Apróságok a pusztában
A sárgafejű királyka hazánk egyik legkisebb madara. Közeli rokonával, a tüzesfejű királykával osztozik ebben a megtisztelő címben.
Tömege sokszor még az 5 grammot sem éri el. Rovarevő. Rövidtávú vonuló, de bizonyos populációk egész télen kitartanak a költőhelyükön. Az áttelelő példányok még a zord hónapok idején is pókokat és rovarmaradványokat fogyasztanak. Az etetőre kirakott szalonnát, faggyút vagy hájat szívesen fogyasztják. Ennek oka, hogy finom, vékony csőrük nem alkalmas a magok felcsipegetésére, megtörésére. Ilyenkor a sűrű fenyvesekbe behúzódó rovarokat keresik meg.
![](http://madarpark.hu/wp-content/uploads/2024/01/Kepkivagas.jpg)
Kóborlásuk idején gyakran tűnnek fel városi környezetben is. Meglehetősen bizalmas madár, olykor méterekre megközelíti az embert. Eurázsiai elterjedésű. Általában lucfenyvesekben él, ezért elterjedési területe is a lucosok vonalát követi. Kedveli a sűrű, homogén állományokat. A síkvidékeket elkerüli, bár telepített alföldi lucerdőkben is megfigyelték már költését. Telente lehet vele találkozni Hortobágyon is, a folyó melletti madárgyűrűző helyen rendszeresen hálóba akad.
Évente két fészekaljat nevel. Mivel az első költése sokáig elhúzódik, a tojó a fiókák egyhetes korától új fészek építésébe kezd, és megkezdi a második költést. Ekkor a hím veszi át az első fészekalj fiókáinak gondozását. Egy átlagos fészekalj 7-11 tojásból áll, melyeket a tojó mindig egymaga költ ki.
Magyarországon viszonylag gyakori fészkelő. Hazai állománya állandó, részben rövid távú vonuló, telelőterülete a Kárpát-medencén belül található. Kisszámú, rendszeres átvonuló, de rendszeresen találkozhatunk áttelelő példányokkal is, hazai költő állománya kb. 10000 párra tehető.
A Madárkórházba is főleg városi parkokból kerülnek be, és sok esetben falnak vagy ablaknak ütközve agyrázkódást szenvednek. December elején is egy ilyen sérülésből felgyógyult királykát engedtünk szabadon.
Konyhás István