Hortobágyi Madárpark - Madárkórház Alapítvány

Szereted a madarakat és a természetet? Szívesen dolgoznál olyan intézményben ahol munkáddal ténylegesen hozzájárulnál természeti kincseink megóvásához? Ha igen, várjuk jelentkezésed! Csapatunkban aktívan részt vehetsz a sérült, segítségre szoruló madarak mentésében, gyógyításában.

A Madárkórház Alapítvány új munkatársat keres állatgondozó és gondnok munkakörbe.

Főbb feladatok, munkák:

Sérült, beteg madarak ellátása, valamint az alapítvány bemutatóhelyének, a Hortobágyi Madárpark területgondozása:

• Madarak takarmányozása, ellátása, helyük takarítása
• A sérült madarak kezelésében, való aktív részvétel, műtéti asszisztencia
• A beérkező páciensek adatainak kezelése informatikai rendszerünkben
• Egyéb adminisztratív feladatok
• Madarak mentése, szállítása
• Mentések lebonyolítása, koordinálása
• Kerti munkálatok, fűnyírás
• Karbantartás
• Játszótéri elemek, röpdék, műhely, szerszámok rendben tartása, karbantartása
• Szükséges eszközök, takarítószerek beszerzése
• Takarmányok beszerzése
• Látogatók eligazítása
• Idegenvezetés
• Ügyeleti nyitva tartás

Az álláshoz tartozó elvárások:

• Középiskolai végzettség, műszaki-, mezőgazdasági-, erdészeti-, vagy vadgazdálkodási szakirány
• „B” kategóriás jogosítvány, minimum 3 éves gépjármű-vezetési gyakorlattal
• Minimum 3 év munkatapasztalat hasonló munkakörben
• Jó kommunikációs- és tárgyaló készség
• Felhasználói szintű számítógépes ismeretek
• Önálló munkavégzés, csapatmunka, precizitás
• Jó problémamegoldó készség
• Alkalmazkodóképesség
• Megbízhatóság
• Terhelhetőség, stressz tűrő képesség
• Pozitív gondolkodás, nyitott személyiség
• Káros szenvedélyektől való mentesség
• Állatok, természet, emberek szeretete

Az állás betöltéséhez előnyt jelent:

• Felsőfokú természettudományi végzettség
• Idegen nyelv (angol) középszintű ismerete
• Állatkertben, vagy mezőgazdasági cégnél szerzett munkatapasztalat
• Civil szervezetnél végzett önkéntes munka
• Saját gépjármű
• Elhivatottság a természetvédelem iránt
• Non-profit gondolkodásmód

Amit kínálunk:

• Kellemes környezet
• Változatos munkakör
• Közhasznú célok megvalósításában való részvétel
• Hosszú távú munkaviszony

Állás, munka területe:

• Természetvédelem

Munkavégzés helye:

Hortobágy, Hajdú-Bihar Megye

Munkaidő:

7:00-18.oo rugalmasan kezelve, beosztás szerint

Jelentkezés módja:

A fényképes önéletrajzot, és a *motivációs levelet kérjük a madarkorhaz@gmail.com e-mailcímre eljuttatni! A tárgy mezőbe kérjük beírni: „állatgondozó”

*A motivációs levélben kérjük, térj ki arra, miért szeretnél alapítványunknál dolgozni, mik az erősségeid, a fenti elvárásokon kívül milyen adottságokkal, képesítésekkel rendelkezel!

Idén sem maradunk madárkirály nélkül! Ti dönthetitek el, ki legyen a király, vagy a királyné!

Rajtatok a sor, választhattok. Ha a hosszú hétvége során ellátogattok kórházunkba, személyesen is megismerkedhettek a királyjelöltekkel. Már nyitva vagyunk, de természetesen kérjük a biztonságos távolság- és a hatályos biztonságos óvintézkedések megtartását! Látogatóink péntektől személyesen is szavazhatnak a recepción elhelyezett urna segítségével. A szavazólapot belépéskor munkatársainktól kérhetitek el. A szavazást Pünkösd hétfőn, 16:00-kor lezárjuk, és megkezdődik a szavazatszámlálás. Az eredményt pedig itt honlapunkon, valamint Facebook oldalunkon tesszük közzé. A személyesen szavazók között 3 ajándékcsomagot is kisorsolunk, így a szavazólapon kérjük, adjatok meg elérhetőséget is!:) 

Ha személyesen nem tudtok részt venni a választáson, voksotokat online már mától leadhatjátok kedvencetekre, az oldal alján található szavazódobozban!:)

Frissítés:

És a megválasztott királynő: Boróka

A szavazás részletes eredményei:

A királyjelöltek itt mutatkoznak be:

Boróka:
Uhu, Magyarország legnagyobb testű bagolyfaja. Igazi nagyságos asszony, előszeretettel fújja fel magát ha bárki hogyléte felől kíváncsiskodik.:)

Ndugu:

Fehér gólya. Nevét örökbefogadójától kapta. 9 éve kórházunk lakója. Jobb szárnyát áramütés miatt elvesztette, tartósan sérült. Röpdénkben a földre helyezett fészektartón évek óta sikeresen költ, és egészséges utódoknak ad életet. Jelenleg 3 fiókát nevel.

Töhötöm:

Európai (szürke) daru, 4 éve él kórházunkban. Szintén tartósan sérült, de hiányosságai ellenére határozott, uralkodó jellem. Nagyröpdénkben ő a „vezér”, a ranglétra legtetején áll. Igen, néha a rétisasokat is rendre utasítja. Mindig övé a legbiztonságosabb pont, és ő eszik elsőként. Hatalmas teste és határozott viselkedése előtt minden röpdelakó meghajol.

Elek:

Elekünk is gólya, csak épp fekete. 😊 Ritkaságnak számít, te már láttad- e? Tavaly óta kórházunk lakója. Bal szárnya sérülése miatt sajnos ő sem tud repülni. Bár igen ritka és rejtőzködő faj képviselője, ő nem fél sem az ölyvektől, sem a sasoktól.

