Hortobágyi Madárpark - Madárkórház Alapítvány

Faj: Fekete rigó

Sorszám: 2362

Bekerülés oka: Kapuba szorult, a stressztől faroktollait elhullajtotta

Megtalálás helye: Debrecen

Bekerült: 2014.02.25

Kezelés: átvedlésig tartás, utánna szabadon engedés

A házi veréb (Passer domesticus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a verébfélék (Passeridae) családjába tartozó faj.

Olaszország kivételével egész Európában elterjedt, Észak-Afrikában és Ázsiában több alfaja van.

Nem akarsz lemaradni további videóinkról? Iratkozz fel youtube-csatornánkra!

A veréb valószínűleg keleti madárfaj, amely a gabonatermelés terjedésével együtt jutott el nyugatra és északra. Az oroszok benyomulása előtt Szibéria északi részében verebek nem voltak. Az Ob-folyó mellett fekvő Berjozon városban 1735-ben vették észre legelőször az északi szélesség 64 foka alatt. A verebek elterjedésükben a kozákok előnyomulási útjait követték nyomon, azaz jobban mondva, az utakon talált lótrágya vezette őket az utak mentén tovább és tovább.

Számtalan területre betelepítette az ember szerte a Földön. Mára egyike lett a legnagyobb elterjedési területű madárfajoknak. Jelenleg természetes elterjedési területén kívül a következő területeken is él: USA, Kanada, Mexikó, Guatemala, Argentína, Uruguay, Paraguay, Brazília, Chile, Peru, Ecuador, Falkland-szigetek, Kuba, Bermuda-szigetek, Hawaii, Ausztrália, Norfolk-sziget, Új-Zéland, Új-Kaledónia, Vanuatu, Fidzsi-szigetek, Dél-afrikai Köztársaság, Mozambik, Namíbia, Botswana, Zimbabwe, Zambia, Kenya, Szomália, Szudán, Zanzibár, Comore-szigetek, Seychelle-szigetek, Mauritius, Réunion, Rodriguez-sziget, Brit Indiai-óceáni terület, Azori-szigetek, Zöld-foki-szigetek.

Vannak területek, ahová viszont mindeddig nem sikerült betelepíteni, pedig történtek rá kísérletek. Ilyen területek: Jamaica, a Bahama-szigetek, Szent Ilona, Grönland, a Fülöp-szigetek, Pápua Új-Guinea és Déli-Georgia szigete.

Az intenzív, ipari jellegű gazdálkodás, a fokozott vegyszerhasználat, a veszteségmentes terménybetakarítás miatt Nyugat-Európa számos országában jelentősen szûkült a faj élettere és táplálékbázisa.

Többnyire magevő, egyes elméletek szerint a gabonatermelés terjedésével együtt jutott el nyugatra és északra, azonban opportunista fajként bármit fogyaszthat. Utódait előszeretettel táplálja különböző gerinctelenekkel magas fehérjetartalmuk miatt. Nálunk (Európa) nem vonuló. Azonban a keleti alfajcsoport egyes alfajai (P. d. bactrianus; P. d. parkini) igen. Bár a költési időszak alatt is szociális marad, monogám faj. Mind a két nem részt vesz a fészeképítésben és az utódgondozásban. Fészkét általában az épületek különböző üregeiben helyezi el azonban, faodvakba, gólyafészkekbe, valamint ritkán fák sűrű lombjaiba is költhet. Jól tolerálja az ember jelenlétét, valószínűleg ezen tulajdonságának köszönheti széleskörű elterjedését.

Amerikába az első európai, azaz voltaképpen „angol” verebeket, és pedig nyolc párat, eddigi tudomásunk szerint 1850-ben vitték, mégpedig az Egyesült-Államokba; ezeknek azonban valahogy nyomuk veszett, úgy eltűntek, és sem őket, sem utódaikat többé senki sem látta. Két évvel később a Brooklyn-Intézet tagjai a veréb meghonosítása céljából bizottságot alakítottak, s erre a célra 200 dollárt szavaztak meg. Kanadába a verebet 1854-ben, New-Yorkba 1860-ban és New-Havenbe 1867-ben vitték be. Ugyanebben az évben engedtek szabadon Philadelfiában 500 párat; 1871-ben vagy 1872-ben San-Franciskóba is bevitték és 1873-ban vagy 1874-ben Utah-ba, a Sóstó mellett levő nagy Mormon városba. Ezek példáját aztán egymásután követte sok város és falu, melyek szárnyas vendégeiket vagy közvetlenül Európából, vagy más északamerikai városból szerezték.

