Search results for "Hilfsreiche Prüfungsunterlagen verwirklicht Ihren Wunsch nach der Zertifikat der Nationally Registered Certified Medical Assistant 💽 Suchen Sie jetzt auf ➽ www.itzert.com 🢪 nach ☀ NRCMA ️☀️ und laden Sie es kostenlos herunter 🔘NRCMA Zertifizierungsfragen"
A csicsörke(Serinus serinus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.
Az egyik legkisebb az európai pintyek között.
A csicsörke monotipikus faj. Eredeti areáját Észak-Afrika jelentette (főként az Atlasz-hegység vidéke). Innen indult el látványos északi, északkeleti irányú terjeszkedése a XIX. századtól kezdve. Jelenlegi elterjedésének területét az eredeti észak-afrikai élőhelyén (Algéria, Tunézia) kívül Dél-Európa, Nyugat-Európa a Brit-szigetek kivételével, Közép-Európa jelenti. Fészkelésének északi határát Lengyelország, a Baltikum, Németország és Dánia északi valamint Svédország legdélebbi területei jelentik. Dél-európai elterjedése a Balkán-félszigeten keresztül kiterjed a Fekete-tenger partvidékéig, valamint Cipruson, Törökországban, Libanonban, Izrael északi részén is megjelent.Magyarországon, mint terjeszkedő faj, a XIX. század elején jelent meg. Az első fészkelés pontos ideje nem ismert. A nagyobb terjeszkedés a Balkán-félsziget irányából történt. Eredeti areáját tekintve a csicsörke hazánk madárvilágában mediterrán elemnek számít. A szélesebb körű kárpát-medencei elterjedésének az ideje a XX. század első fele. Tipikus előfordulása a Balaton-felvidék mandulaligetei, levendulásai. Ligetes erdők szélein, facsoportokban, kertekben, városi parkokban, külvárosokban; olyan parkokban és kertekben költ ahol van bozótos , cserjés rész. Hazai legmagasabb fészkelése a Bükkből ismert (kb. 600 m). Szlovákiában a Nyugati-Tátra lábánál fekvő Prybilina településen (765 m) is megfigyelték költését.Többnyire vonuló faj, amely kora tavasszal érkezik és október végén vonul el. A telelőhelyek Dél-Európában és Észak-Afrikában ismertek. A telelőhelyen a hím télen is énekel. Ősszel vegyes pintycsapatokkal kóborolnak példányai, de a csekély számú áttelelő példány általában önállóan mozog. 10-14 millió költőpár található Európa szerte, kivéve az észak-nyugati területeket. Magyarországon 50-100 ezer párra becsülik a költőállományt.A csicsörke rövid tollú, vastag nyakú, kis csőrű pinty erősen csíkozott alsó résszel. A hímek citromsárga színű fejrésze összetéveszthetetlen, de a nőstények és a nem kifejlett egyedek sokkal kevésbé sárgák, kivéve talán a farrészüket. A csíztől (Carduelis spinus) tompább, kúposabb csőrével, élénkebb sárga farkcsíkjával különbözik. Farka szélén nincsen sárga. Feje és álla sohasem fekete (mint a csízé). Csicsergő, sokszor nászrepülésben előadott énekéhez jól illik a neve. Hívása a tengelicéhez (Carduelis carduelis) hasonló. Röphangja rövid, pergő „tirri-lit”.
Ajánljuk mindenki figyelmébe Laboda Tímea „Elrepülnek” című vizsgafilmjét, mely kórházunk munkáját mutatja be az elmúlt 4 év történetének tükrében.
A dokumentumfilm bekerült a 60. Országos Függetlenfilm Fesztivál versenyprogramjába (eredményhirdetés május 15-18. között), és habár nem került be a Budapesti Dokumentumfilm Fesztivál 12 legjobb film versenyprogramjába, de a többi nevezett pályamű közül kiválasztották abba a szekcióba, melyet levetítenek a budapesti Művész Moziban a fesztivál ideje alatt. A filmet május 7-én vagy 8-án mutatják be.