Barna: 

Kígyászölyv, 2017 óta a betegünk. Eme fenségesen szép madár felkarcsonttörést szenvedett. Repülni azonban még nem tud, gyógyulása hosszú folyamat. Addig tekintélyt parancsolóan trónol a Kisröpdében kedvenc szikla rakása tetején, és onnan figyeli melyik sorstársával épp mi történik.

Itt szavazhattok:

A kijárási korlátozások, az otthonmaradás, és az ebből kifolyó tehetetlenség sok esetben elfojtott agressziót válthattak ki. Legalább is ezzel tudjuk magyarázni az utóbbi időben sokszorosára növekedett, illegális légpuska használatot. A korábbi években mindössze havi rendszerességgel fordultak meg lőtt esetek a hortobágyi Madárkórházban. Az utóbbi hónapokban ez heti 3-4 esetre nőtt, míg az elmúlt 2 napon pedig 6 db lőtt áldozatot láttunk el. Köztük védett, nem védett de még fokozottan védett fajok is voltak. Fehér gólya, barna rétihéja, dolmányos varjak, örvös galambok és még sorolhatnánk. Nem egy elkövetőről van szó, az ország különböző területeiről származnak az áldozatok. Érkeztek Budapestről, Szekszárdról, és Debrecenből is.

Az esetek nagy a polgári használatban elterjedt, 4,5 mm-es szoknyás légpuskalövedék volt a madarakban, melyeket lakott területen belül találtak el, tehát a természetkárosítás mellett lakott területen belüli illegális fegyverhasználat, valamint állatkínzás bűntette is felróható a tetteseknek.

A Madárkórházban tegnap éjfél után pár perccel értek véget a műtétek, melynek során a 6 legfrissebb áldozatból eltávolítottuk a lövedékeket, és a rendőrségi feljelentéshez csatolandó bizonyítékokként félre tettük.

Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján úgy gondoljuk, hogy jelen esetben nem csak természetvédelmi, de jelentős erkölcsi és társadalmi problémát is jelentenek a szomorú események.

Műfészek kihelyezés

A füsti és molnárfecskék fészekanyaga szó szerint az út pora – amennyiben az kellő mennyiségű vizet kapva sárrá válik. A jelentős részben aszfalttal, betonnal, térburkoló kővel fedett városokban nem csak a műfészkek felszerelése ajánlott, hanem mesterséges sárlelőhelyeket is kell biztosítani. A műfészket a fecskék által kedvelt helyekre, ereszek alá, épületek falára célszerű tenni. Egyre több a tapasztalat azzal kapcsolatban, hogy érdemes a rendes fészekmagasságtól lejjebb rakni pár centivel az alapot, mert a madarak még úgyis hordanak rá sarat. A molnárfecskék az épületek külső részére, ereszek alá általában telepesen fészkelnek. rendszeresen betömik a „gyári” nyílást is és inkább felette, vagy egy kicsit arrébb maguk építenek hozzá bejárónyílást a fészekalaphoz.

Ha mesterséges fészekalapot vásárolunk és szerelünk föl a fecskéknek, azzal segítjük a költést!

Hová és hogyan szereljük föl? Ereszek alá, épületek falára a rendes fészekmagasságtól pár centivel lejjebb, mert a fecskék még úgyis hordanak rá sarat.

Ha zavaró az ürülék, egyszerű „fecskepelenkával” védekezzünk, ami lehet akár egy falra szerelt deszka is!

Fecske fészek higiénia

Protocalliphora azurea, Proctocalliphora falconi. Ezek madarakon élősködő, vérszívó lárvákból fejlődő légyfajok, melyek a madarak fészkébe petéznek. Szabó Ildikó balmazújvárosi biológia tanár 2009-ben írt cikkében hívta fel a figyelmet emiatt elhullott füsti fecskefiókák szárnya alatt felfedezett vérszívó légylárvákra. A kikelt legyet is ő figyelte meg és azonosította. Insecticide 2000 spray-vel eredményesen gyógykezelte a még élő fiókákat és meg is előzte a további ártalmat. Érdekes megfigyelése, hogy ugyan abban a fészekben több fészekalj is érintett volt, míg más közeli fészkek nem. Valamiért odaszoknak ezek a legyek. Ezek az emberi mozgás által leginkább zavart fészkek voltak, ahonnan a kotló madár is többször leugrott. Ezért javaslom a még üresen álló fecskefészkek átvizsgálását, és amelyikben esetleg előző évről ott maradt, mumifikálódott fecskehulla van, melyet a fecskék nem tudnak kidobni, hanem ráalmoznak, azt ki kell takarítani, és a spray-vel befújni. Igaz, hogy ez csak egy időre öli és riasztja a legyeket, de nem ártunk vele és több, mint a semmi. Ezt a költések között is érdemes megtenni. Ha jelen van a kékes, vagy zöldes színű légy, vagy a lárvák a fészekben, akkor a fiókákat is szükséges 3-4 naponta rendszeresen kiszedni, átvizsgálni és lefújni. Más rovarölőt ne használjunk, mint tiszta piretroid hatóanyagút, mert a madarak nagyon érzékenyek minden másra.

5 dolog, amivel könnyebbé tesszük az életüket:

1: Meleg időben a madarak is nehezebben jutnak vízhez. Helyezzünk ki itatót, a legjobb, ha esővizet gyűjtünk benne. Nyílt terepre tegyük ki, a bokroktól messzebb, és takarítsuk rendszeresen!

2: Szereljünk fel műfészkeket! Hová? A füstifecske a kapualjakat, garázsokat, pajtákat szereti és déli oldalon fészkel. A molnárfecske az épületek keleti és nyugati oldalán, az eresz alatt.

3: A fecske könnyebben jut fészeképítő-anyaghoz, ha a kertben kialakítunk egy sárgyűjtőt! Mesterséges pocsolya, ahol a fecske  fürödhet és sarat is gyűjthet. Itt a szúnyoglárvák is jól érzik magukat, és a kikelő szúnyogokkal a fecskék táplálékbázisát gazdagítjuk.

