Apróságok a pusztában
A sárgafejű királyka hazánk egyik legkisebb madara. Közeli rokonával, a tüzesfejű királykával osztozik ebben a megtisztelő címben.
Tömege sokszor még az 5 grammot sem éri el. Rovarevő. Rövidtávú vonuló, de bizonyos populációk egész télen kitartanak a költőhelyükön. Az áttelelő példányok még a zord hónapok idején is pókokat és rovarmaradványokat fogyasztanak. Az etetőre kirakott szalonnát, faggyút vagy hájat szívesen fogyasztják. Ennek oka, hogy finom, vékony csőrük nem alkalmas a magok felcsipegetésére, megtörésére. Ilyenkor a sűrű fenyvesekbe behúzódó rovarokat keresik meg.
Kóborlásuk idején gyakran tűnnek fel városi környezetben is. Meglehetősen bizalmas madár, olykor méterekre megközelíti az embert. Eurázsiai elterjedésű. Általában lucfenyvesekben él, ezért elterjedési területe is a lucosok vonalát követi. Kedveli a sűrű, homogén állományokat. A síkvidékeket elkerüli, bár telepített alföldi lucerdőkben is megfigyelték már költését. Telente lehet vele találkozni Hortobágyon is, a folyó melletti madárgyűrűző helyen rendszeresen hálóba akad.
Évente két fészekaljat nevel. Mivel az első költése sokáig elhúzódik, a tojó a fiókák egyhetes korától új fészek építésébe kezd, és megkezdi a második költést. Ekkor a hím veszi át az első fészekalj fiókáinak gondozását. Egy átlagos fészekalj 7-11 tojásból áll, melyeket a tojó mindig egymaga költ ki.
Magyarországon viszonylag gyakori fészkelő. Hazai állománya állandó, részben rövid távú vonuló, telelőterülete a Kárpát-medencén belül található. Kisszámú, rendszeres átvonuló, de rendszeresen találkozhatunk áttelelő példányokkal is, hazai költő állománya kb. 10000 párra tehető.
A Madárkórházba is főleg városi parkokból kerülnek be, és sok esetben falnak vagy ablaknak ütközve agyrázkódást szenvednek. December elején is egy ilyen sérülésből felgyógyult királykát engedtünk szabadon.
Konyhás István