Film: Elrepülnek
Rendező: Laboda Tímea
Gyártó: Kodolányi János Főiskola
Készült: Budapest, 2014
Kollégánk, Kiss Balázs hétfőn indult útnak, hogy számos iskolában tartson előadást a diákoknak, mint a jövő környezettudatos generációjának. Fontosnak tartjuk, hogy a fiatalok testközelből is tapasztalják környezetünk szépségeit, előadásaink által személyesebben érintse őket e téma a száraz tananyagoknál!
Balázs egy hétig vonattal és gyalogosan vándorol iskoláról iskolára. Útján egerészölyve, Katinka kíséri csupán. Ahol megfordulnak, mindenhol nagy népszerűségnek örvendenek. A helyiek barátságosak, a tanárok kedvesek, a gyerekek pedig szívesen fotózkodnak Katinkával. Hétfőn a helyi televízióban is szerepelhetett. 🙂
Az elmúlt két napon már 7 iskolát látogatott meg. Teljesítményéről naponta fotókkal is beszámol, jelen bejegyzést igyekszünk ennek megfelelően frissíteni! 🙂
Eddigi helyszínek:
Első nap:
Székesfehérvár:
„1.Táncsics Mihály Általános Iskola volt, itt az alsó tagozattal találkoztam
2. Református Általános Iskola, itt minden fiatallal
3. II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, itt szinte mindenkivel
4. István Király Általános Iskola és Óvoda, itt mindenkivel
5. Teleki Blanka Gimnázium, itt egy érdeklődő csoporttal és a Fejért Tv-vel, ami riportot készített velem” – írja Kiss Balázs
A házi rozsdafarkú(Phoenicurus ochruros) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj. Európa nagy részén, a Brit-szigeteken és Skandináviában csak délen fészkel. Ázsiában Kínáig, körülbelül a Sárga-folyóközépső lefolyásáig terjed költőterülete. Kis foltokban fészkel Északnyugat-Afrikában is.
Talán ennek a kis veréb méretű madárnak a neve a leginkább találó és lényegre törő a magyar nyelvben. Házi, mert szinte egész életét házak vagy épületek körül tölti. Háztetőn, kéményen, antennán, vagy más kiemelkedő ponton énekel. Költ kőbányákban, szőlőhegyeken, falvakban és városokban. Rozsdafarkú, mert már a fiataloknál is megfigyelhető az élénk rozsdavörös farok, de a hím és a tojó farka téli és nyári tollazatában is élénk rozsdavörös.
Nyáron a hím feje és melle matt fekete, háta sötétszürke, szárnyfoltja fehéres. Hasa világosabb szürke. Tollazata ősszel világosabb, szárnyfoltja alig látszik. A tojó tollazata barnásabb.
Az idős hím Európában koromfekete, feltűnő fehér szárnyfolttal, a fiatal, első nyarát élő hímnek nincs fehér szárnyfoltja, (némelyeken egy halvány, vékony csík látható). A teste színe változó, sokszor olyan szürkésbarna, mint a tojó, mások szürkésfeketék, mint az idős hím. Az első téli tojó feje és teste kormos barnásszürke, egyértelműen sötétebb a kerti rozsdafarkú tojónál.
Testhossza 13-14,5 centiméter, szárnyainak fesztávolsága 23-26 centiméter, farkhossza 13-19 centiméter, testtömege 13-19 gramm. Karcsú testű, egyenes tartású madár, rozsdavörös farkát sűrűn rezegteti. Elég félénk, ideges mozgású, táplálékát gyakran felröppenve szerzi meg.
Hangja: egyenes, kissé éles „fiszt” fütty, amelyet gyakran türelmetlenül ismételget. Ha nagyon izgatott finoman csetteg is hozzá: „fiszt, tek-tek-tek”. Hangos énekével gyakran már az első hajnali fénysugarat üdvözli valamilyen magas vártáról. Éneke ált. 4 részből áll: néhány füttyel és azonos hangmagasságú trillával kezdődik, majd 2 mp-es szünet következik, azután egy furcsa, reszelős hang, majd néhány rövid füttyel fejezi be a strófát.
Ha nem akarsz lemaradni videóinkról, iratkozz fel youtube csatornánkra!