4: A fészekhez más is kell: száraz fűszál, gallyak, akár állati szőrszálak. Fűnyírás után hagyjunk meg valamennyit a lenyírt fűből! A kutyánk, macskánk fésülése után is tegyünk ki szőrszálakat: ez mind hasznos a fészeképítő madaraknak.

5: Mellőzzük a szúnyogriasztó, rovarirtó vegyszerek használatát! Ha kiirtjuk a rovarokat, elvesszük a fecskék táplálékát, ha pedig mérgezett rovart fogyasztanak, az károsítja őket.

Videó a természetes hatású, de mesterséges fecskefészek építéséről:

Azért, mert a vadmadarak nem tudják kifizetni a számlát. Ingyen gyógyítjuk őket, de attól még nekünk pénzbe kerül. Sok pénzbe.

Azért kérjük az 1 %-ot, most is, mert nincs elég pénzünk. Amennyi van, azt mind elköltjük a madarak mentésére, gyógyítására, a kórház fenntartására, és megelőzésre, szemléletformálásra, melyet a Madárpark visz el. Ha kétszer ennyi lenne, azt is elköltenénk ugyanerre, mert sosem elég.

Mert a Madárkórház Alapítvány egy nonprofit civil szervezet, és mint olyan, semmilyen állami, vagy önkormányzati támogatást nem kapunk. Sem jelentősebb hazai, sem külföldi támogatónk nincs. Legnagyobb támogatónk a Hungarocontrol Zrt. évi 3 milliós bevételt jelent, a többi közadakozásból esetenként pár 100, vagy pár 1000 Ft csekken befizetett adomány, mely összességében azért jelentős, de legjelentősebb az 1 %, mely csak a működési költségek felére elég. Mindez az adományokkal, és a belépőjegyekkel együtt a működés fenntartására futja, fejlesztéseket uniós pályázatokból tudtunk megvalósítani, amíg a feltételek számunkra elérhetőek voltak.

Működésünk stabil, tervezhető, betervezzük a várható 1 %-ot és a turisztikai bevételt, még az adományokat is, ismerjük a szokásos és tervezett kiadásokat, de nincsenek jelentős tartalékaink. Alaptevékenységünk a madárkórház működtetése, mely jóval drágább, mint egy családi, vagy akár egy nemzeti parki mentőhely fenntartása. A kórtermek fűtöttek és légkondicionáltak, szűrt levegő jön be és hőcserélőn át az is megy ki, magasabb higiéniai előírásokkal, ahol a napi többszöri takarítás és fertőtlenítés elengedhetetlen, és az elfolyó víz veszélyes hulladék, melynek kezelése, elszállítása drága. A röntgen, műtő, labor, gyógyszerraktár, megint más kategória, mind higiéniai, mind veszélyes hulladék termelés szempontjából, és fenntartásuk akkor is drága, ha kevés a forgalom. Mindezek ellensúlyozására igyekszünk minimális költséggel működni, dolgozóink a diplomás munkabért kapják, önkénteseink igazolt költségtérítést. Magam is önkéntesként, ingyen dolgozom a kórházban, mert hatósági állatorvosként is van munkaviszonyom, ezért megtehetem, hogy munkadíjat nem számolok fel, tiszteletdíjat senki nem kap, hiszen ezekre nincs pénz, és nincs is olyan partnerünk, aki elfogadná. Nincsenek kapcsolt vállalkozások, ahol eltűnik a bevétel, mindenről az alapítvány ad számlát, legyen az belépőjegy vagy üdítő, és minden bevétel bent marad, de elfogy az közvetlenül a madarakra magától is. Ezt, az 1 % elszámolásával kapcsolatban a NAV már több, mint 10 éve évente ellenőrzi, és eddig mindig mindent rendben találtak. Ha jönnek váratlan kiadások, mint január-februárban madárinfluenza miatt kétszeres rezsi-, műszer-, berendezés- és munkaerő költséggel működtetett karantén, és más mentőhelyek, állatkertek emiatt nem fogadnak mentett madarat, mi akkor is állunk rendelkezésre.

Most a Corona vírus miatt teljes egészében elmaradt a turisztikai bevétel, amely nemcsak önmagában veszteség, hanem a látogató forgalommal együtt a támogatásokat és az 1 %-os felajánlásokat is generálta, melynek csökkenése további, és sokkal jelentősebb kiesés. Alkalmanként eljutunk odáig, hogy elfogy a pénz, és késedelmesen, vagy kölcsönökből fizetjük a számlákat. Ez a kialakult gyakorlat szerint saját családi kaszzánk terhére megy, és folyószámlám jelentős mínuszba megy át. Voltak ilyenek, mindig megoldottuk, de ez még nem volt. Mivel lehetőségeink végesek, nem tudjuk, hogy lesz most tovább…

Az alapítvány mérlege nyilvános, és letölthető az Igazságügyi Minisztérium oldaláról, ahol a korábbi évek mérlegei mellett a 2018-as év mérlege és közhasznú jelentése van fenn, mert a 2019-es szeptember 30- án esedékes, de a számok ismeretében nem sokban különbözik a korábbiaktól. 2016-tól nem volt pályázati bevétel. Tavaly 10 saját dolgozóval és 55 egyéni önkéntessel valamint 3 turnusban 3-3 héten át összesen 42 külföldi önkéntes csoporttal, és 5 turnusban 1-1 héten át összesen 79 madármentő táborozó diákkal láttuk el a hortobágyi Madárkórházban és a Madárparkban a beérkező és az állandóan itt lévő betegeket. A megemelkedett létszámmal, több rezsi és több fenntartási költség mellett jelentősen megnőtt a takarmányozással kapcsolatos üzemanyag és munkaerő költség. Ugyanis a ragadozóknak és a gólyáknak keltetőben lefojtott, selejt naposcsibét elegendő mennyiségben kapunk, ráadásul ingyen, de el kell érte menni bérelt teherautóval a nyugati határszélre, 450 km-re. Ez havonta 100 000 Ft plusz költség. Havi két és fél tonnát etetünk fel. Közelebb pénzért sincs ennyi. Saját szükségleteinken felül a kismadarakat otthon nevelő önkénteseinket ellátjuk lisztkukaccal, melyre heti 10 liter fogy, heti 35 ezer forintos költséggel. Emellett felhasználunk és osztogatunk jelentős mennyiségű szúnyoglárvát, naposcsibét, halat, és a magevőknek mázsaszámra búzát, kukoricát, kölest és napraforgót is.

