„Szárnya van, de nem madár…” A denevércsont pedig összeforr

 
 
 

Denevérek. Sokan még ma is azt gondolják róluk, hogy madarak, hiszen szárnyuk is van, repülnek is, mi mások lehetnének, ha nem madarak. Pedig emlősök, méghozzá az egyetlen olyan csoportja az emlősállatoknak, akik aktív repülésre képesek. És bár nem madarak, a sok egyéb mellett van még egy hasonlóság köztük: a denevérszárny is eltörik néha.
A leggyakoribb okai a szárnytöréseknek, a házimacskák okozta sérülések, különböző tárgyaknak való ütközések (pl. üvegfelületek) , a redőnytokokba költöző denevérekre ráhúzzák a redőnyt, vagy házfelújítások során a résekben tanyázó denevéreket olyan erővel és módszerrel akarják eltávolítani, ami az állatok sérüléseivel járnak. Sokszor előfordul, hogy a szobába véletlenül berepülő denevéreket lecsapják, ez is a szárnyak törését okozhatja, vagy a fakivágások során a téli álmot alvó denevéreket sebesítik meg.


A panelprogram, felújítások és fakivágások gyakorisága miatt egyre több szárnytörött denevér kerül kézre, ellenben ma Magyarországon még nincs kidolgozott protokoll ezen állatok gyógyítására. Legtöbb esetben a szárnysérült denevéreket elaltatják, ugyanis még mindig az él a köztudatban, hogy ezek a denevérek nem gyógyíthatók meg.   Jellemzően a felkarcsont (humerus), az orsócsont (radius), a singcsont (ulna) és a kézközépcsontok (metarcarpals) törnek el. Ritkábban a combcsont (femur) és a sípcsont (tibia) is törik. A törések rögzítése denevéreknél többféle módszerrel lehetséges: velőűrszegezés, amikor a hosszú csöves csont egyik végétől a másikig vékony fémet helyeznek, a fixateur externe, ezzel a módszerrel a sérült csontot kívülről, a bőrön ejtett kis lyukakon bevezetett fémekkel rögzítik, és a ragasztásos módszer, mikor a törött csontvégeket összeillesztik és erős , de az állatokra veszélytelen ragasztóval összeragasztják.
Az alábbiakban saját tapasztalataimat, megfigyeléseimet osztom meg a 2 rőt koraidenevér (Nyctalus noctula),( zárt felkarcsont és nyílt alkarcsonttöréssel), 1 közönséges késeidenevér (Eptesicus serotinus), (mindkét alkarcsontja és a kézközépcsontja tört), és 1  fehérszélű törpedenevér (Pipistrellus kuhlii), (zárt felkarcsonttöréssel )gyógykezelésével kapcsolatban.
A műtétek szakszerű kivitelezését mind a 4 esetben Dr. Déri János végezte velőűrszegezéssel. A műtétek inhalációs anesztéziában lettek elvégezve, az érzéstelenítési/altatási módszer az Isofluran gáz volt. A sebészeti beavatkozások után mindig nagy hangsúlyt kell fektetni az utókezelésre, minden esetben indokolt az antibiotikumok (amoxicilin, pl. Clavamox), fájdalomcsillapítók/gyulladáscsökkentők (meloxicam, pl. Metacam szuszpenzió)  szájon keresztüli alkalmazása, (közvetlenül a műtét után az antibiotikum injekció formában is), kerülendők az olyan antibiotikumok, amik gátolják a csont– és porcképződési folyamatokat. A callusképződést  (új csontszövet keletkezése) megfelelő arányban adagolt kalciummal elősegíthetjük. Olyan helyet kell kialakítani a műtött állatnak, ahol kényelmesen tud függeszkedni, és a beteg szárnya csak puha felülethez ér hozzá.  A bőrt varratokkal általában nem kell zárni,  nyílt törésnél is előnybe kell részesíteni a nedves sebkezelő szereket, ha mégis varrásra kerül a sor, a varratokat 1-2 nap után ki kell szedni, a helyét fertőtleníteni. Kötést a műtét utáni  napon le lehet venni (maximum 2-3 napot rajtahagyni), szorosan nem szabad rögzíteni a szárnyat, a kötözésre megfelelő a rugalmas, öntapadós pólya alkalmazása.
A denevérek gyógyulását több tényező befolyásolhatja. Elsődlegesen az, hogy a sérüléstől számítva mennyi idő után kerül sor a műtétre. A zárt- és a nyílt töréseknél is minél hamarabb el kell végezni a beavatkozást. Az sem mellékes, hogy a denevér melyik csontja törik és ez a törés nyílt-e vagy zárt. Tapasztalataim szerint az alkartörés gyorsabban és problémamentesebben gyógyul mint a többi. Nyílt, szennyezett, elfertőződött törés, főleg ha a csontvégek kiszáradnak nagyon nehezen gyógyul, még az elszáradt törésvégek lecsípése után és a gyógyszeres kezelés ellenére is, a callusképződés hónapok alatt indul meg, és megnő a lehetősége annak is, hogy a denevér többet nem tudja használni a szárnyát, a csontban futó ér nagymértékű károsodása miatt.