Egerészölyveket engedtünk szabadon. Főleg mérgezéssel kerültek a madárkórházba, de volt, amelyik áramütést kapott, és olyan is, amit autó ütött el. Sikeres gyógyulás, és felkészítés után szabadon szárnyalhatnak.

Az elengedett egerészölyvek közül kettő idén érkezett, adatlapjuk itt tekinthető meg: 2322 2332

Egyik ölyvünket Kállai Gábor, a  TV2 riportere engedhette útjára.

A TV2 tények adása az elengedésről:

Az RTL Klub híradójának adása az egerészölyvekről:

Fotógaléria:

 
Faj: Szárcsa

Sorszám: 2361

Bekerülés oka: Bal csüd eltört

Megtalálás helye: Egyek

Bekerült: 2014.02.25

Kezelés: sínezés

Faj: Balkáni gerle

Sorszám: 2360

Bekerülés oka: Bal melkhas, jobb alkar sérült

Megtalálás helye: Kunhegyes

Bekerült: 2014.02.23

Faj: Balkáni gerle

Sorszám: 2359

Bekerülés oka: Bal alkar sérült

Megtalálás helye: Hódmezővásárhely

Bekerült: 2014.02.23

Kezelés: Rögzítőkötés

Faj: Karvaly

Sorszám: 2358

Bekerülés oka: Bal alkar törött,  vérveszteség

Megtalálás helye: Hajdúbagos

Bekerült: 2014.02.21

Kezelés: Műtét, vérátömlesztés

A barátposzáta (Sylvia atricapilla) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az óvilági poszátafélék (Sylviidae) családjába tartozó faj. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1993-ban „Az év madarává” választotta.

Európa északi és mérsékelt övi részén él. Ősszel Afrikába vonul. Folyóárterek erdejeinek, parkoknak és kerteknek a talaján található.

Hossza 13 centiméter, szárnyának fesztávolsága 20-23 centiméter, testtömege 16-25 gramm. A hím sapkája fekete, a tojóé és a fiataloké vörösesbarna.

Rovarokat, pókokat és ászkákat gyűjtöget az ágakon és leveleken.

Nem akarsz lemaradni további videóinkról? Iratkozz fel youtube-csatornánkra!

Szinte minden hazai bokros élőhelyen találkozhatunk vele. Eurázsiai elterjedésű faj, de kisebb számban Észak-Afrikában is költ. A sűrű aljnövényzetű bokros, fákkal tarkított élőhelyeket kedveli. Parkokban, kertekben, sík- és dombvidéken egyaránt megtalálható. Évente kétszer költ. 

Monogám madárfaj. A hím több fészek építésébe is belekezd, mely alapokból a tojó választja ki a fészekrakásra legalkalmasabbat. A fészket száraz növényekből építik, és puha szőrszálakkal teszik kényelmesebbé. Nem tartoznak a jeles építészek közé, kialakított otthonuk szerkezete annyira laza, hogy a rövid költés után általában szét is hullik. A barátposzáta évente kétszer költ május és június között. A 3-7 tojás 11-14 napig tartó kiköltésében mindkét szülő szerepet vállal.

Hosszútávú vonuló.

A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő, gyakori fajnak számít.

Magyarországon védett, eszmei értéke 25 000 Ft.

Érdekesség:

Bár szereti az ember közelségét, mégsem emiatt hívják barátposzátának, hanem a hím feje búbján hordott fekete sapka miatt. A sötét folt a szerzetesekre emlékeztette az embereket. Számos népnyelvi neve mind erre a jellegzetességére utal: barátfülemüle, papfülemüle, fekete folt. Szép, dallamos, hosszú éneke miatt is jól ismert madár. Közeli rokona, a sokszavú poszáta komoly filmes karriert futott be, Az éhezők viadalában a főszereplő Katniss Everdeen védjegye lett.

Hallgassa meg következő heti madárdalunkat is!

Ha tettszett, ossza meg másokkal is!

