A hósármány

Fotó: Morvai Szilárd

A téli Hortobágy rendszeres vendége az évről évre visszatérő hósármány. A 80-as, 90-es években még ezres, de sok esetben kétezres csapatai is megfigyelhetők voltak. Áttelelő példányok a Kis-Balatonnál vagy a Duna mentén is lencsevégre kerülhetnek. Költési időben rovarokat fogyaszt, és utódait is szúnyogokkal, lószúnyogokkal, lepkékkel és pókokkal eteti. Testhossza 16-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 32-38 centiméter, testtömege 26-50 gramm. A tojó kicsit kisebb a hímnél. Háta, szárnya és farka sötét, a többi része piszkosfehér.

Fotó: Morvai Szilárd

Gyakran szántóföldeken, lucernásokon, kukoricatarlókon, földutak peremén ismegfigyelhető. Költőterülete a tundra vidéke, fészkét a tojó fűszálakból és mohából a földre építi, amit aztán tollakkal bélel. Hazánkban szikes puszták közelében és vizes élőhelyek környékén bukkan fel. Magyarországon pusztai növényfajok magvait fogyasztja, mint például a bárányparéj magja, de a sziki üröm, a sóvirág, a bajuszpázsit és más sziki növények magjait sem veti meg. A kakaslábfű, a parti laboda, az angolperje, és a sziki budavirág magja is szerepel az étlapján.

De a szaporodó helyén jelen lévő sziklás területekhez, köves vízpartokhoz, zuzmós tundrához hasonló közegben például a Balaton partján is megfigyelhető évről évre. Ilyen közegben csak rendszerint néhány egyed figyelhető meg. Csapatba verődve érzékenyebb, egy két példányos felbukkanásai közben rendszerint közelebb is engedi a kíváncsi megfigyelőt. 

Fotó: Morvai Szilárd

Azt hihetnénk, hogy egy ilyen harcban edzett kis északi fajt nem fenyeget veszély. De sajnosez nincs így. A klímaváltozás komoly kihívást jelent a hósármánynak is.  A rovaréletfejlődése és ezáltal a populációs csúcs korábbi időpontra tolódik, a költés ideje azonban nem változik és lezajlanak a rajzások, melyekből etetné a fiókákat. Így nem a megfelelőidőszakban áll rendelkezésre a nagy mennyiségű rovarzsákmány melynek eredménye évről évre kevesebb, megfelelően táplált utódot jelent. Másik negatív klímaváltozási közvetett tényező, hogy a számos faj számára egyre jobban tolerálható a hósármány élőhelyén lévő megváltozott klíma, így benyomulnak olyan fajok, amelyek korábban nem voltak ott jelen, ezáltal konkurensei lettek a hósármánynak, valamint a vörös róka elterjedése is északabbra tolódott, ami számos fészket kifoszt.

Morvai Szilárd

Támogatásával Ön is hozzájárulhat, hogy még több madár kerülhessen vissza egészségesen a természetbe!
Madárkórház Alapítvány, adószám: 18557899-1-09

Rendelkező Nyilatkozat a személyi jövedelemadó 1+1%-áról:

rendelkező nyilatkozat 1+1%-ról

Bankszámlaszám: HU50 59900029-10001868-00000000, Takarékbank

Támogasd erőfeszítéseinket online, bankkártya segítségével!

Friss híreink

  • Szentesről érkeztünk

  • A mai napon, 2020.04.07.-én szentesi madármentő állomásunkról újabb sérültek érkeztek a Madárkórházba. Egy szárnytörött[...]

A Pusztadoktor Magazinból

  • A hósármány

  • Fotó: Morvai Szilárd A téli Hortobágy rendszeres vendége az évről évre visszatérő hósármány. A 80-as, 90-es években [...]
  • A 9-es kórterem

  • Ülök az üveg előtt és nézem, mit csinálnak a sasok. Közben ölemben a laptop és ezt a cikket írom. Az üveg mögött a 9-es[...]
  • A légpuska nem játékszer!

  • Sajnos ezt az évet is úgy kellett kezdenünk, hogy több feljelentést is teszünk állatkínzás, védett állat meglövése miat[...]
  • Számadás 2019

  • Madarakat mentünk már 36 éve. Így kezdtem a tavalyi beszámolót, de akkor 35 évnél tartottunk. Hogy honnan és hová fejlő[...]

Betegeink

  • Szentesről érkeztünk

  • A mai napon, 2020.04.07.-én szentesi madármentő állomásunkról újabb sérültek érkeztek a Madárkórházba. Egy szárnytörött[...]