A költőhelyeken a hímek jelennek meg először és nyomban kialakítják a revíreket, tulajdonképpen területet foglalnak. Az öregebb példányok gyakran a korábbi fészkelő helyre térnek vissza. A tojók néhány nappal a hímek után érkeznek. Párba állás után ők választják ki a fészek helyét. Csak a tojó épít, fali üregbe, gerendára, üres füstifecske fészekbe, tág szájú mesterséges (C típus) odúba. A költést követő napokban a hím hordja a táplálékot, melyet a tojó etet meg a fiókákkal. Később már mindkét szülő etet, a legsűrűbben a kora reggeli és a késő délutáni órákban. Az 1-2 napos fiataloknak naponta 80-100, az 5-13 napos fiókáknak akár 380 alkalommal is visznek eleséget. A fészekalja általában öt tojásból áll, és kirepülésig fel is nevelik a kikelt fiókákat. A fiatalok 14-17 napos korukban hagyják el a fészket, ilyenkor szinte még alig tudnak repülni. Sokuk végzi a macskák prédájaként ebben az időszakban. Mivel nagy rovarpusztító és egy évben akár kétszer, háromszor is költhet, így érdemes megtelepíteni mesterséges odúval, vagy akár egy eresz alá szegelt deszkával a ház körül, mert nagyon hasznos segéd a kertben. A rovarok mellett ősszel már szívesen fogyasztja a megérett bodza termését is. Enyhe teleken akár át is telel, ilyenkor az áttelelő rovarokat, meg nem fagyott kisebb bogyókat fogyasztja.
Gyakran kiemelkedő ponton ülve les zsákmányára, de a talajon ugrálva is táplálkozik. Néha repülő rovarokat is fog. A Gellért-hegyen Schmidt Egon őszi időszakban gyakran látta, amint fatörzsekről kapták le az ott mászó rovarokat. A budapesti magas épületeken fészkelők az egész költési időszakban gyakran odafent tartózkodnak, az utcákra, terekre nem szállnak le. Zsákmányukat az épületeken, tetőteraszokon szerzik. A fiókák táplálását Dr. Rékási József Pannonhalmán vizsgálta. Az életkor növekedésével emelkedett a bogarak és csökkent a hártyásszárnyúak és a lepkék aránya. A 6-10 napos, első költésbeli fiókák táplálékát a vetési pattanóbogár, és az áprilisi cserebogár lárvája, valamint a mezei tücsök jellemezte. A 11-14 napos fiókák táplálékában a gabonafutrinka, a májusi cserebogár, a széles szipoly és a sároshátú bogár volt a leggyakoribb . Őszi vonulása idején a fekete bodza bogyóit fogyasztják, a novemberig maradó példányok gyakran a gyalogbodzára járnak. Balatonalmádi környékén 1988 novemberében a kanadai som termését fogyasztották.
Vonulás: Az első példányok csaknem mindig hímek, többnyire márciusban érkeznek vissza telelőhelyükről. Kedvező időjárás esetén a tavaszi vonulás korábban is kezdődhet. Az őszi vonulás ideje szeptember-október (november). Jellemző, hogy szeptember második felében a hímek újra énekelnek. Kis számban akadnak áttelelők is. A nálunk fészkelők feltehetőleg Dél-Európában telelnek.
A költőhelyeken először a hímek jelennek meg és nyomban kialakítják a revíreket. Az öregebb példányok gyakran a korábbi fészkelőhelyekre térnek vissza. A tojók gyakran néhány nappal a hímek után érkeznek. Párba állás után ők választják ki a fészek helyét. Csak a tojó épít, sziklafal alkalmas résébe, fali üregbe, gerendára, üres füstifecskefészekbe, tág szájú mesterséges fészekodúba. A viszonylag nagy fészek építése 6-8 napig tart. Anyaga növényi részek, fűszálak, gyökerek, a csészét tollakkal, szőr és gyapjúszálakkal béleli. Egy részletesebben megvizsgált áprilisi fészek 3-4 cm-es szőlővenyige darabkákból és annak háncsából, fehér libatop szárrészeiből, kukoricabajuszból, mohából, levelekből, damil- és lószőrszálakból, tollakból állt .
