A rétisasok világa

 
 
 

A rétisasoknak ornitológusok a rendszertani kutatások szerint 8 faját különítik el: eurázsiai rétisas (Haliaeetus albicilla), fehérhasú rétisas (Haliaeetus leucogaster), salamon-szigeteki rétisas (Haliaeetus sanfordi), óriás rétisas (Haliaeetus pelagicus), lármás rétisas (Haliaeetus vocifer), madagaszkári rétisas (Haliaeetus vociferoides), szalagos rétisas (Haliaeetus lucoryphus), fehérfejű rétisas (Haliaeetus leucocephalus).
A 8 rétisas fajból igazából kettő a kihalás szélére került, ez a kettő a salamon-szigeteki rétisas és a madagaszkári rétisas. Sajnos napjainkban a Föld ragadozómadár fajainak szinte mindegyike veszélyeztetett. Nem kivétel ez alól a rétisasok nemzetsége sem.  Mivel nagyon érzékeny fajok mind a környezeti, mind az emberi behatásokra, sajnos bármikor visszakerülhetnek a végveszélyben levő állatok listájára. Manapság a legnagyobb veszélyt a rétisas populációra az élőhelyek, különösen a vizes élőhelyek összeszűkülése és szennyezése jelenti. További veszélyeztető tényező például a kemikáliák mezőgazdasági használata: különösen nagy pusztítást végzett a rétisas fajok állományában a múlt században gyakran alkalmazott rovarirtó szer, a DDT (diklór-difenil-trikloretán). A DDT azonban nem elsősorban azzal okozott felmérhetetlen károkat, hogy közvetlenül megmérgezte a sasokat, hanem azzal, hogy hatására a tojások héjába nem épült be a kellő mennyiségű kalcium-karbonát, emiatt a madarak túlságosan puha héjú tojásokat tojtak, amik tönkrementek a költő madár súlya alatt. Szerencsére a DDT-t már évtizedekkel ezelőtt betiltották. Ugyancsak jelentős veszélyforrás az áramütés (nagyfeszültségű-távvezetékek), ami nem csak a ragadozómadarakra veszélyes, hanem más madarakra is. (Évente több százezer madár pusztul el áramütés miatt Magyarországon.) További lehetséges veszélyeztető tényezők: az az ólom-mérgezés (lelőtt állatok tetemében levő sörét elfogyasztása okozza); éhezés; szándékos mérgezés (a fiatal sasok, mivel még nem elég jó vadászok, gyakran tetemet esznek, de télen az öreg sasok is rászorulnak a tetemekre, amik mérgezettek is lehetnek); vadászat, orvvadászat; a zavaró emberi viselkedés (pl. turizmus, sziklamászás a fészkek közlében); a fészek konkurencia (a kerecsensólyom (Falco  cherrug) szívesen  fészkel a rétisasok által épített nagyméretű biztonságos fészekben); fészekleszakadás (ez azért történhet meg, mert fészküket a párok évente felújítják és így a fészkük elérhet nagyon nagy tömeget, ilyenkor vagy a viharok, vagy a fa ága nem bírja a nagy súlyú fészket és leszakad); fészekleverés (emberek bosszúja a madarak ellen). Védelmi célokként és teendőként a következőket határozhatjuk meg: fészkelő helyek védelme; táplálkozóhelyek védelme, az éjszakázóhelyek védelme; a nagyfeszültségű távvezetékek szigetelése; téli etetés; műfészkek kihelyezése; kutatás, monitorozás. Köszönet illeti azokat a szakembereket és lelkes önkénteseket, akik fáradságot és munkát nem kímélve dolgoznak a Haliaeetus nemzetség fennmaradásért.

Zágráb Károly

Támogatásával Ön is hozzájárulhat, hogy még több madár kerülhessen vissza egészségesen a természetbe!
Madárkórház Alapítvány, adószám: 18557899-1-09

Rendelkező Nyilatkozat a személyi jövedelemadó 1+1%-áról:

rendelkező nyilatkozat 1+1%-ról

Bankszámlaszám: HU50 59900029-10001868-00000000, Takarékbank

Támogasd erőfeszítéseinket online, bankkártya segítségével!

Friss híreink

A Pusztadoktor Magazinból

  • Darvak nyomában

  • A Hortobágyi Nemzeti Park címermadara, a daru a magyar néphagyományban kiemelt jelentőséggel bír, krúgatása az ősz egyi[...]
  • Szárnyat adó százalékok

  • Különös év ez. Olyan húsba vágó, félelmekkel teli, mondhatni tragikus. Mi lesz holnap? Sejti valaki? Ami most jött, azé[...]

Betegeink