A korábbi évekhez képest jelentősen megnőtt a beérkező madarak száma, a befogóktól mentett és gazdásított galambokkal pedig jóval meg is haladta. Valamikor 2-300 madárról indultunk, mely a Madárpark megnyitásával és működésünk ismertebbé válásával. 2006-ban évi 4-600 volt, azóta 3000 fölé emelkedett. Ezek bevételt nem generálnak, de költséget igen. Együttműködő partnerünk, a Mályi Természetvédelmi Egyesület a 2015. évi 232 helyett 2016-ban 402 madarat küldött, 2017-ben 612-t, 2018-ban és 2019-ben már kevesebbet hagyott itt, de ingyenes ambuláns ellátásra, műtétekre heti 2-3 alkalommal hozza őket egyre nagyobb számban. A szentesi Madármentő Állomásunk 2017-ben 178-at, 2018-ban 285-öt, 2019-ben 378 beteget fogadott, és további mentőállomásainkra Nyíregyházán 162, Szigetszentmiklóson 118, Szekszárdon 91, Budapesten Kőbányán 91, Kaposváron 12, Budafokon 5 beteg érkezett, madármentőinknél Ecseren Bódis Gergely László solymásznál 120, Hajdúböszörményben Kiss Julcsinál 105, Debrecenben Molnár Líviánál 50, Budakalászon Paulheim Ritánál 32, Budapesten Koroknai Tamásnál 30, Békés Viktóriánál 29, Petneházi Orsolyánál 23, Moharos Zsoltnál 15, Diósdon Tóth Klárinál 15, összesen 1276 madár fordult meg a teljesség igénye nélkül, így nem beszélve a 32 további partnerünktől beérkező betegekről, tavaly összesen 3247 madár gyógyult nálunk. 37%-kal több, mint az előző évben. Ezek gyógykezelése, elhelyezése, tartása jelentős többletköltséggel jár.

Bár tavaly a bevételeink is növekedtek, de nem olyan mértékben, amennyivel az ezzel kapcsolatos kiadásaink. Az idén eddig teljesen elmaradtak a bevételek, és – bár e héten megnyitottunk – az évi 20-22 ezer látogató jelentős része, és mondhatjuk, hogy a nagyobbik része hiányozni fog. Nemcsak a belépőjegyekből, valamint az itt átélt személyes élmények hatására indíttatott adakozási szándékból származó bevétel elmaradása, hanem az önkéntes munka, és az a tudatformálásból, madármentési ismeretekből, a megelőzést segítő társadalmi hatásának elmaradásából származó természetvédelmi kár, részünkre többletmunka és ezzel további többletköltség adódik.

Ezért kérjük, hogy 1 %-os felajánlásukkal támogassák alapítványunk munkáját és ezen keresztül az ég madarait!

Hogy mire költjük, azt bemutatjuk a látványkórházban és a Madárparkban. Kérjük, látogassanak el hozzánk, és győződjenek meg róla saját szemükkel! Most már lehet! Nézzék meg a látványműtőt, és azt a küzdelmet, amely helyett bárhol máshol elaltatják azokat a madarakat, melyeket mi rehabilitálunk! Nézzék meg a kórtermekben lábadozókat és azok fokozatos felkészítését a szabad életre a három fázisú röpdékben, ismerjék meg azokat a ritka fajokat, melyeket máshol nem láthatnak ilyen közelről, érezzék a szárnysuhogásukat az arcukon és engedjék őket szabadon!

Tisztelettel és köszönettel:

Dr. Déri János

Hogy rendelkezhet adója 1%-áról?

Postai úton:

A következő linkről töltse le rendelkező nyilatkozatunkat:  http://madarpark.hu/wp-content/uploads/2020/03/madkor_egysza19102739.pdf, melyet kitöltve postai-, vagy személyes úton május 20.-ig juttasson el a területileg illetékes NAV irodába.

Onine, ügyfélkapun keresztül:

Tudta, hogy a rendelkező nyilatkozatot már nem csak nyomtatott formában adhatja le? Nem kell kinyomtatnia semmit, és nem kell elmennie a postára sem. Online pár perc alatt rendelkezhet adója 1+1%-áról. Akár otthonról is. Nem kell igazodnia munka- és nyitvatartási időhöz sem. Határidő természetesen itt is van, ahogy postai úton, itt is 2020 május 20-ig nyújthatja be rendelkező nyilatkozatát. Alábbi videónk segítségére lesz a kitöltésben: https://youtu.be/p5rj1ZdB4jE

Lépések:

1. Keresse fel a NAV e-SZJA oldalát az alábbi linken: https://eszja.nav.gov.hu/app/login/#login
2. Kattintson a Belépés gombra!
3. A megjelenő felületen adja meg az Ügyfélkapu hozzáféréshez szükséges felhasználónevet és jelszót!
4. Bejelentkezés után megjelenik az adóbevallás ellenőrzésére és az adó 1+1 százalékos nyilatkozat leadására szolgáló felület.
5. Ne felejtse el ellenőrizni adóbevallását sem! Amennyiben van befizetendő tartozása, szintén május 20-ig be kell fizesse! Ha nem érkezik meg időben az összeg, úgy 1+1% felajánlását is tárgytalannak tekinti a NAV.
6. Kattintson a Nyilatkozom gombra!
7. A megjelenő felületen nyissa le a kis nyíllal a rendelkező nyilatkozatot!
8. Az adóazonosító jelét a rendszer automatikusan kitölti.
9. Amennyiben szeretné, hogy kilétét mi is megtudjuk, pipálja ki a hozzájárulok mezőt, majd adja meg nevét, levelezési- és e-mail címét! Ha névtelen támogatónk szeretne maradni, úgy az adatok kitöltése nem kötelező.
10. Görgessen lejjebb a „Rendelkezés civil kedvezményezett részére” – feliratig! Az első mezőbe írja be adószámunkat: 18557899-1-09! Ezután kattintson bárhová a lapon, és az adószám alatt megjelenik szervezetünk neve: Madárkórház Alapítvány.
11. A második mező kitöltésével egy Ön által választott egyházat, vagy technikai számmal rendelkező, kiemelt költségvetési előirányzatot támogathat, adója egy másik 1%-ával. Ebbe a mezőbe írja be a kedvezményezett technikai számát!
12. Végül a narancssárga Mentés gombra kattintva mentse az adatokat (ez nem egyenlő a nyilatkozat leadásával)!
13. A felugró ablakban kattintson a Rendben gombra!
14. Ezután kattintson a képernyő alsó részén lévő, Tovább a beadásra gombra!
15. Ezután lehetősége van újra átnézni a nyilatkozatot, illetve a rendszer üzenetekkel jelzi, ha valamit nem megfelelően töltött ki (illetve a leadási határidőre is figyelmeztet). Ha követi a fenti lépéseket, nincs más teendője, mint a Beadás gombra kattintani.
16. A rendszer visszajelzést ad arról, hogy sikeresen leadta az adó 1+1 százalékáról szóló nyilatkozatot.

Hálásan köszönjük, tollas betegeink nevében is, hogy adója 1%-ával támogatja erőfeszítéseinket!

Kukkolok a hálószoba ablakán. A sajátomon, kifelé. 20 éve figyelem a gólyákat a gólyakertre nyíló hálószobám ablakából. 15-en vannak. Néha többen. Tartósan sérültek, egyáltalán nem tudnak repülni, ezért megtartja őket a méteres kerítés. De rendszeresen van köztük külsős, etetéskor berepülő potyázó, vagy pártválasztást próbáló egészséges, vad, vagy általunk elengedett, de itt maradó fiatal is. A faluban fészkelő pár egyik tagja évek óta itt telel.

Éjszakára az ablak alatt lévő gázkonvektor külső szellőzője körül csoportosulnak, télen a meleg miatt, nyáron megszokásból. Hajnalban csőrükkel kopognak a fém szellőzőn. Kérik a bekapcsolást, mert akkor van a leghidegebb? Vagy csak ezzel szórakoznak. Ha kinyitom az ablakot, arrébb húzódnak, de megszokták a leskelődést. Ablakon át nem veszélyes az ember, de ha kimegyek, menekülnek. Ha vödörrel jön valaki, odamennek. Az ide szokott repülős gólyák is követik a vödrös dolgozót, amikor etet, mindenhová. A macskák is, persze. A gólyakertiek márciusban elkezdenek vetélkedni, a hímek kakaskodni, a földre épített tradicionális fészkelőhelyeiket védő tojók is fújnak, fenyegetően, gyorsan, röviden kelepelnek másokkal és kedvesen, lassabban, hosszabban a párjukkal.

Két komolyabb fészek szokott lenni, és további egy-kettő komolytalanabb. A komolyabbak rendes, vastag gólyafészkek, az egyik egy rőzsehalmon, méter magasan, a másik a földön, egy megemelt fészekalapon. Az fészkel magasabbra, amelyik a dominánsabb. Amelyik rendesen meg tudja rakni a fészkét de alacsonyabban, az a béta pár. Amelyik fészkel ugyan, de elveszik tőle a többiek a gallyat és beépítik saját fészkükbe, az is letojik és védi is a fészkét, ki is kelteti a tojásait néhány gallyon, rongydarabon, és sok gólyatollon. A nagyröpdében ugyanez a helyzet, a nem jól repülő, földön fészkelő gólyák különböző magasságú és vastagságú fészkekben védik tojásaikat egymástól és a sasoktól is, azok elhullajtott tollaival bélelve a fészket. Nem biztos, hogy a legmagasabb, legnagyobb fészek a legjobb. Ott költenek a legagresszívabb hímek, és mint tudjuk, ki kardot ragad, kard által vész el.

A nagyröpde legfrekventáltabb fészke az idén újra megüresedett. Utoljára 7 éve volt, hogy az ott több éve fészkelő és a környezetében rémuralmat tartó hímnek valaki visszaütött. Most is. Pontosan az állkapocs alatt, a nyaki ütőeret találják el. A daru is így járt, róla írtam a legutóbbi számban, de ő megmaradt. A gólya nem. És ilyenkor a tojások sem. A tojó egyedül nem tudja megvédeni is, meg kikeltetni is, közben táplálkozni is. A fészek most üres, amíg nem lesz megint egy harcias hím, amelyik megküzd érte.

Az ablakon át fényképezem a gólyák viselt dolgait, Fiam, Balázs le is videózta, meg is osztotta a párzást, a tojások napi alakulását, a kisgólyák kikelését.

Az első kisgólya:

Sőt, a TV híradó is évek óta közvetíti a gólyahíreket:

Nemcsak a gólyák, hanem Csacsogó nevű ölyvünk és Sába nevű pusztai sasunk is rendszeres földön fészkelő nevezetessége a madárkerteknek.

De a tenyészvolierben vércséink, a bagolyvárban gyöngybaglyaink is rendszeresen keltetnek fiókákat. Ők sikeresek, az ölyvek valamiért nem. Tojások mindig vannak, de fióka még nem volt. Őket is meg kéne kukkolni, de nincs kiépítve a leshely.

