Áramütések apropóján

Fotó: Konyhás István
 
 
 
Fotó: Konyhás István

A minap a híradásokban is megjelent, hogy az MME közzétette az áramütés miatt egy év alatt a hatósághoz bejelentett védett madarakat ért esetek számát. Ez a meghirdetett önkéntes, lakossági adatgyűjtés szerint 788 eset, mely igazolt és bekerült a nyilvántartásokba. A talált 15 faj 60 %-át a fehér gólya, egerészölyv és vörös vércse alkotta, de volt köztük parlagi és szirti sas, fakó keselyű és kerecsen sólyom, kékvércse, uhu és gyöngybagoly is, mely ezeknél a fajoknál felveti az állományszintű pusztítás mértékét.
Szintén az MME által közzétett tanulmány szerint 2007-20017 között történt középfeszültségű oszlopfelmérés során dokumentált madárpusztulás összesen 4810 madár közül természetvédelmi oltalom alatt 3805 db, védett faj 2533, és fokozottan védett 552 egyede volt, mintegy 250 millió Ft eszmei értékben. A felmérések nem az országos összes esetre terjedek ki, csak ország vezetékeinek kis részére terjedtek ki, és időben is pontszerűek, csak egy-egy hétvégi megfigyelésre szorítkoztak. Nem vették figyelembe a tetemek ragadozó által való elhurcolását, melyre vannak nemzetközi kutatási adatok, miszerint azok 63-75 %-át, hazai felmérések szerint 95,6 %-át egy hónapon belül a dögevők eltüntetik. Így évi 30 000 áram ütött madárral számolnak. A valóság ennél sokkal, de sokkal szomorúbb. Saját tapasztalataink szerint egy hortobágyi nem védett, nem nemzeti parki hanem mezőgazdasági területen húzódó középfeszültségű oszlopsort pár kilométeren bejárva minden második oszlop alatt található egy általában elhullott, ritkán még élő, áram ütött madár. Tekintettel arra, hogy az országban mintegy 1 millió villanyoszlop van, és ezek közül 600 000 olyan helyen, mely veszélyes lehet vadon élő madarakra, a valóságban okozott kár nem tízszerese, nem is százszorosa, hanem valószínűleg ezerszerese ennek a számnak, melyet a középfeszültségű vezetékek okoznak védett és nem védett madárfajok százezreinek, vagy akár millióinak évente. Saját kórházunkba és mentőállomásainkra évente mintegy 2500 madár érkezik, melyeknek fele-harmada áramütés következtében sérül. Ugyan ilyen adatokkal rendelkezik más madármentő szervezet, mint pl. az általunk betanított és velünk együttműködő Mályi Természetvédelmi Egyesület, vagy szintén nyomdokainkon járó sukorói Vadmadárkórház.
A május elején közzétett hírre az áramszolgáltatók vállalták – egyébként korábban ismételten aláírt „Akadálymentes Égbolt” megállapodás keretében amúgy is vállalt feladataikat az E-ON Hungária Zrt. területén 71 helyszínen, más szolgáltatók területén további 145 bejelentett, legveszélyesebbnek ítélt helyszínen 2023-ig elvégzi a „szükséges beavatkozásokat”. Jobb lenne hamarabb és sokkal többet. Ezek között ott vannak az általunk bejelentett veszélyes oszlopok is. Tavaly gólyák esetében ki tudtuk harcolni egyes „gyilkos oszlopok” soron kívüli szigetelését. Láttuk, tapasztaltuk, hogy ha  az áramszolgáltató nagyon akarná, ha valamilyen körülmény tényleg rákényszerítené, egy év alatt is teljesíthetné a feladatot. De ilyen egyelőre várat a megoldásra. Addig sajnos számolhatunk fenti arányban a madarak pusztulásával, lenyomorodásával, melyek közül a hortobágyi Madárparkban mintegy száz tartósan sérült, fél lábú, félszárnyú, nyomorék madarat, főleg gólyát, ölyvet, vércsét mellettük uráli- és gyöngybaglyot, réti- és parlagi sast is panzióztatunk élete végéig, hogy elaltatás helyett elfogadható életkörülményeket biztosítsunk nekik. Ezt elfogadják, és meg is hálálják. Hogy megfelelő számukra ez a helyzet, azt az állatjóléti biológiai posztulátumok között első helyen a szaporodásra való hajlandóság mutatja, mely kiegészül a küzdőképesség fenntartásával. Szárnyaszegett ölyveink, gólyáink, vércséink, gyöngybaglyaink nemcsak vegetálnak nálunk, hanem tojásokat is tojnak, és ugyancsak határozottan védik kis körletüket, mindkét posztulátumnak megfelelve. A tojásokból felnevelt fiatalok szabadon bocsátásra teljesen alkalmasak, melyekkel már két évtizedes működésünk során folyamatosan próbáljuk pótolni a természetet ért veszteséget. Erről honlapunkon, és Facebook oldalunkon találnak további kép és videó anyagot.
Hogy működni tudjunk, hogy folytathassuk egyre növekvő anyagi gondjaink közepette ezt a munkát, kérjük adójuk 1 %-ával támogassák alapítványunk természetvédelmi tevékenységét!

Adószámunk: 18557899-1-09

Tisztelettel és köszönettel: Dr. Déri János

Már PayPal-on keresztül bankkártyával is támogathatod betegeink ellátását:

Támogatásával Ön is hozzájárulhat, hogy még több madár kerülhessen vissza egészségesen a természetbe!
Madárkórház Alapítvány, adószám: 18557899-1-09

Rendelkező Nyilatkozat a személyi jövedelemadó 1+1%-áról:

rendelkező nyilatkozat 1+1%-ról

Bankszámlaszám: HU50 59900029-10001868, Tiszántúli Takarék

Get Adobe Flash player

Friss híreink

  • Áramütések apropóján

  • A minap a híradásokban is megjelent, hogy az MME közzétette az áramütés miatt egy év alatt a hatósághoz bejelentett véde[...]
  • Húsvéti gólyatojás mentés

  • 2019 április 21-én, Húsvét vasárnap reggel érkezett a bejelentés a mikepércsi rendőröktől egy fészekben elpusztult fehér[...]

A Pusztadoktor Magazinból

  • A fiókamentés tudománya

  • A fészkéből kiesett fióka mondhatni a klasszikus esete annak, amikor egy kismadár emberi segítségre szorul. Általában vi[...]
  • Áramütések apropóján

  • A minap a híradásokban is megjelent, hogy az MME közzétette az áramütés miatt egy év alatt a hatósághoz bejelentett véde[...]

Betegeink

  • Húsvéti gólyatojás mentés

  • 2019 április 21-én, Húsvét vasárnap reggel érkezett a bejelentés a mikepércsi rendőröktől egy fészekben elpusztult fehér[...]
  • Téli madarak

  • Téli madarak a karvalyok, a baglyok, a búvárok és a hattyúk. Na meg a mérgezett sasok. Ezekről majd későbbi számunkban í[...]
  • Második gyertyagyújtás

  • A madárkórház életében most valójában az uborkaszezont éljük szeptembertől márciusig. Ebből a szeptember tényleg az, ily[...]