1984-óta immáron 30. éve menti, ápolja, gyógyítja odaadással beteg madarainkat. Kívánunk sok erőt, egészséget legalább még 30 évig!
Szintén ma tölti 1 éves születésnapját megújult honlapunk! 2013 április 10.én doktorunk születésnapjához igazítva indítottuk új felületünket. Az elmúlt egy évben 31 oldallal és 280 bejegyzéssel kívántunk beszámolni támogatóinknak a nálunk folyó erőfeszítésekről. Ezúton is köszönjük a 43.524 (köztük a majd 19.000 hetente visszatérő) olvasónknak, hogy 108.745 alkalommal érdeklődésükkel megtisztelték és értékelték elmúlt évi munkánkat!
Szeretettel várunk mindenkit húsvétkor is a Hortobágyi Madárparkban!
Kinti és benti programokkal is készülünk, gyermekek és felnőttek számára egyaránt!
A programok a húsvéti hosszú hétvége minden napjára:
10:00 Solymászbemutató
11:00 Húsvéti tojáskeresés a Madárparkban
13:00 Solymászbemutató
Egész napos foglalkozások gyerekeknek: Kifestők színezése, fotózkodás madárral, gipszfigurafestés.
Vegyetek részt a hortobágyi Pecsétgyűjtő akcióban!!!
Húsvét hétvégéjén PECSÉTGYŰJTŐ JÁTÉKRA invitáljuk kedves vendégeinket! A belépőhöz pecsételő füzetet kapnak, melybe a lentebbi létesítményekben a belépő megvásárlásakor figurás pecséteket gyűjthetnek.
Ha kigyűlt az 5 pecsét, sorsoláson vesz részt, ahol ÉRTÉKES NYEREMÉNYEK várnak Mindenkire!
A vadaspark bemutatja az ősi puszta egykori állatvilágát, a szabadon legelésző vadlovakat, őstulkokat, ragadozók közül farkasok, sakálok nagy sasok láthatóak az erdei környezetben kialakított kifutók, volierek között.
Húsvétkor a gyerekeket tojáskereső játék és arcfestés is várja.
A Hortobágyi Vadaspark megközelíthető a Hortobágyi Nemzeti Park járművével, mely 10.00-15.00 óra között a Pásztormúzeumtól minden egész órában indul s miden fél órában indul vissza.
MOTORCSÓNAKÁZÁS A HORTOBÁGY FOLYÓN
A folyótól folyóig folyó folyó élővilágának bemutatása egyórás motorcsónak túra keretében. Húsvét alkalmából a vendégek 50 %-os kedvezménnyel vehetnek részt a programon.
A program indul: április 19-21.: 9.00-18.00 óra között óránként a Kilenclyukú híd lábától.
PÁSZTORMÚZEUM, KÖRSZÍN, HORTOBÁGYI CSÁRDA KIÁLLÍTÁS
A néprajzi kiállításokban tavasz totó várja a vendégeket.
A kiállítások nyitva tartása: április 19-21.: 10.00–16.00
HORTOBÁGYI NEMZETI PARK LÁTOGATÓKÖZPONT – TOURINFORM HORTOBÁGY
Természetrajzi kiállítás
A puszta természetrajzát és gazdag élővilágát bemutató természetrajzi kiállítás. A szikes pusztát, a mocsarat és a sziki erdőt, mint jellemző élőhelyet egy-egy dioráma, illetve ezekben jó néhány élőlényfaj preparátuma segítségével mutatja be.
A HNP Látogatóközpont nyitva tartása: április 19-21.: 10.00 – 16.00 óra
HORTOBÁGYI KÉZMŰVESUDVAR – HÚSVÉTOLÓ
Húsvétoló programunk keretében tojáskereső játék, húsvéti kvíz, tojásfestés és húsvéti kézműves foglalkozások, arcfestés, kézművesvásár, népi és asztali játékok kipróbálására nyílik lehetőség.