Rendszeresen kérdezik, hol finoman, hol durvábban, laikusok és szakmabeliek is, hogy miért nem altatjuk el a tartósan sérült repülésre, szabad életre alkalmatlan betegeinket. Egy madár, a szabadság jelképe, rabként, szegett szárnyon… Az állatjóllét biológiai posztulátuma a szaporodás és a küzdőképesség megtartása. Ők küzdenek és szaporodnak. A körülményekhez képest boldogok. Ha maguk nem is tudnak szárnyalni, utódaik majd fognak. Aki nem hiszi, jöjjön el, és lássa. Már lehet!

9 óra, vége a kukkolásnak, átmegyek a kórházba, kezdődik a reggeli vizit. Azután lehet, hogy ki sem jövök estig.

 Dr. Déri János

Május 11.-én este érkezett a hortobágyi Madárkórházba egy füsti fecske agyrázkódásos tünetekkel. Ablaknak repülhetett. Erős koordinációs zavarokkal küzd, a lábán sem tud megállni. Egyelőre táplálását is csak mesterségesen tudjuk megoldani.
Mára újabb körülmény jelentkezett állapotát tekintve: Fecskénk bizony épp anyává vált. Sajnos állapota miatt nemtudta tojását rendesen megtojni, így az bent ragadt. Szerencsére idejében észrevettük, és segítettünk neki világra jönni. Keltetőgépbe helyeztük, további mentett tojások közé. Reméljük, hogy egészséges fióka kel majd ki belőle.

Videó a beavatkozásról:

Nem akarsz lemaradni további videóinkról? Iratkozz fel youtube-csatornánkra!

Síri csend a Madárparkban. A kapu zárva, mindenki marad otthon. Gyerekzsivaj helyett viszont gyakori a gólya kelepelés, és rétisasok revírvédő hangja is rendszeresen hallatszik. Kevesebb az új beteg, mert nem mennek ki az emberek és nem találják meg a sérülteket, pedig biztosan vannak. Áram ütött ölyvek, vércsék, baleseti sérült varjak, mérgezett ölyvek, sasok, a fészekért egymást elkalapáló, és eközben szúrt sérüléseken kívül áramütést, baleseti sérüléseket szenvedett gólyák kezelésének időszaka lenne. Vannak bejelentések, mi is megyünk körjáratra a közelbe, van is mit kezelni, műteni minden nap, de lényegesen kevesebb az új beteg. A régiek rehabilitációs műtétei mellett több idő jut szemlélődni, mit csinálnak a madaraink a röpdékben. Napi vizitem során hosszabban elidőzöm a Nagyröpdébe betekintő megfigyelő leseken.

A Nagyröpde a szabadon bocsátásra való felkészítés utolsó állomása. Ez a vadító röpde, ahol a másik, a „túlélő” röpdében, vagy Kisröpdében már megedződött madarak folytatják a gladiátorképzést, de itt az emberi zavarást kell kellemetlen tényezőnek reflex szerűen rögzíteniük a viselkedésükben. Ha az ember jön, ők mennek. Mert itt a látogatókat beengedjük a röpde első részébe egy kilátótoronyig, ahonnan elzavarják az oda felgallyazott madarakat. A szelídebbeket a vadabbak magukkal ragadják, és ők is eltanulják a leckét. Gólyák, sasok, ölyvek vannak itt, nem csak az elengedésre várók, hanem a tartósan sérülteket is itt panzióztatjuk életük végéig, ahol közel természetes körülmények között akár fészkelési igényeiket is kiélhetik. Egyúttal csoportot, társaságot, akár konkurenciát képeznek a rehabosoknak, és az elengedésre készülőknek.

A március 15-i gólyaelengedés előtt jól meg is zavartuk párszor a röpdék nyugalmát. Imitált lövöldözés után merítőhálóval való hajkurászás során választottuk ki napokon keresztül azokat, melyeket legnehezebb volt megfogni, mert a legjobban repültek, és a legjobban féltek az embertől. Kellett ez akkor, hogy az elengedés előtti utolsó stressz emlékezetessé tegye az emberben való végleges csalódást, és innentől kezdve nagy ívben kerüljék el az embert és a hozzá tartozó dolgokat. Azóta alig lépünk be a röpdébe, csak etetés alkalmával. A napi vizitet is kívülről oldom meg, csak akkor megyek be, ha muszáj, mert még mindig nagyon félnek az itt maradottak. Látogatók nincsenek, csak én leskelődöm.

Ami most legjobban érdekel, az Bogyó, a kétszer mérgezett rétisas sorsa. Róla korábbi számainkban már írtam. Legutóbb ott tartottunk, hogy miután a gólyák hajkurászása elült, még aznap, március 15-én őt is áttettem a 9-es kórteremből a Nagyröpdébe. Korábban már oda került kórtermi társa Szelídke, a rajta kívül egyik repülős rétisas, aki már egyáltalán nem annyira szelíd, és Könyökös, a másik, aki már kigyógyult a könyökízület gyulladásából, és ugyancsak jól repül, lassan elengedhető lesz. Korábban, mielőtt Bogyót még a nyár végén behoztuk a kórterembe gyógykezelésre, éveken át ő volt az alfa domináns hím a csapatban, ő ült a legmagasabb pozícióban, a látogatói kilátó tetején. Azóta változott a helyzet, sőt, teljesen megváltozott. Amíg nem volt ott, egy másik, évek óta ott élő hím rétisas vett át a helyét. Tőből hiányzik az egyik szárnya, repülni nem tud, de ez, mint ahogy számtalan esetben más madárfajoknál is tapasztaltuk, egyáltalán nem befolyásolja sem az önértékelését, sem a küzdőképességét, sem az eredményességét ezen a téren. Gyalog felugrál a lépcsőn, és ott pöffeszkedik a kilátó tetején, és magas kli-kli-klikli revírvédő kiáltással adja tudtul, hogy ez a rész az övé. Párja nincs, legalábbis eddig nem jelentkezett, vagy szárnyaszegett létére nem szeret lépcsőt mászni. Könyökös száll fel mellé legtöbbször, de ő nem játszik, mert nem ivarérett, és csak repkedni szeret. Szelídke ritkán repül fel oda, pedig tudna, Bogyó egyáltalán nem. Pedig ez az egész neki szól. De megelégszik a zsilipelő folyosó tetejével, mely a kilátó után a második magassági pont, mely megfelel hajdú-nóta szerint „12 ezüstpitykés” mellényű legénynek. A „13-as” versenyzővel, a félszárnyú hímmel akkor kötözködik, amikor az földön csinál valamit. A múltkor megfürdette a kerti tóban, az lett a vizesebb, Bogyó csak félig. De a helyek kiosztása megmaradt.

Most az egyik használaton kívüli gólyafészekben ülnek mind a ketten. De nem mint jó pajtások. A 13-as fixírozza, Bogyó nyak- és tarkó tollait merevítve próbálja ijesztgetni, miközben nyugodt tollászkodást színlel.

A gólyák közül azok, melyek nem elengedhetők, évek óta, némelyik, már több, mint 10 éve fészkelnek a röpdékben, a nagy röpdében három párnak vannak tojásai megemelt, lépcsővel elérhető fészekalapon. Elszántan és eredményesen védik meg hazai pályán csőrükkel a sasoktól és a többi gólyától is a helyet, tojásaikat és később a kikelt fiókáikat is. Az egyik ilyen lakott fészekből Szelídke mostanában rendre elzavarja a fészkelő gólyát, és az hagyja magát. Talán Szelídke, aki immatur, azaz még nem ivarérett, de szaporodásra már alkalmas lehet, mégis fészkelni óhajt, vagy csak szórakozik, gyakorol. Ez esetben a gólyának kéne győzni, mert fészke védelmében mindig az elszántabb győz, nem az erősebb, vagy a nagyobb. Vagy Szelídke az elszántabb? A múltkor felgallyazott mellé a fészekbe a 13-as. Egyébként meg úgy szokás, hogy a hím foglalja helyet, nem fordítva. Vele csak ne akarjon semmit Szelídke, mert őt el akarjuk engedni! Még úgy járnak, mint Bogyó és Luca, márpedig a sasoknál úgy van, hogy ásó-kapa, aztán még itt ragadnak. Mivel a március-április nekik már nem párzási idő, ez januárban lett volna, így nem lehet igazán komoly a szándék.

Ami érdekes volt pár napig, az a Nagyröpdében összepárosított darvak kérdése. A Nagyröpdében évek óta él egy öreg, hím, lógós szárnyú daru. Ősszel krúgat a vonuló társainak, hogy velük menne, tavasszal szintén, hogy ha nem mehet, legalább egy tojó jöhetne.

A Kisröpdében is él egy daru tavaly óta: egy másodéves hím, vagy tojó, nem látszik egyértelműen. De ott is maradtak gólyák, a halmozottan hátrányos helyzetűek, akiket a sasok a Nagyröpdében jobban kiszúrnának vacsorára, ezért itt, a szárnya szegett, gyalog parlagi sassal biztonságosan elvannak. A sánták, nyomorékok között három csőr hibás, köztük Csőrös, a csőr nélküli, valamikor műcsőrt viselt tojó, aki tavaly párba állt az egyik műlábas féllábú hímmel. Most a napokban, elég későn ugyan, de megint összebútoroztak a zsilipelő fülke tetején számukra előkészített fészekben. Egy másik fészekben, melyet tavaly előtt télen még Bogyó és Luca részére raktunk be, akkor teljesen feleslegesen, de most egy másik csőrtörött és egy lógós szárnyú gólya foglalta el, és már 3 tojáson kotlanak. Egy másik pár lógós szárnyú is fészekhelyet foglalt a földön, és inzultálni kezdték az ugyanott szívesen tanyázó parlagit, aki ha akar, tud enni gólyát is, de ilyenkor nem akar semmit, csak átadni a helyet a mindenre elszánt gólyapárnak.

A náluk kétszer nagyobb darut az egyik nap úgy elverték, hogy azt hittem, holtan fekszik vérbefagyva a hátán. De csak az ijedtség és a sokk volt nagyobb, csak kisebb sérülései voltak a nyaki ütőere közelében. A gólyák értenek ehhez, sajnos a Nagyröpdében is volt a napokban egy ilyen halálos baleset. Ilyen, amikor nem engedjük szabadon a területet foglaló, hormonoktól robbanó gólyát. Mert nem engedhetünk szabadon arra nem alkalmasat. A nem kívánatos gólyapárt egy mentőállomásunkra telepítettük át, ott egyedül vannak, a darut összevarrtam, és pár napot a 9-es kórteremben pihent. Ő bent krúgatott, a másik kint krúgatott a röpdében. A kórtermi pihenő után, amikor már a gólyák kiegyeztek a sasokkal és a másik daruval a terület birtoklását illetően, áttettük a darvat a Nagyröpdébe. Izgalmas volt, mint minden áthelyezés. Ha hím, és majdnem ivarérett létére a másik is annak tartja, akkor bunyó lesz, ha tojó, akkor fészkelés. De nem lett semmi. Én is ott figyeltem órákig, és egy dolgozót is ráállítottam merítőhálóval, beavatkozásra készen. Odasomfordált az öreghez, az elzavarta, és azóta 5-10 méteres távolságot tartva krúgatnak mindketten a kintieknek.

Béke, és nyugalom honol a a röpdékben. Emberi zajok nincsenek. Csend van. Túl nagy csend. Itt a Madárparkban, a faluban és Hortobágyon. Autók sem járnak a 33-as főúton. Mindenki csendben teszi a dolgát. Otthon. Mi is.

