Mentsük meg a fecskéinket!

 
 
 

A világon jó néhány fecskefaj él, a szakirodalom szerint 74 fecskecsalád – Hirundinidae és 80 sarlós fecskecsalád – Apodidae létezik. A fecskékre jellemző, hogy az élelmüket, a repülő rovarokat a levegőben szerzik meg. Ismerkedjünk meg Európában előforduló fecskefajokkal, melyek ezen a kontinensen költenek. Nálunk legismertebbek a füstifecske, molnárfecske, sarlósfecske, partifecske, vörhenyes fecske. kevésbé ismertek: szirti fecske, havasi sarlósfecske, halvány sarlósfecske, Kaffer sarlósfecske, kis sarlósfecske.

A magyar népnek mindig is kedvenc madarai voltak a fecskék és azok ma is. Régebben faluhelyen elképzelhetetlen volt olyan udvar, ahol ne lett volna fecske, e kedves madár. A falusi ember megbecsülte és szerette az egész nap repdeső, cikázó és csivitelő madarakat. Jól tudta, hogy temérdek legyet, szúnyogot pusztítanak el, főleg, amikor a kicsinyjeiket nevelik. Egyes szakirodalom szerint: például a füstifecske pár a fióka nevelésekor 1200-at is fordul egy nap. Egy szezonban (ami 180 nap) egy millió legyet, szúnyogot, apró lepkét fogyaszt el egy fecskecsalád, ami 5555,5 db naponta. A végzett megfigyeléseim is alátámasztják ezeket az adatokat. A fiókák etetésekor közel ezerszer fordult az élelemmel a fecskepár. Valóban megbecsülendő madár, hiszen a segítői az embernek. A múltban, amikor virágzott az állattartás, szükség volt a légy pusztítására, mert az állatok környékén milliószámra „termelődött”. Ugyancsak szükség volt szúnyog pusztítására is. Ezért aztán a falusi ember helyet adott ezeknek a nagyszerű madaraknak, hogy tudjanak fészket építeni.

Építhették a fészküket: a ház eresze alá, a disznóól eresze alá és annak padlására, valamint az ólba is. Ugyanígy a tyúkól és az istálló eresze alá és a padlásukba, de a színbe és a csűrbe is. Sok esetben az épületbe jutást az ablakon vagy az ajtó egy résén át, de volt, hogy a falban hagytak nyílást. A fecskék örömmel rakták tucat számra a fészküket, kihasználva a lehetőségeket. A tények mind azt bizonyítják, hogy a magyar ember barátságban állt a fecskékkel és nem véletlen, hogy sok vers, dal született ezekről a madarakról. A falusi ember arra tanította a gyermekeit, – többek között az én édesanyám is engem – hogy:

„a fecskét nem szabad bántani. mert azaz Isten madara!”

„aki a fecskét bántja, végtelen bűnt követ el.”                        

AZ EMBER ÉS A FECSKE BARÁTÁSÁGA

  – A mondák a fecskékről:
    • „Kicsit a kicsinek, nagyot a többinek, vágd pofon, hogy szeme vicsora-gyíííík!”
    • A lustálkodó gyermeket költögető hangja így szól (Erdélyben):
              „Icsiri-ficsiri ficsirike!
                Nyisd ki szemed Rest Bilike!”
  –  A példabeszéd-szólás a fecskékről:
     • Csacsog, mint a fecske.
     • Egy fecske tavaszt nem szerez
     • Egy fecske nem csinál nyarat
    • Elmegy a fecske, marad a túzok
    • Hírmondó fecske tavaszt énekel
    • Nem jó verébnek fecskével pörlekedni
    • Nem sirat egy fecskét egy nyár
    • Nyári szállásért meg nem telel veled a fecske
    • Fecske elrepül, a veréb itt marad
  – Az időjárást jelző fecskék:
    • Ha magasan repülve vadászik, jó idő várható (füstifecske)
     • Ha földhöz közel repül, eső lesz (füstifecske)
     • Ha az emberhez közel repül, eső lesz
     • Ha fecskék Mihály napján még itt vannak, hosszú ősz lesz


   – A családi nevek fecskékről:
    • Fecske családi név nem ritka, Jászapáti, Besenyszög településen jó néhány akad
  – A növény nevek fecskékről:
      • Vérehulló fecskefű
      • Fecsketárnics
  – A határnevek fecskékről:
      • Fecske-part (olyan partfal, ahol partifecskék fészkelnek) Szelevény határában
      • Fecske-tornya (fontos tájékozódási pont volt) Cserkeszőlő határában
 – Az év madara a fecske:
      • 2010 évben az év madara volt
– Hangjukról:
    • Hangutánzó szavaink: csivitel, ficserékel, ficsereg, fecseg.

A FECSKÉK FOGYATKOZÁSÁNAK HÁTTEREI

A globális éghajlat és az időjárás átalakulásai:
   Az egyik jelentős tényező az egész földünkön a szélsőségesebb globális időjárás változás. Európa nagy részén mérsékelt égöv uralkodott, aminek jellemzője a négy évszak. Ez azt jelentette, hogy a hideg télből a tavasz átvezetett a meleg nyárba, majd az ősz átvitt a hideg télbe. Mindez fokozatosan történt. Ma már a hideg télből pár nap vagy hét alatt megérkezik a meleg nyár, és ugyanígy érkezik meg a hideg tél is. Közrejátszik a szárazság, olykor a túlságosan csapadékos idő, így nincs egyensúly. Közép-Európában az élővilág a kiegyensúlyozott mérsékelt égövi viszonyokhoz alakult ki, ami mára felborult. A jelenlegi éghajlathoz az élővilágnak is hozzá kell igazodni. Az átalakuláshoz azonban évszázadokra lesz szükség.

Ebben az éghajlatváltozásban az embernek is van szerepe, mint:
     – az erdők irtása, elvtelen fakitermelés,
     – a zöldövezetek csökkentése (beépítése, stb…)
     – az ózonréteg kilyukadása, vékonyodása, ezáltal nő a napsugárzás káros hatása.
   Mindezek kihatással vannak a fecskékre, de az egész élővilágra.
 – A klímaváltozás hatásai:
    • az extrém száraz idő miatt nincs sár a fészeképítéshez,
    • a hideg időváltozások, főleg a költési időben,
    • a hideg, csapadékos időszak gyakoriságának és időtartamának változása; ugyanis ilyenkor nem repülnek a rovarok, nincs táplálék. Huzamosabb ilyen időben (1-2 nap) éhen pusztulnak a kicsinyek.

AZ EMBER SZEREPE A FECSKÉK CSÖKKENÉSÉBEN

 – Az élőhelyük átalakulása, csökkenése:
    • megfogyatkozott és megszűnt az állattartás: sertés, szarvasmarha, ló, kecske, juh, baromfi és egyéb.
    • a lecsökkent vagy megszűnt állattartás épületei, az istállók, ólak, fészerek, színek és egyebek hiánya csökkentik a fecskék életterét!
    • a megszűnőben lévő trágyarakások, amelyek temérdek legyet és egyéb rovart termeltek (a légy, a bögöly és más repülő rovarok fő táplálékai a fecskéknek).
    • az épületek ereszeinek átalakítása, beburkolása ami ezáltal már fészkelésre alkalmatlan. Főleg a műanyag sima felülete, nem ragad oda a sár, a fészek anyaga.
    • a padlások megszűnése, lezárása a madarak elől-
    • a megszűnőben lévő tanyavilág (számtalan tanya tönkrement, eltűnt)
   • a mezőgazdaság nagyfokú kemizálása, amely temérdek rovart pusztít el és ami már felborította az ökológiai egyensúlyt is.
    • a partifecskék esetében a partfalak lerombolása, bányászat a költés időszakában és a partfalak növénnyel való benövése.

 – Az elvtelen vadászat
   a mai napig is egyes európai országban vadásznak a fecskékre, ugyanígy Afrikában is.
 – A vonulási gyülekezőhelyek felszámolása:
    • a nagy terjedelmű nádasok, azaz vizes élőhelyek felszámolása. Ugyanis a vonulás időszakában már van amikor lehűl a levegő, főleg éjszaka. Ezek az okos madarak felfedezték, hogy a napközben felmelegedett víz éjjel leadja a hőt és így a nádasokban kényelmesebb a hőmérséklet, illetve elviselhetőbb. Ezért húzódnak a fecskék éjszakára a nádasokba az elköltözésük előtt. Napközben itt még jó az idő és táplálékot is tudnak szerezni.
   – A települési – és vizes  területek szúnyogirtása:
     • a méreggel való szúnyogirtás veszélyes, hiszen a szúnyogokon kívül temérdek más rovar is elpusztul. Ez egyéb madarak elhullásához is vezet, de más élőlények is megsínylik.
     • a megoldás a biológiai szúnyogirtás és a szúnyogot pusztító élőlények elszaporodása, mint a fecskék és más madarak, békák, stb…
   – A gépjárműforgalom:
   • főleg a gyorshajtásnak esnek áldozatul fecskéink és más madarak is.
   – A közvetlen emberi zavarás:
   • a fészkek leverése az eresz alól, párkányokról és egyéb helyekről,
     • a madarak elriasztása, zavarása például lengő szalagokkal,
      • a partifecskék esetében a partfalak bányászata, rombolása, gazosodása.
   – A  fecskék állományának csökkenése:
     A már említett problémák vezettek e csodálatos madarak létszámának csökkenéséhez, de más élőlények csökkenéséhez is. Megdöbbentő adatokat közölnek a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  (MME) tájékoztató leírásai a fecske állomány drasztikus csökkenéséről:

     • MME „Madárvédelmi Hírlevél” 2012/2 Közleménye:
 Molnárfecske:     65 %-kal csökkent a létszámuk
 Füstifecske:          44 %-kal csökkent a létszámuk
 Partifecske:          30 %-kal csökkent a létszámuk

     • MME „Madárvédelmi Hírlevél” 2014. 07. 22.
           Megdöbbentő adat, hogy a fecskék létszáma 50%-kal csökkent az ezredforduló óta.
     • MME Közlemény 2014/2. (prospektus)
Fecskék maximális hazai becsült állománya:
               faj neve                     2000 évben               2013 évben

          molnárfecske:             200.000 pár               100.000 pár
          füstifecske:                   320.000 pár                160.000 pár
          partifecske:                   220.000 pár                110.000 pár

Szomorú adatok ezek, ha ez így megy tovább és nem védjük meg ezeket a madarakat, 25 év múlva ehet, hogy már csak képeslapon lesznek láthatóak.

MIT TEHETÜNK FECSKÉINK MEGMENTÉSÉÉRT?

 – Az élőhelyeket meg kell őriznünk és vissza kell állítani:
     • az állattartást fokozni kell, minél több állatot kellene tartani, ezzel szaporodnának az állattartó
        épületek, több lenne a fészkelési lehetőség, nőne az élettér.
     • a trágyatermelés fokozása, ami nemcsak a fecskék élelmét fokoznák, hanem a földek természetes
        táperejét is pótolnák, javulna az élelmünk minősége.
     • az ereszaljakat szabaddá kell tenni, hogy újra fészkelhessenek alá a madarak, főleg a fecskék.
    • a padlásokat meg kell nyitni, kis átjárható szellőzővel, ablakkal.
     • a mezőgazdaság csak természetbarát vegyszert használjon, előtérbe kell helyezni a kapálást, nem vegyszerrel irtani a gyomot.

 – A vonulási gyülekezőhelyeket meg kell hagyni és nagyobbítani kell:
    • több és nagyobb vizes élőhelyet, (benne a nádasokkal) biztosítani kell a vonulás időszakában, ez a
        pihenést is elősegíti és a táplálkozást is.
 – A települési és vizes területek szúnyogirtását átszervezni:
     • az irtás csak biológiai legyen és ez is indokolt esetben.

MIVEL IS TUDUNK MI EMBEREK SEGÍTENI?

  – Ne verjük le a fecskefészkeket, tegyünk a fészek alá „fecskepelenkát”, azaz egy lemezt és ez felfogja az
    ürüléket és így nem piszkolnak ezek a madarak.

 – Sárgyűjtő helyeket létesítsünk: ássunk fel egy kis földrészt és öntözzük meg; egy edénybe csináljunk sarat és tegyünk mellé szárított, kaszált füvet, hogy tudjanak fészket építeni!

 – Fecske műfészkeket rakjunk ki, akár telepesen kihelyezve, hogy ismét benépesüljön a házunk tája.

Katona Mihály

Támogatásával Ön is hozzájárulhat, hogy még több madár kerülhessen vissza egészségesen a természetbe!
Madárkórház Alapítvány, adószám: 18557899-1-09

Rendelkező Nyilatkozat a személyi jövedelemadó 1+1%-áról:

rendelkező nyilatkozat 1+1%-ról

Bankszámlaszám: HU50 59900029-10001868-00000000, Takarékbank

Támogasd erőfeszítéseinket online, bankkártya segítségével!

Friss híreink

  • A bajban érkezett segítség

  • Mint ahogy télen, most is a bajban mutatkozik meg, hogy mindig van kire számítani. Decemberben a rekord mennyiségű, [...]

A Pusztadoktor Magazinból

  • Mentsük meg a fecskéinket!

  • A világon jó néhány fecskefaj él, a szakirodalom szerint 74 fecskecsalád – Hirundinidae és 80 sarlós fecskecsalád – Apod[...]
  • Rétisas - Újra szabadon

  • Elengedtük. Menni akart, nem is akartuk, nem is lehetett visszatartani. Húsvét vasárnap én engedtem el, itt a Madárpark[...]

Betegeink

  • Pajzsos cankó a műtőasztalon

  • Az elepi halastavak környékén került kézre ez a törékeny, csodálatos partfutó madár. Jobb szárnya szilánkosan tört. Műt[...]