Hortobágyi Kézművesudvar nyitva tartás: április 20-21.: 10.00 – 16.00 óra
HORTOBÁGY-HALASTAVI KISVASÚT – TOJÁS EXPRESSZ
Szeretettel várjuk kedves vendégeinket egy húsvéti vonatozásra! Mozdonyunk, a Sziktipró is ünnepi díszbe öltözve várja majd a látogatókat.
Húsvétvasárnap a 10:00-kor és a húsvéth
étfőn 14:00-kor induló járatunkon ingyen utazhatnak azok a gyerekek, akik elszavalnak egy szép locsolóverset a kisvasút indítóállomásán. Napközben a gyerekek egy útmutató segítségével megkereshetik a nyuszi által elrejtett tojásokat, valamint új játszóterünk is rendelkezésükre áll!
Tojás expressz indul
Húsvétvasárnap – Húsvéthétfő: 10.00, 12.00, 14.00
visszaindulás a Kondás tótól: 11.15, 13.15, 15.15
PUSZTAI ÁLLATPARK
Az őshonos háziállatokat bemutató állatparkban számos program várja a kedves vendégeket:
pirostojás-keresés külön jutalmakért,
tojásfestés és húsvéti kézműves foglalkozások,
arcfestés,
állatsimogató bárányokkal, gidákkal.
Pusztai Állatpark nyitva tartása: 9.00 – 18.00 óra
HORTOBÁGYI MADÁRPARK – MADÁRKÓRHÁZ ALAPÍTVÁNY
A létesítményben a négy évszak kiállítása, a madarakat fenyegető veszélyek és látványkórház várja a látogatókat.
Húsvét alkalmából a gyerekeket egész napos foglakozás, mint például kifestő, gipszfigura festés várja, valamint madarakkal is fotózkodhatnak.
10.00 és 13.00 órától solymászbemutató, 11.00 órától húsvéti tojáskeresés várja az érdeklődőket.
Hortobágyi Madárpark nyitva tartása: 9.00 – 18.00 óra
MÁTAI MÉNES
A hortobágyi puszta egykor vad vidék volt, csikósok, gulyások, juhászok birodalma. A szekértúra keretében visszautazhatunk az időben és megcsodálhatjuk az ősi tájat, a pásztoréletet, a hagyományos pusztai állattartást, a régi háziállatokat.
A szekértúra időpontjai: 10.00, 12.00, 14.00, 16.00
Ha valaki azt hallja: seregély, az esetek többségében azonnal egy kártékony, rikácsoló madárra gondol amit tűzzel-vassal kellene irtani. Pedig nagyot téved. Való igaz a seregély elsősorban az őszi vonulása alkalmával komoly pusztításokat képes véghezvinni a szőlőben, illetve kora tavasszal a gyümölcsösben van minimális kártétele, de az egész évi ügyködése bizony több hasznot hajt mint ami kárt okoz. Igaz, ezt a gazdáknak akik csak az okozott kárt látják nehéz lenne megmagyarázni. A mai világban az az élőlény ami a hasznot csökkenti és a kiadásokat növeli az pusztítandó ellenség. Pedig az elfogyasztott gyümölcs a táplálékának mindössze 5-6 százalékát teszi ki. Az összes többi rovar és apró gerinctelenek (hernyók, hangyák és csigák). A rigó több gyümölcsöt eszik mint a seregély (csak persze a rigó ősszel nem vonul több ezer fős csapatokban és nem szállja meg a szőlőt). Megfigyelések alapján csak ott van mérhető kártétele a szőlősökben, ahol a közelben jelentősebb méretű nádas található (a vonuló csapatok ott pihennek meg), illetve az őszi vonulás útjába esik. Régen bezzeg tudták, hogy a károkozása ellenére is meg kell becsülni ezt a madarat.
A seregély (Sturnus vulgaris) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a seregélyfélék (Sturnidae) családjába tartozó faj. Testhossza mintegy 20 cm, fényes, fekete tollazata van, fémes ragyogással, melyet fehér pettyek tarkítanak az év bizonyos szakában. Lábai rózsaszínűek, csőre télen fekete, nyáron sárga színű. A fiatal példányoknak a felnőttekénél barnásabb színezetű a tollazata. Zajos madárfaj, különösen alvóhelyei közelében és más csoportos tevékenységek közben nem túl dallamos, ám változatos dalt hallat, nagyon sok hang utánzására képes, köztük az emberi beszédére is. Rendkívül intelligens.