Dr. Déri János

Pár napja kerestünk fuvart Budapestről Hortobágyra, egy kismadár ügyében. Nos, ő volt az, neki volt szüksége gyors segítségre. Önkéntesünknél, Patakfalvi Orsolya vette gondjaiba ezt a pici cinege fiókát, aki túl hamar indult útnak, kipottyant a fészekből, és ezzel kész is volt a gond. Eltört pici lába… Ilyen helyzetben gyors beavatkozásra van szükség! Ha nincs időben megfelelően rögzítve a törött csont, akkor deformálódik, később már nem forr össze rendesen, és ez végzetes következményekkel járhat. Szerencsére kérésünk meghallgatásra talált, Vandulek Csaba vállalta a gyors fuvart. Ez úton is köszönjük neki az áldozatkészséget, Orsolyának pedig az elsősegélyt, valamint a gondoskodást!

Átesett a műtéten, most már nincs baj. Szépen meggyógyul, és mire megtanul repülni, a lábán már látszódni sem fog a sérülés.

Adója 1%-ábal az ő gyógyulásához is hozzájárulhat! Adószámunk: 18557899-1-09

Lentebb a cinege fióka műtétjét mutatjuk be:

A madár lába ideiglenesen már rögzítve volt, hogy az utazás közben ne keletkezzen még nagyobb bár a törött lábon.

Azért áll keresztben a lába, mert eltörött, a lábszárat madaraknál nem elég sínezni, mert elmozdul. Műteni kell. Injekciós fecskendő a maszk az altatáshoz.

A legvékonyabb, 25 G jelű injekciós tű fért bele a csont velőüregébe, azzal csapoltuk össze a törött csontvégeket. A műtétet a törvégek feltárása, azaz vágás nélkül fedetten végeztük, a fertőzés lehetőségek csökkentés és a gyógyulás segítése érdekében. Térd felől beszúrva kellett beletalálni a lábszárcsont velőüregébe, amiben elég gyakorlott vagyunk. De vakon, tapintással beletalálni a másik, 1 mm átmérőjű törvégbe már nehezebb volt, de végül ez is sikerült.

A tű felesleges részét levágtuk, és hogy körülötte ne rotálódjon a láb, távtartással a másikhoz rögzítettük.

A lábszárat, hogy a tollakat ne ragasszuk össze, előbb önmagához tapadó textil pólyával, majd erre ragasztott leukoplaszttal erősített távköztartóval korlátoztuk a mozgásban.

Így a lábak együtt mozognak, felül közelíteni alig tudja, ugrani igen, alul lépni is engedi.

Ébredés után először kicsit morcos volt, de egy perc múlva már enni kért. A műtét nem sokkal tartott tovább, mint ezt elolvasni. Azóta már meg is etettük. Köszönjük Patakfalvi Orsinak a mentést és a gondozást, és a Vandulek családnak a szállítást!

Hortobágyon, a Kilenclyukú hídon ért baleset egy fehér gólyát. A szűk hídon egy autó elé került, a lába tört el. Mivel a Madárkórház a műemléknek is számító hídtól mindössze pár száz méterre található, hamar segítséget kapott. A baleset napján sínt, és gipszet is kapott, de a végleges megoldást az altatásos műtét jelentette számára. A beavatkozás nem volt egyszerű, de sikeres volt. A műtét utáni napon már lábra is állt a madár. Most egy, a gólyáknak fenntartott kórteremben lábadozik várva, hogy összeforrjon a törött csont. Várhatóan mintegy másfél hónap múlva eltávolíthatjuk a sebészi úton behelyezett rögzítőfémeket.

Lentebb a műtét részleteiről számolunk be:

A csont vég a lábfej közvetlen közelében szúrta ki a bőrt. Fél centi maradt a csüdcsont ízületi végéből rögzítésre. Az is ferdén hasadt. Ezért a szokásos belső, vagy külső fémes rögzítés nehéz, sőt a szokásos technikákkal szinte lehetetlen. Ezért tegnap megpróbáltam a röntgen kontrollal precízen illesztett csontok fölött a lábat leukoplaszttal és sínezéssel rögzíteni. A gólya használta a lábát, de közben elmozdította a csontvégeket. Ezért ma reggel korrigáltam és begipszeltem. De ez a megoldás sem bizonyult megfelelően stabilnak. A gipszet levágtam, és altatásos műtétbe kezdtünk.

Először kifertőtlenítettem, antibiotikumos infúzióval átmostam, majd bevarrtam a bőrsebet.

Az alig fél centis megmaradt csontrészen át 4 injekciós tűt fúrtam bele a másik törvégbe.

Végül 5 befúrt injekciós tű, és azokat egymáshoz rögzítő további 3 tű tartja össze fixen a csontvégeket.

A testtömeg viselésére fa spatulákkal síneztem be a lábát, melyeket leukoplaszttal rögzítettem több rétegben a befúrt injekciós tűkhöz. A járógipsz-szerű rögzítés tehermentesíti a lábfejet.

Az éjszakát egy tágas, de kibélelt és nyugodt dobozban töltötte, hogy kipihenhesse a fáradalmakat. Másnap délelőtt viszont nagy örömünkre felállt a dobozban.

Állapota megfelelően stabilnak bizonyult, így átrakhattuk kórtermünkbe.

Dr Déri János

Kérjük, amennyiben lehetőségetek engedi, ebben a nehéz időszakban segítsétek az ő gyógyulását is!

Átutalással a következő bankszámlaszámon járulhattok hozzá a gyógyításhoz:
HU50 59900029-10001868-00000000, Számlatulajdonos: Madárkórház Alapítvány

Lehetőség van telefonon keresztüli felajánlásra is:
Adományvonal: 13600, 17-es mellék! (1 hívás vagy 1 sms 500 ft-ot jelent betegeinknek) További információt itt találtok a támogatás menetéről: http://madarpark.hu/egy-hivas-eleteket-menthet/

Amennyiben online, bankkártya segítségével küldenétek támogatást, úgy az alábbi felületen tudjátok megtenni:

És természetesen ne feledkezzetek meg adótok 1%-áról sem!
Adószámunk: 18557899-1-09

Ha anyagi helyzetetek most nem engedi meg, hogy a fenti lehetőségekkel éljetek, úgy a lelki támasz is sokat dob lelkesedésünkön. Pár jó szó néha bárminél többet ér!