„A semmiből hogy lesz valami?” – Egy elütött macska története

 
 
 

November eleje volt, mikor vasárnap este 9 órakor szólt a telefon. Vajda János, a helyi körzeti megbízott keresett. Gyakran előfordul, hogy rendőrség jár közben madármentéskor, nem lepődtem meg a hívás láttán. Ezúttal viszont nem madárról volt szó. Teljesen kétségbeesett hangon, most mint magánszemély szólt a vonal végén: Kislányának kedvenc cicáját autó ütötte el. Lábán nyílt, nyúzott sérülés, csontjai kilátszanak. Öt perc beszélgetés alatt szóba jött az elaltatástól kezdve az amputációig minden, amit senki sem kíván. Valóban nagy a baj…. Madarakat gyógyítunk, de hát ez nem az az időpont, amikor debreceni specialistákat kell ajánlani…

 – Hozd ide. amint tudod! Megnézzük, utána okosabbak leszünk.

Nem sokkal később találkoztunk a Madárkórház bejáratánál. Irány a műtő, és lássuk mivel állunk szemben!

Közben megtudtuk, hogy az autó meg akart állni a cicus előtt, emiatt nagyot fékezett. A macska hátsó lába a betonon csúszó kerék alá került, ezzel a lábszár felétől lefelé teljesen lenyúzta a bőrt. Csontok nem törtek, de elég reménytelennek tűnt az eset. Szétnyúzott bőre csíkokban lógott, lábszára, sarka, mancsa teljesen lenyúzva mutatkozott előttünk. Csak csontok, izmok, inak…

– El kell altatni?

– Azt azért nem. Az élete nincs veszélyben. Inkább a lába a kérdéses.

– Amputálni kell?

– … Ezt azért ne most döntsük el… Inkább próbáljuk megmenteni! Vagy stabilizálni! Amputálni később is lehet…

Így történt, hogy mosás és fertőtlenítés után elkezdtük összevarrni mozaikszerűen a bőrfoszlányokat. Bár tudtam, hogy valószínűleg hosszú távon nem lesz értelme, mivel nem sok esély maradt a bőrszövet megfelelő keringésére. De legalább addig is fedi a sebet, míg időt nyerünk kitalálni valamit. Éjjel 1 óra lett, mire végeztünk. Ha még messze nem is véglegesen, de erre az éjjelre legalább zártuk a sebet, hogy az izmok, csontok ne száradjanak ki.

Két nappal később, mikor a kötést levettük, beigazolódott, mitől tartottunk. A bőr, valamint a lábujjai elhaltak. Erre számítottunk, de addigra édesapám, Dr. Déri János bevonásával kidolgoztuk a továbbiakat… Ha a gazdi vállalja, nem muszáj eltávolítani a cica lábát. Azt később is lehet.

Van egy alternatívnak mondott megoldás ilyen esetekre. A kristálycukor sterilen tartja a nyílt sebet, valamint magába szívja annak váladékát. Ezentúl segíti a sarjszövetek képződését, és a szakirodalom szerint előfordult már, hogy új bőr képződött a kezelésnek köszönhetően… Viszont időigényes, minden nap (akár többször is) cserélni kell, hiszen ha telítődik a cukor nedvességgel, épp az ellenkezőjét érjük el: a fedőkötés táptalajjá válik a baktériumok számára.

– Hosszú lesz, és sokszor kell ide jönni. És lehet, hogy majd mégis elveszti a végtagot…

János szeme felcsillant.

– Nem biztos hogy le kell vágni a lábát?! Csináljuk! Jövök, amikor csak kell. Négy lábon mégis csak jobb lesz neki. Bár láttam már három lábú macskát is fára mászni, de akkor is… Ez a kislányom cicája…

Ezután napirenddé vált látogatásuk. Délelőttönként a beérkező madarak ellátása közben már számítani lehetett, hogy kopogtatnak a műtő ablakán, hogy sorban állnak kötéscserére. Persze az első napokban a cukros kötés fél nap alatt átázott, így esténként, kislányom fürdetése után újra találkoztunk, és ismét lecseréltük a cukrot.

Eleinte feladta a leckét a nagy mennyiségű cukor helyben tartása a kötésben. De napról napra egyre jobban belejöttünk. Jó kis csapattá álltunk össze. János ötlete alapján még a papírtörlő gurigáját is felhasználtuk a kötéshez. Mindeközben a cicus is rájött, hogy nem egy szörnyű beavatkozásról van szó. Kényelmesen végig nyúlt az aztalon, sérült lábát felém tartva. Közben élvezve a lámpa melegét, és hatalmasat szundított, míg dolgoztunk. Fogni sem nagyon kellett, így János is be tudott segíteni.

A kötés alatt a csupasz izmokon idővel szépen elkezdett kialakulni egy sarjszövet. A cukros kötést 25 napig alkalmaztuk, amíg végül elállt a seb levedzése. A napi kötéscsere maradt, de már nem volt szükség a cukorra. Helyette különböző, hámosodást serkentő kenőcsöket alkalmaztunk. (Neogranormon, bepanten, sudocrem, pantenol és ami még két lányos apukának, valamint az állatorvosnak eszébe jutott…) Továbbra sem maradt ki nap. Munkanap, hétvége, Szenteste, Újév nem számított, a kitartó gazdi nem mulasztott. Nem hiszem, hogy sokan vállalnának ennyi áldozatot négylábú családtagjaikért… De az idő igazolta. Január közepe volt, mikor egy kezelés során mintha lentebb láttuk volna a lábszáron a seb szélét.

– Te! Ez Mi?

– Jé! Ez bizony 3 mm csupasz, de új bőr.

Nem sok növekedés, de annál nagyobb remény. Ez után viszont robbanásszerűen beindult a bőrképződés a lábat addigra körbenövő sarjszöveten. Szemlátomást, kötéscseréről kötéscserére haladt a dolog lefelé. Napról napra látható volt a változás. Nagyon boldogok voltunk…

A cica lábára nem csak bőr, de szőr is nőtt…

Mindezek tetejébe azt mi sem sejtettük, hogy ebben a csupasz bőrben még szőrtüszők is keletkezni fognak, majdhogynem a semmiből… Az eddig kinőtt bőr ugyanis elkezdett szőrösödni is. A természet számunkra igen nagy csodájával álltunk szemben. Az őssejtek akár erre is képesek? Nem egy világhírű klinikán járunk, szimplán csak a Madárkórházban… Ezt nem mi alkottuk… Ez csak úgy lett… Értetlenül álltunk a dolog előtt.

– Ezt meg hogy?

– Hát… Mittudomén… Ilyet még nem hogy nem láttam, de nem is olvastam. Azt is csak reméltük, hogy lesz bőr a lábán. De hogy az szőrös is lesz??…

A tény örömünket csak növelte, a kitartáshoz pedig újabb erőt adott. Hát innen már tényleg nem kell feladni!

Május közepére eljutottunk odáig, hogy most a cicus megmaradt lábacskája hegyéig ér a bőr, már csak a hegye csupasz egy 5mm átmérőjű foltban. Valamint az egész szépen szőrösödik. A kötést már elegendő 3 naponta cserélni, de ha az a fél centi is benő, el is hagyhatjuk.

Azóta sem bántuk meg, hogy belefogtunk. Nagyon aranyos, együttműködő, jámbor cicus. Gazdája elmesélése alapján már boldogan használja mind a négy lábát futáshoz, fára mászáshoz egyaránt. Végezetül egy újabb örömteli hír: Legutolsó kötéscserekor megállapításra került, hogy bizony hamarosan kiscicák is fognak születni…

 

Déri Balázs

Már PayPal-on keresztül bankkártyával is támogathatod betegeink ellátását:

Támogatásával Ön is hozzájárulhat, hogy még több madár kerülhessen vissza egészségesen a természetbe!
Madárkórház Alapítvány, adószám: 18557899-1-09

Rendelkező Nyilatkozat a személyi jövedelemadó 1+1%-áról:

rendelkező nyilatkozat 1+1%-ról

Bankszámlaszám: HU50 59900029-10001868, Tiszántúli Takarék

Get Adobe Flash player

Friss híreink

  • Gólyatojás mentés

  • A cikk megírásakor három, mára már négy fokozottan védett fehér gólya fészket "fosztottunk ki". Tettük ezt a Zöldhatóság[...]

A Pusztadoktor Magazinból

  • Szarkakár

  • A minap egy kedves osztrák fotós házaspárral találkoztam. Szeretik Hortobágyot, szeretik Magyarországot, gyönyörű nálunk[...]
  • Gólyatojás mentés

  • A cikk megírásakor három, mára már négy fokozottan védett fehér gólya fészket "fosztottunk ki". Tettük ezt a Zöldhatóság[...]

Betegeink

  • Gólyatojásokat mentettünk...

  • Vasárnap reggel egymás után érkeztek a bejelentések, hogy mind Nádudvaron, mind Debrecenben egy egy költő gólyát ütött a[...]
  • Telelő pingvin Hortobágyon

  • A pápaszemes pingvin az egyetlen afrikai pingvinfaj, ezért egyes helyeken az afrikai vagy foki pingvin elnevezéssel is t[...]