A seregély zajos madárfaj. Dala dallamos és mechanikus-hangzású zajokból tevődik össze, melyek rituális sorrendben követik egymást. A hím énekel a legtöbbet és énekük akár több mint egy percig is tarthat. Mindegyik ilyen ének négy daltípusból áll össze, melyek meghatározott sorrendben, szünet nélkül követik egymást. Az ének egy halk, finom hangzású fütyüléssel kezdődik, melyet az ének fő része követ számos változatos sorrendben, ami gyakran magába foglal olyan foszlányokat, amelyeket más állatfajoktól vett át, valamint olyanokat is, melyeket gyakran hallott emberi tevékenységek zajából vett át. A szerkezet és azon elemek egyszerű mivolta, melyeket átvett máshonnan sokkal fontosabb, mint a frekvencia, amelyen az ének megvalósul. Minden egyes ének számos alkalommal ismétlődik, mielőtt a madár rátérne egy másik énekre. Ezután a változatos rész után következik számos típusú csettegés, melyet az ének egyre jobban kiteljesedő végső, nagy frekvenciájú záróakkordja követ, melyet számos változatban megismétel a madár. Minden madárnak megvan a maga repertoárja, míg a legtehetségesebb egyedek akár 35 dalt is elő tudnak adni és 14 féle csettegést tudnak produkálni.
Nem akarsz lemaradni további videóinkról? Iratkozz fel youtube-csatornánkra!
A hímek folyamatosan énekelnek a költési időszak kezdetének közeledésével és amint párt találtak maguknak, akkor onnantól kezdve jóval kevesebb előadást tartanak. A tojó jelenlétében a hímek időnként a fészkükhöz szállnak és annak bejáratából énekelnek, azért, hogy így csábítsák közelebb a nőstényt. Minél idősebb egy seregély, annál szélesebb skálán mozog repertoárja. Azon egyedek, amelyek hosszabb ideje udvarolnak, azok jóval hamarabb találnak párt és nagyobb a szaporodási esélyük is. A nőstények jobban kedvelik azokat a hímeket, amelyeknek bonyolultabb éneke van, talán azért, mert ezáltal nagyobb tapasztalatot, vagy idősebb kort feltételeznek. A bonyolultabb énekek előadása a terület védelménél is e madarak hasznára válik és visszatartja a kevésbé tapasztalt példányokat a betolakodástól.
Mintegy tucatnyi alfaja létezik, melyek nyílt élőhelyeken fészkelnek szerte természetes elterjedési területén Európában és Nyugat-Ázsiában. Betelepítették Ausztráliába, Új-Zélandra, Kanadába, az Amerikai Egyesült Államokba, Mexikóba, Peruba, Argentínába, Brazíliába, Chilébe, Uruguayba, a Dél-afrikai Köztársaságba és a Falkland-, valamint a Fidzsi-szigetekre. E madárfaj állandó élőhelye Dél- és Nyugat-Európa és Délnyugat-Ázsia, míg az északkeleti, északi vidékeken élő populáció télen délre és nyugatra vándorol fészkelőhelyén, vagy távolabb, akár az Ibériai-félszigetig, vagy Észak-Afrikáig is eljut. Rendetlen fészkét természetes, vagy mesterséges üregekbe készíti, ahol a tojó négy-öt fényes halványkék tojást rak le. Ezután két héttel kikelnek a fiókák, melyek további három hétig maradnak a fészekben. Általában egy vagy két fészekaljat nevelnek fel évente. E madárfaj mindenevő: gerinctelen állatfajok széles skáláját fogyasztja, valamint magvakkal és gyümölcsökkel is táplálkozik. Számos ragadozó emlős és ragadozó madár vadászik a seregélyekre, valamint testén kívül és belül is több élősködő megtalálható.
Jellemzően nagy csapatokba verődik, gerinctelen állatok nagyfokú irtásával képes segíteni a gazdákat, ugyanakkor maga is kártevő lehet a földeken, mivel megdézsmálja a gyümölcsösöket és a gabonaféléket.
Hazánkban rendszeres fészkelő. Februártól novemberig tartozkódik itt, néha áttelel.Hossza 21,5 centiméter, szárnyai fesztávolsága 13 centiméter, tömege 74-90 gramm. A fülfedő tollak zöldek, a szeme barna, a csőre aranysárga, a lába vörösesbarna színű. Tavasszal a hím nászruhája fekete, zöldes és bíboros ércfényű színnel. (Lásd borítókép!)
Fiatal seregély
Fészekalja általában 5-7 tojásból áll, melyen 12-13 napig kotlik. A fiókák jellegzetes vérszívója a Carnus hemapterus nevű ektoparazita légy.
A költési időszak tavasszal és nyáron van. A párzást követően a tojó naponta egy-egy tojást tojik néhány napon keresztül. Ha ez alatt az időszak alatt elvész egy tojás, akkor a tojó tojik helyette egy másikat. Általában négy, vagy öt tojásból áll egy fészekalj. A tojások tojásdad alakúak és halványkék színűek, alkalmanként fehérek és általában fényes felületűek.
A tojások színe feltehetően ahhoz alkalmazkodott, hogy rosszabb fényviszonyok között nehezebben lehessen azokat észrevenni. A tojások mérete 26,5–34,5 mm hosszú és 20,0–22,5 mm széles a legnagyobb átmérőnél mérve. A tojások keltetése tizenhárom napot vesz igénybe és a legutoljára lerakott tojásból mintegy 24 órával később kel ki a fióka, mint a legelsőből. A kotlásból mindkét szülő kiveszi a részét, de a tojó több időt tölt el a tojásokat melengetve, mint a hím és a hímek éjszakára a közös alvófákra visszarepülnek, ezért éjjelente kizárólag a nőstény kotlik a tojásokon. A fiókák csupaszon és vakon kelnek ki. Hét nap alatt enyhén pelyhessé válnak, amely a kilencedik napon válik láthatóvá. A szülők megtisztítjak a fészket az ürüléktől. Ezt azért teszik, mert az ürülék benedvesítené a fiókák pelyheit és kihűléssel fenyegetné a kicsinyeket, csökkentve túlélési esélyeiket. Mikortól a fiókák már képesek szabályozni valamelyest testhőmérsékletüket, mintegy hat nappal a kikelést követően, a szülők abbahagyják a tisztogatást. A fiókák három hétig maradnak a fészekben, ahol mindkét szülő eteti őket. A szárnyaikat próbálgató fiatalokat, melyek még nem képesek repülni, további két hétig táplálják szüleik. Egy pár akár három fészekaljat is felnevelhet egyetlen költési szezon leforgása alatt, miközben ugyanazt a fészket használják fel ismételten, amit újra és újra kibélelnek minden újabb fészekalj számára. Általában két fészekaljat nevelnek fel évente, ám a 48. szélességi körtől északra csak egyetlen fészekaljat nevelnek fel. Két hónapon belül a fiókák megtollasodnak és elérik első alap tollazatukat. Felnőtt tollazatukat a következő egy év során nyerik el. Akárcsak a verébfélék közé tartozó többi madárfaj esetében, a seregélyek is tisztán tartják a fészkeiket és eltávolítják a fészekből a fiókák úgy nevezett fekáliás zsákját is.
Hallgassa meg következő heti madárdalunkat is! Megjelenése: mához egy hétre!
Tegnap hosszú útra indult a Madárkórház Alapítvány „különítménye”.