A fizioterápiás kezelés (vérkeringés elősegítésére, izomsorvadás megelőzésére) csak a velőűrszeg eltávolítása és az új csont felépülése után kezdhető meg , de a műtét utáni duzzanat lehúzódása után, az óvatos masszírozás, átmozgatás megkezdhető, viszont ha azt vesszük észre, hogy még érzékeny a terület, a kezelést abba kell hagyni , későbbi időpontra kitolni. Mivel minden szárnyat érintő beavatkozás hosszas gyógyulási folyamattal jár, a denevérek táplálékára , vitaminellátottságukra különösen nagy figyelmet kell fordítani. Lisztkukac monodiétán tartott, és a lisztkukacokat nem megfelelő táplálékkal ellátottan (tápanyagszegény un. „kiüresedett” kukacok) adásával a denevéreknél különböző hiánybetegség léphetnek fel. Vízszükségletük nagy, a vizet néha kevés Gastrofermmel dúsíthatjuk. A gyógyszeres kezelés alatt álló, törésből gyógyuló állatokat mindig melegben kell tartani , a nappali torpor (a denevérek nappali lelassított fiziológiás működés állapota) megengedett,  de olyan hidegbe nem lehet tartani, ahol a hibernációját elindítaná. Egyes antibiotikumok veszélyesek a magzatokra, vemhes denevérek gyógyszeres kezelésénél mindig körültekintően járjunk el. A beteg állatokat naponta többször, kis adagokban kell etetni.
Magyarországon minden denevér védett vagy fokozottan védett! Szerencsére egyre nagyobb az igény állatjóléti és természetvédelmi megfontolásból is, hogy ne csak az adott fajt mentsük meg, hanem egyes egyedeit is.
Földön talált vagy a fentebb felsorolt munkálatok során valószínűsíthető hogy a denevérek ilyen jellegű sérülést elszenvedhetnek, ezért ezeket az állatokat soha ne hagyjuk sorsukra, egy kisebb méretű kartondobozba rakjuk és juttassuk el denevérekhez értő szakemberekhez, akik a megfelelő átvizsgálás után dönteni tudnak a további teendőkről.

Szabó Tünde

 

Már PayPal-on keresztül bankkártyával is támogathatod betegeink ellátását:

Támogatásával Ön is hozzájárulhat, hogy még több madár kerülhessen vissza egészségesen a természetbe!
Madárkórház Alapítvány, adószám: 18557899-1-09

Rendelkező Nyilatkozat a személyi jövedelemadó 1+1%-áról:

rendelkező nyilatkozat 1+1%-ról

Bankszámlaszám: HU50 59900029-10001868, Tiszántúli Takarék

Get Adobe Flash player

Friss híreink

  • Vigyázzunk az ölyvekre!

  • A tél közeledtével egyre több az egerészölyv az utak mentén. Az autópályák vadkerítésének oszlopai,  vagy az utak menti [...]

A Pusztadoktor Magazinból

  • Dankasirály műtétre vár

  • Októberben került a szentesi állomásunkra egy szárnytörött dankasirály. A bal szárnyán sérült madarat ellátták az állomá[...]
  • Vigyázzunk az ölyvekre!

  • A tél közeledtével egyre több az egerészölyv az utak mentén. Az autópályák vadkerítésének oszlopai,  vagy az utak menti [...]
  • A rétisasok világa

  • A rétisasoknak ornitológusok a rendszertani kutatások szerint 8 faját különítik el: eurázsiai rétisas (Haliaeetus albici[...]

Betegeink

  • Dankasirály műtétre vár

  • Októberben került a szentesi állomásunkra egy szárnytörött dankasirály. A bal szárnyán sérült madarat ellátták az állomá[...]
  • Vigyázzunk az ölyvekre!

  • A tél közeledtével egyre több az egerészölyv az utak mentén. Az autópályák vadkerítésének oszlopai,  vagy az utak menti [...]