Keresztes lovagok,-vagy parlagi sasok?
A szerb ortodox hagyomány szerint a vidék legnagyobb, legidősebb fáit egy nagy kereszttel jelölik meg a kérgén, és ezeket a fákat szent fakénttisztelik az ott élő emberek. Ezeket, főleg a tölgyet, hársat vagy szilfát, gyakran használták a parlagi sasok, amikor a tetejére fészket építettek. Tehát egy sas, amely a kereszttel jelölt fán fészkel, innen a neve: orao krstaš. Szerbül a krst jelentése: kereszt, krstaš jelentése keresztes lovag. Keresztes sas, impozáns név. Az eurázsiai elterjedésű parlagi sast minden nemzet legendás madárként tartja számon. Elnevezése minden országban kötődik királyi, eleganciát sugárzó, de egyben harcias megjelenéséhez. Imperial eagle, orla královského, kaiseradler, sah kartal, latin neve aquila heliaca. Hazai népi neve: határ sas, hivatalos elnevezése feltehetően onnan ered, hogy ez a sasfaj szereti a nagy kiterjedésű, esetleg tartósan parlagon heverő, háborítatlan területeket fészkelőhely választásnál és táplálkozóhelynek egyaránt.
Idehaza egész évben kötődnek a költőpárok a természetközeli élőhelyekhez: a patakok, fasorok, gyepek, nádasok, lucernatáblák, közepes méretű monokultúrás mezőgazdasági táblák a bennük élő változatos zsákmányállat állománnyal terített asztalként szolgálnak a sasoknak a költés alatt ugyan úgy , ahogyan a téli időszakban. Az erős fagyokban elhulló nagyobb testű emlősöket is előszeretettel fogyasztják ezek a madarak, hasonlóan az ölyvekhez, vagy sok más varjúféléhez. A faj táplálék listája rendkívül változatos: több mint száz madár- és emlősfaj maradványait mutatták ki szakemberek a hosszú évtizedek hazai és külföldi tudományos kutatásai során. Ázsiai és kelet-európai állományának tetemes része vonuló, közép-európai állománya télen is a költő területen marad. Magyarországon március közepén kezdenek költésbe a legrutinosabb öreg párok.
Amennyiben nem éri zavarás a költési időszakban a madarakat , két , esetleg három utód is kirepülhet a fészekből. A költés sok esetben hiúsul meg zavarás következtében, emberi mozgásra nagyon érzékeny: 600 méteres távolságon belül a madarak zavarásnak lehetnek kitéve, de például mezőgazdasági gépekre, járművek mozgására kevésbé érzékenyek.
Hazai és külföldi állományában egyaránt hatalmas károkat okoz illegális mérgezése, lelövése, és egyéb más veszélyeztető tényezők is, például áramütés vagy gázolás. A hazai és külföldi természetvédelmi szakemberek évtizedek óta próbálják ezeket a veszélyeztető tényezőket megszüntetni vagy csökkenteni. A természetes szelekció is meghatározó tényező: a kirepülő sasfiókák jelentős része az első télen elpusztul.
Hazai állománya majdnem kihalt, de az elmúlt negyven évben a védelmi munkáknak és a faj alkalmazkodóképességének is köszönhetően csodás erősödést mutat, ez európai szinten rekord számú 410 költőpárt jelent. Közel 110 pár Szlovákiában, 23 pár Ausztriában , 12 pár Csehországban, 2 pár Romániában és 5 pár Szerbiában a felmért állománya a környező országok területén. A világállomány tetemes része Kazahsztánban és Oroszországban fészkel. A faj „sérülékeny”, világszerte veszélyeztetett státuszban van jelenleg, Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 000 000 forint. A Kárpát-medencében található állomány megóvása, országhatárokon átívelő, közös feladat.
Fotók és szöveg: Morvai Szilárd