Történetünk első számú főhőse a március közepén Komárom mellett talált uhu. (Lásd korábbi cikkünk: ITT) A feltehetőleg gázolás miatt agyrázkódást szenvedett bagoly felépült. Pár nap pihenés a sötétben, majd egy kórteremben, és már sikeresen repül, vadászik és táplálkozik. Elérkezett az idő, hogy útjára bocsássuk. Reggel egy utolsó vizsgálat után elhelyeztük egy kényelmes dobozban, majd irány a Gerecse! Fontos, hogy a baglyot minél közelebb engedjük szabadon a megtalálás helyéhez, hisz az Uhuk ritkán távolodnak el revírjüktől, így nem talált volna haza. Párja feltehetőleg az utódok felnevelésén fáradozik, szerencsére már nem sokáig egyedül. Ezt az utat már megtette Hortobágyig, így nem okozott számára problémát a hosszas autózás Tatán és Dunaalmáson keresztül a festői szépségű Gerecse Tájvédelmi körzetig. Bikolpuszta határában találkoztunk kísérőinkkel, köztük Csonka Péterrel a Duna Ipoly Nemzeti Park tájegységvetzetőjével, aki mesés sziklákkal, szurdokokkal övezett régi kőfejtőhöz vezetett minket. A terület nem esik messze baglyunk feltételezett költőhelyétől, ugyanakkor védett, kíváló indulópont számára. A madár későbbi nyomon követhetősége céljából a gyűrűt Krug Tibor helyezte fel, majd a megtisztelő pillanat stílusosan a megtalálóra, Gróf Tamásra hárult. Picit ücsörgött előttünk, majd halk szárnysuhogással tova lendült. Sok sikert kívánunk neki!
Videó + fotók:
A Tv2 Tények adása:
Történetünk második hőse a tatai Cseke tónál fejbe lőtt kacsa. (Bővebb cikk a sérült récéről magazinunkban ITT!) A Gerecse után következő állomásunk Tata volt. Ismét kísérletet tettünk a madár befogására. Kitelepültünk a partra álcaruhában, merítő és dobóhálókkal. Csalétek ezúttal is zsömle volt. Sajnos ez az akció kevésbé volt sikeres, mint baglyunk története. Nem jártunk sikerrel. Ami megnyugtatott minket, hogy továbbra is jó formában van. Mivel szokatlan „ékével” rengeteg környékbeli, valamint természetvédő figyelmét felkeltette , az utóbbi hetekben nagyon „dörzsöltté” vált. Horgászok elmondása szerint békésen táplálkozik, sütkérezik a napon egész addig, míg valaki a befogására érkezik. Ekkor hirtelen felröppen, és a tó közepéig meg sem áll. Ez köszönhető a túlzott „népszerűségének” is. Helyiek elmondása alapján valaki „vérdíjat” tűzött ki rá, 25 ezer forintot ajánlottak fel annak, aki befogja. A hír természetesen nem igaz, azonban rengetegen kergetik miatta szegény madarat.
Sötétedésig még figyeltük, majd indultunk következő állomásunkra.
Fotók a Cseke tónál:
Harmadik hősünk, egy gerinc-törött erdei fülesbagoly. Hazafele utazva Budapest alól kaptuk az értesítést, hogy Ercsiben a vasútállomás melletti töltésen egy baglyot találtak. A helyszínre érve nyomban megvizsgáltuk a madarat. Lábai lebénultak, valamint egyik ágyékcsigolyája kiállt a többi közül. A vonat üthette el. A tojó fülesbagoly kopaszított hasa arra utalt, hogy fiókái várják fészkében… Párja a mellettünk lévő fán huhogott. Mivel az erdei fülesbaglyoknál többnyire a tojó költ, a fiókák miatt is aggódtunk. Kollégánk, ezúttal negyedik hősünk a sötétben megmászta a lehetséges fákat fészek után kutatva. Sajnos galamb fészken kívül mást nem találtunk, de vendéglátóink biztosítottak minket arról, hogy nyitva tartják a szemüket.
Éjfélt ütött az óra, mikor átléptük a Madárpark kapuját. Első utunk a műtőbe vezetett, ahol elláttuk fülesünket. Gerinc sérülésből ritka, hogy madarak felépüljenek, de nem lehetetlen. Hősünk esete először elkeserített, majd reménnyel kecsegtetett. A kiálló csigolyát vissza lehetett pattintani a helyére. Bár a legtöbb esetben idáig mindig eljutunk, de az idegek általában ilyenkor már maradandóan károsodnak. A beavatkozás után viszont kisbaglyunk lába megindult! Állni persze nem tud még rajta, de már mozgatta. Talán lesznek még csodák? Nem tudjuk…
