Kategória archívum:Magazinunkból

  • Madarakat mentünk már 35 éve. Ezt azért írom így, mert azóta van diplomám, és azóta mentem a madarakat párommal, munkatársaimmal, önkéntes segítőinkkel együtt. Kezdődött ez 1984-ben egy egerészölyvvel[...]
  • Van a karácsonyban valami, ami újra meg újra visszaröpít magunkhoz, az emlékeinkhez, vágyainkhoz, egész gyermeki lényünkhöz, amellyel még mindig tágra nyílt szemmel, ámuldozva várjuk a csodát a titokz[...]
  • Téli madarak a karvalyok, a baglyok, a búvárok és a hattyúk. Na meg a mérgezett sasok. Ezekről majd későbbi számunkban írunk, mert idén még sas nem volt, csak egy ölyv, melyet holnap elengedünk, mert [...]
  • A madarakról sokat is tudunk, meg keveset is. Régóta foglalkoztatja az emberiséget az a tudás, aminek birtokában vannak, mi pedig nem: a repülés. Talán azért is, mert olyasfajta szabadságot ad nekik, [...]
  • A madárkórház életében most valójában az uborkaszezont éljük szeptembertől márciusig. Ebből a szeptember tényleg az, ilyenkor tudtunk elmenni őszölni, de az októberben megérkező vándormadarak már tudn[...]
  • Októberben került a szentesi állomásunkra egy szárnytörött dankasirály. A bal szárnyán sérült madarat ellátták az állomáson, műtét után vélhetően újra repülhet. Magyarországon a leggyakoribb fészkelő [...]
  • A tél közeledtével egyre több az egerészölyv az utak mentén. Az autópályák vadkerítésének oszlopai,  vagy az utak menti lombvesztett fák ideális leshelyként szolgálnak ezeknek a ragadozóknak. Sajnos e[...]