Kategória archívum:Magazinunkból

  • Megosztás 1991-ben, Hortobágy faluban tartottam hazafelé a kis 13 éves Trabantommal egy beteg állat kezelése után, amikor a Sarkadi utca és a Czinege János utca sarkán szembe találkoztam a Hortobágyi Nemzeti Park Nivájából hevesen integető természetvédelmi őrökkel. Nem csak köszönnek, éppen engem k[...]
  • Megosztás Nyaranta nagyon sok fészekből kiesett fióka kerül be a Madárkórházba. Nem csak énekesmadarak és gólyák, hanem baglyok is. Ezen a nyáron is számos kuvik és erdei fülesbagoly fióka érkezett be hozzánk. Ezeknél a fiókáknál az esetek nagy részében, a feladatunk az, hogy a megfelelő kezelés ut[...]
  • Megosztás Az öt gyöngybagoly, amiket júliusban engedtünk szabadon a Madárkórház egyik épületének a padlásán fiókaként kerültek be hozzánk. A gyöngybagoly templomtornyok, padlások, állattartó telepek, magtárak rejtett életű madara. Leginkább a nyílt mezőgazdasági területeket kedveli, ezáltal kötődik[...]
  • Megosztás Minden intézménynek nagy megtiszteltetés, ha olyan személy látogatja, akik hasonló szakmai körökben elismert ember. Nekünk is volt szerencsénk megint vendégeink között tudni egy ilyen embert. Gyermekként az ő fotóit bújtam a „madaras” könyvekbe, próbáltam megfejteni titkait, hogyan, hol k[...]
  • Megosztás A galambok hallgatnak Szentesen. Megpróbáltuk megmenteni őket... Nem sikerült. Pedig több, mint ezer ember írta alá a petíciót, amiben a szentesiek kérték, hogy ne kelljen értelmetlenül meghalniuk. Kérték tőlünk, hogy segítsünk nekik ebben. Próbáltunk segíteni, hiszen a galamb is madár, [...]
  • Megosztás Akik ezután fognak ellátogatni hozzánk új munkatársakkal is találkozhatnak a Madárparkba. Amikor megjelentettük a munkalehetőség hirdetését kaptunk egy kis kritikát is, hogy túl magasra tettük a lécet, de volt, akinek szent meggyőződése volt, hogy olyan ember, akit mi keresünk, nem létezi[...]
  • Megosztás Gyakran kérdezik a Madárkórházba érkező látogatók, hogy miért tartjuk életben azokat a madarakat, amelyeknek tartós sérülésük van? Egyik lábuk, vagy szárnyuk hiányzik. Alapvető filozófiánk az, hogy minden hozzánk érkező madarat próbálunk megmenteni, még akkor is, ha tudjuk, nem lesz belől[...]
  • Mindent elengedtünk. Bár szeretjük őket, de nem birtokolni akarjuk.             Az ősz és a tél folyamán bekerült betegeink gyógyulásuk után még a kórház vendégszeretetét élvezték, amíg a téli hideg időjárás és a táplálékhiány vonuló társaikat Afrikában tartja, az itt maradókat pedig megválogatj[...]
  • Ha ezt a lapot tartja a kezében, akkor Önnek szól az, amit írok. Mert mindannyian szeretjük az állatokat, a természetet, ezért védjük, segítjük a rászorulókat. Mi a hortobágyi Madárkórházban nemcsak a madarakat gyógyítjuk, hanem minden rászoruló állatot befogadunk. Legyen az fokozottan védett, ves[...]
  • Legalább is Budapest és Miskolc környékén ne. Miskolcról érkezett szárnytörött gerléből és a vele érentkező, már gyógyult, de egy fertőzés miatt elpusztult társaiból főleg gerlékre veszélyes paramyxovírust mutattak ki az Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság szakemberei december közepén. A v[...]
  • Gyermekkorom csodálatos szereplői a madarak: gólyák, a szépek a méltóságosak, a kelepelők. A főutca villanypóznáin, egy-egy kémény tetején fészkeltek és én hangosan szólongattam őket, ha ott jártam. A villásfarkú fecskék annak az istállónak eresze alatt fészkeltek, amelybe már csak beleálmodhatt[...]
  • A csonttollú invázió januárra az ország nyugati részén elég általános jelenség az elmúlt években, Bár idén inkább kisebb csapatok voltak megfigyelhetők. Igaz, jön még hidegfront, és fenn északon is fogy a táplálék. Hazánkban is egyre kevesebb a madarak számára ehető vadon termő táplálék. Az ónos e[...]