja a fák odvait, löszpartokat, sziklafalakat, kőbányákat, várromokat és a városok magasabb épületeinek – főként templomtornyoknak – a tetőzetét. Néhány párt megfigyeltek a budapesti Parlament épületén fészkelni. A tojásokat áprilisban 2-3 napos eltéréssel tojja a tojó. Ennek az az oka, hogy így a kisvércsék eltérő fejlődési szakaszban lesznek, ami növelheti a túlélési esélyüket (a kotlás közben megrepedhetnek a tojások, ami végzetes). Fészekalja 3-8 tojásból áll, melyeken 28-30 napig kotlik a tojó. Addig a hím hoz ételt. Ezt követően mindkét szülő táplálja őket. A fiatal madarak szintén 28-30 nap múlva repülnek ki. A fiókák jellegzetes vérszívója a Carnus hemapterus nevű ektoparazita légy.

Hangja itt hallható:

Nem akarsz lemaradni további videóinkról? Iratkozz fel youtube-csatornánkra!

Magyarországon rendszeres fészkelő, állandó madár, de egyes példányok elvonulnak.

A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján nem veszélyeztetettként szerepel. Európában csökkenő állományú fajnak számít. Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 forint.

Történelmi érdekességek:

Az I. és II. világháborúban is aktívan használtak postagalambokat, akikre komplett fényképezőgépeket is felcsatoltak az ellenséges területek feltérképezéséhez. Ezeket a galambokat sólymokkal, vércsékkel vadásztatták le, némely egyedet ki is tüntettek munkásságáért.

A 19. században (1870-1871) a Francia-Porosz háborúban  az ostrom alatt lévő párizsiak galambokat használtak, hogy üzenetet juttassanak a városon kívülre, amire az ostromló porosz hadsereg sólymokat és vércséket (vadászmadarakat) kezdett el az állományba használni, hogy levadásszák a galambokat.

De az időszámításunk előtti 6. században már Cyrus (magyarul II. Nagy Kurus) perzsa király is használt hadi postagalambokat, és már abban a korban is használtak sólymokat, vércséket az ilyen postagalambok levadászására.

A „nomád” népek is előszeretettel használtak vadászmadarakat vadászatra és hadviseléshez egyaránt.

Kedves érdeklődők! Tekintettel a június 27.-ei kirándulás sikerére most ismét alkalom nyílik egy buszos kirándulásra Budapestről a hortobágyi Madárkórházba.

Időpont: 2020.augusztus 15. szombat
Indulás helyszíne: Budapest Népliget
Találkozó: 6 óra 45 perctől Népliget, Planetárium előtt
Indulás időpontja: 7 óra 30 perc
Indulás vissza Hortobágyról: 15 óra 45 perc
Érkezés Budapest Népligetbe 18 óra 30 perc körül
Költségek:
Útiköltség: 6000 ft/fő
Belépő a madárkórházba:
Felnőtt egyéni: 1000 ft/ fő
Gyermek és nyugdíjas belépő: 800 ft/ fő
Étkezésről mindenki maga gondoskodik.
Jelentkezési határidő: 2020.augusztus 09.

Jelentkezés: Messengeren: Zsuzsa Sámuelnél
E-mail-ben a scirpi@gmail.com címen,
telefonon a 06-20-954-6817-es számon.

Kirándulás részletei:
Budapest Népligetből a Planetárium elöl indulunk autóbusszal, reggel 7 óra 30 perckor.
Érkezés Hortobágyra 10 óra 15 perc körül, mert menet közben egyszer megállunk.
Hortobágyon először megnézzük a madárkórházat. A madárkórház része egy madárpark is, ahol a gyerekeket játszótér is várja, ami egyedülálló az országban. A madárkórház látogatása után szabad program keretében lehetőség nyílik Hortobágy település más nevezetességeinek –pl.: Pásztormúzeum-megtekintésére is. Ezt számítsátok hozzá a költségekhez.