 
Faj: Vörös vércse

Sorszám: 2357

Bekerülés oka: Áramütött, jobb lábfeje és bal szárnya elhalt

Megtalálás helye: Debrecen

Bekerült: 2014.02.20

Kezelés: Fertőtlenítés, kötözés – tartósan sérült

 
Faj: Karvaly

Sorszám: 2356

Bekerülés oka: Jobb szárnyán az evezőtollak hiányoznak + sérülés a könyökön

Megtalálás helye: Hortobágyi Nemzeti Park

Bekerült: 2014.02.20

Kezelés: Fertőtlenítés, kötözés

 
Faj: Réti sas

Sorszám: 2355

Bekerülés oka: Áramütött

Megtalálás helye: Pécs

Bekerült: 2014.02.17

Február közepén egy négy éves tojó rétisast hoztak Pécsről a DDNP munkatársai a hortobágyi Madárkórházba. Benne volt a TV híradóban is. Áramütés miatt vesztette el egyik szárnyának első rendű evező tollait. Azért hozták ide, mert az áramütés kezelésében és a rétisasok gyógyításában a Madárkórház jelentős eredményeket tudhat magáénak. Ez már a negyedik rétisas, mely ide került, a Madárkórház Alapítvány idén 15. éves működése során. Ez azért jelenős szám, mert a rétisas egyáltalán nem gyakori, sem a természetben, sem a kórházban. 15 év alatt összesen 15 rétisas volt a vendégünk, évente átlagosan egy beteg. Ebből négy Baranya megyéből jelentős mennyiség!

A most érkezett, áramütött rétisas merő ritkaság, rétisas ugyanis (a parlagi sastól, vagy a villanyoszlopot nagyon kedvelő halászsastól eltérően) alig száll villanyoszlopra. Áramütést pedig csak ott szerezhet.

Részlet az RTL Klub híradójából:

Fotók a kezelésről:

A réti sasok sérülései, betegségei – hasonlóan más ragadozók problémáihoz – az emberi civilizáció természetben való jelenlétével függ össze: légvezetéknek ütközés, szándékos mérgezés, baleseti sérülések a leggyakoribbak. A sasok esetében a mérgezések a legveszélyesebbek. Ennek most van a szezonja, ezért nagyon fontos felhívni a természetben járó kirándulók vadászok, madarászok és az ott dolgozó erdészek, erdei munkások mezőgazdasági termelők figyelmét a következőkre:

Az általában nem a sasok számára kitett mérgezett csalétek elsősorban rókák, kóbor kutyák, varjak, és ritkábban ragadozó madarak teljes mértékben szabálytalan, törvénytelen irtása céljából kerül ki a természeti területekre. A mérgezés minden formája tiltott: méreggel való visszaélés, állatkínzás, orvvadászat és természetkárosítás miatt bizonyos értékhatár fölött bűncselekmény, mely vádpontonként 3-3-év, halmozottan akár több, mint 10 év letöltendő börtönbüntetéssel is sújtható, és jelentős, akár több milliós bírsággal büntetendő. Mégis csinálják. Pedig a méreg nem játék. Sem mennyiségi sem minőségi határai nincsenek a kártételének. Ahogy a rókának szánt csalétek akár közvetlenül, akár az elpusztult rókán keresztül az abból fogyasztó sasba átmegy, ugyanúgy bekerülve az emberi fogyasztásra szánt vad, vagy legeltetett háziállat szervezetébe, az emberre is ugyanúgy veszélyes lehet. Erről tartott a Madárkórház Alapítvány előadást pár éve Pécsett, a DDNP. Az MME helyi csoportja és az Állatorvosi Kamara megyei szervezetének meghívására. Az ott elhangzott, és a jelenlévőknek megtanított kezeléssel mát több mérgezett rétisast sikerült megmenteni.

Dr. Déri János

 
Faj: Karvaly

Sorszám: 2354

Bekerülés oka: Jobb alkarcsontok több darabra töröttek, feltehetőleg légpuskával lőtték meg

Megtalálás helye: Budapest

Bekerült: 2014.02.16

Kezelés: műtét

A FeHoVán került átadásra ez a lőtt szárnyú karvaly. A Magyar Nemzeti Ragadozómadár védő és Solymász Egyesület kapta a bejelentést, miszerint Lőtt karvalyt találtak. Az egyesület képviselői a hétvégi rendezvényen adták át kollégáinknak. Jobb alkarcsontja darabokra törött.

Fotók a műtétről: