„Úgy kezdődött, hogy volt otthon egy kacagó gerlém”
A Madármentő képzéstől az önkéntességig
A négy éve zajló madármentő képzésekkel kezdetben nem volt más célunk, mint hogy a legalapvetőbb ismereteinket átadjuk az érdeklődőknek. Minél többen tudják, mikor és mit kell tenni, annál több madár életét óvjuk meg. Aztán láttuk, hogy a képzéssel a Madárkórház önkéntes közössége is épül, hiszen minden évben akadnak olyanok, akik szorosabbra fűzik a kapcsolatot velünk.
Ők lesznek azok, akiket forró dróton hívni lehet, ha bárki sérült madarat talál, vagy akik a mi szakmai segítségünkkel madármentő állomást létesítenek. És ők lesznek azok is, akik már a saját tudásukat adják tovább a képzéseken résztvevőknek.
Ahogyan dr. Patakfalvi Orsolya is, aki négy éve jött el a Hortobágyi Madárparkba. „Annak a kurzusnak aztán folytatása is lett” – mondja Orsolya, aki most már önkéntesként dolgozik, és a saját környezetében végez madármentést.
Orsolya neve előtt ott a „dr.” rövidítés, hiszen a foglalkozása fogorvos. A gyógyítás tehát a hivatásához tartozik, a biológia és az élettan pedig az ismereteihez – de a madarak szeretete a gyerekkorából jön.
„Mindig tetszett az állatorvosok munkája, és szerettem a madarakat is. Az élet úgy hozta, hogy nem állatorvos lettem, de éreztem, hogy egyszer előkerülnek még a gyerekkori álmok. Úgy kezdődött, hogy volt otthon egy kacagó gerlém, és egyszer egy kisebb probléma miatt megkerestem a Madárkórházat. Épp a szervezet vezetője, dr.Déri János volt az, aki amikor erre járt, megvizsgálta a madarat. Megemlítette, hogy vannak bárki számára nyitott képzéseik – így kerültem el az egyik kurzusra, Hortobágyra.”
2018 óta 17 Madármentő képzést tartottunk, amelyen 450-en vettek részt. Sikeres vizsgát több mint 200-an tettek, és 112-en váltak szerződött madármentő önkéntesünkké.
És hogy mit lehetett ott tanulni? Madárismeret, anatómia, élettan, etológia szerepel a programban, és persze a madarak balesetvédelme, befogása, szállítása, madármentés a terepen, elsősegély. De a résztvevők megismerik a Madárkórházban a gyógyítás, a rehabilitáció és a visszaszoktatás folyamatait is. „Azóta többször is részt vettem képzéseken” – meséli Orsolya. „Részben az ismétlés miatt, de azért is, mert sok mindent már mi, önkéntesek adunk tovább a résztvevőknek.”
Vannak közöttük laikusok, de vadőrök, vadászok is vagy a mezőgazdaságban dolgozók, akik szeretnék tudni, mit tehetnek a madarak védelméért. Orsolya nagyvárosban él, de olyan helyen, ahol közel van a természet. „Azokat a madarakat ismerem jobban, amelyek a környéken élnek. A többi önkéntessel tapasztalatokat és néha feladatot is cserélünk – tudom, kit hívjak, ha egy számomra kevéssé ismert madárról van szó.”
Az önkénteshálózat és a személyes kapcsolatok a képzés nagy ajándékát jelentik – a résztvevőknek és nekünk, a Madárkórház munkatársainak is. Sok barátot szereztünk, és még több hívet a madármentés ügyének.
