Hortobágyi Madárpark - Madárkórház Alapítvány

Bizonyára ha hallomásból is de már mindenki ismeri a kakukkot. A saját nevét éneklő madár hangján jelzi az idő múlását minden „kakukkos óra”, valamint a „kakukktojás” kifejezést is mindenki hallotta, használta már. De ki is ő valójában?

A kakukk (Cuculus canorus) a madarak osztályának kakukkalakúak (Cuculiformes) rendjébe, ezen belül a kakukkfélék (Cuculidae) családjába tartozó faj.

Költési időben előfordul Európa és a mérsékelt égövi Ázsia nagy részén. Vonuló madár, a telet Délkelet-Ázsiában, Közép- és Dél-Afrikában, valamint a Fülöp-szigeteken tölti.

Áprilistól szeptemberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres „fészkelő”.

Testhossza 33 centiméter, szárnyfesztávolsága 55-60 centiméter, testtömege 110-130 gramm. Tollazata világos, hátán szürkéskék színű, szürkén csíkozott alsórésze hasonlít a karvalyéra. Lehetséges, hogy ez a hasonulás egy formája, amivel a kakukk elijeszti a kisebb madarat a fészkéről, hogy saját tojását belerakhassa. 12 tollú farka halvány hamuszürke.

Nem akarsz lemaradni további videóinkról? Iratkozz fel youtube-csatornánkra!

Főként rovarokkal, különösen nagy testű hernyókkal táplálkozik. Költési időben magányos madár, de a telelőhelyeken állítólag olykor csapatokban figyelhető meg.

A költési időszaka május-július közt van. Fészekparazita madár, tojásait nem maga költi ki, hanem más madárfajok fészkébe rakja. Számos gazdamadara van, hazánkban elsősorban a nádirigó és a vörösbegy, de közel ötven madárfaj fészkében mutattak már ki kakukktojást, illetve -fiókát.

Mintegy 9-25 fészket is meglátogat, melyekbe egy-egy tojást rak. Egy napig képes visszatartani már kész tojásait a kakukk, hogy fiókája hamarabb kifejlődjön, s így előnyhöz jusson a gazdamadár utódaival szemben. A fiókák 12 napi kotlás után kelnek ki, hamarabb, mint a gazdamadár fiókái. A frissen kelt kakukkfióka kilöki a fészekből a többi tojást, vagy akár a frissen kelt mostohatestvéreit is, ezért a mostohaszülők egyetlen fiókaként nevelik.

Különleges képessége, hogy a kiszemelt nevelőszülők fészkébe olyan tojást rak, melynek színezete hasonlít a már fészekben lévőkhöz.

A kakukktojó további trükkje, hogy 24 órára visszatartja tojását, mielőtt lerakná. Ezalatt a 40 Celsius-fokos hőmérsékleten annyit fejlődik az embrió, mint a fészekben 31 óra alatt, ahol csak 36 fok van a kotló madár alatt. Ez az előny elegendő a kakukktojásnak, hogy a gazdatojásokat megelőzve keljen ki a fióka belőle. A jelenséget belső inkubációnak nevezték el. 

A tojó sokszor nem tud ráülni a hozzá képest pirinyó fészekre, ilyenkor a közelben a talajra tojja tojását, majd azt a csőrében viszi a kiszemelt fészekhez. Ezzel azonban még nincs vége a trükksorozatnak, ugyanis a kakukk ki is vesz egyet a gazdamadár tojásaiból, amit ott rögtön le is nyel, jelentős energia utánpótláshoz jutva így.

A kikelt kakukkfióka kéregető hangja speciális, nem hasonlít a gazda saját fiókái hangjára, de olyan hatást vált ki a mostohaszülőkben, mellyel a saját fiókáknak járó összes táplálékot az egyedül növekvő kakukkfiókának adja. Ezentúl mélynarancs színű torka szupernormális ingerként hat a gazdamadarakra, akik ezt a számukra rendkívül erős ingert jelentő vizuális jelzést látva gondolkodás és kétkedés nélkül tömik bele az újabb és újabb falatokat.

A fiatal kakukkok 19-24 nap után repülnek ki, de csak 50 naposan lesznek önállók, addig pótszüleik folyamatosan etetik.

Név: Cukorborsó

Köszönjük örökbefogadójának, hogy támogatja ellátását!

Örökbefogadónk üzenete:

„:)”

Örökbefogadó: Holló Viktória

Örökbefogadás dátuma: 2017.05.17

Lejárat: 2018.05.17

Forrás: tv2.hu

Új műláb kell Lucának, a rétisasnak. Luca három éve vesztette el az egyik lábát, azóta a Hortobágyi madárkórházban él. Itt gondoltak arra, hogy a hiányzó lábát, megpróbálják egy műlábbal helyettesíteni. Időnként azonban ki kell javítani, mert a sas lába változik. Luca műlábbal teljes életet élhet, a madárkórházban már párt is talált magának.

Fotógalériánk Lucáról:

Nem akarsz lemaradni további videóinkról? Iratkozz fel youtube-csatornánkra!

Álmomban rétisas szállt a kertünkbe…

Cséke Zsolt színes, magyar dokumentumfilmje.
Az elmúlt évtizedben Magyarországon 93 rétisas, 69 parlagi sas és több mint ezer fokozottan védett és védett madár pusztult el mérgezés következtében. Dr. Déri János, a Hortobágyi Madárkórház állatorvosa egy téli nap talál egy mérgezett rétisast a pusztában. Miután a madarat ellátta, a mérgezés felderítésére indul…

A 28 perces, 2013-ban készült alkotás rendezője: Cséke Zsolt.
Operatőr: Cséke Zsolt, Linzenbold Attila, Kele Andor.
Vágó: Csordás László.
Narrátor: Vass Gábor

A film a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának támogatásával készült.

A jégmadár (Alcedo atthis) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjába tartozó faj.

A görög mitológia egy története is hozzá fűződik. Alküonéről kapta latin nevét (Alcedo atthis), aki Kéüx király felesége volt. A királyné megálmodta férje vízbefulladását, és mikor meglátta a halott királyt, az istenek jégmadárrá változtatták. Kétségbeesett jajongására az istenek megszánták, férje is madárrá válhatott, így a halál után is együtt maradhattak.

A magyar neve a német Eisvogel tükörfordítása, a név valószínűleg türkizkék színéből ered. További ismert nevei: jégvágó és a táplálkozására utaló halászmadár, halászó jégmadár, halászka, halászpéter, de vannak területek, ahol vízikirálynak vagy dunapávának nevezik.

Nem akarsz lemaradni további videóinkról? Iratkozz fel youtube-csatornánkra!

Európa, Ázsia és Afrika lakója. Kisebb folyók és patakok partján halászik.

Testhossza 16-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 24-26 centiméter, testtömege 34-46 gramm. Zömök testalkatú madár, rövid farokkal és egyenes, hegyes csőrrel. Fejbúbja, tarkója, háta és farka csillogó kék. A szemétől a fülnyílásáig rozsdaszínű folt húzódik, ettől lefelé a nyakán egy kis fehér folt látható. A torkán ugyancsak fehér folt van. A hasa rozsdaszínű. Lába vörös, rövid, ujjai tövükön összenőve.

Igazi halivadék-pusztító. A kis halakat leginkább az ágakról lesi. A vízparton, ahol a bokrok, fák a víz fölé hajlanak, egy-egy kiálló száraz ág legvégére telepedik, és türelmesen és mozdulatlanul lesi a vizet és a benne folyó életet. Amint a pisztráng vagy más ivadék a víz felületét megközelíti, a jégmadár lecsap, csőrének késéles káváival megragadja a prédát, aztán lerázza a vizet, újból egy ágra ül és elfogyasztja zsákmányát. Rendkívül gyorsan emészt, a szálkát, pikkelyt, úszót pedig kiöklendezi. Tarka színe a védekezést és megtévesztést egyaránt szolgálja. A hasa olyan színű, mint valami száraz levél, a hal tehát nem gyanakszik. A háta viszont olyan, mint a csillogó kék víztükör, ezért felülről nem veszi észre a ragadozó madár. Ahol a patak vagy a holtág mentén nincs a víz fölé hajló ág, ott egy-egy közeli fán vagy földbuckán telepszik meg és néha-néha a víz fölé szállva, a víztükör fölött lebeg.

Vándorló madár, nem feltétlenül ugyanott fészkel minden évben, de gyakran évek múlva ismét megjelenik korábbi költőhelyén.

A jégmadarak évente akár kétszer, áprilisban és júniusban is költhetnek. Monogám, életét párban éli le, de a társaságot nem kedveli, szomszédjaitól legalább egy kilométeres távra ás költőüreget. A pár sokszor 1-2 héten át, együtt dolgozik a fészek kialakításán, a csőrükkel ásnak, a lábukkal dobálják ki a földet. Agyag- vagy löszfalakban kialakított, 50-100 cm hosszúságú, 5-7 cm átmérőjű fészeküregük öblös, béleletlen költőkamrában végződik. A rendszerint 5-7 darab, fényes felületű, fehér tojás alkotta fészekaljon a hím és a tojó egyaránt kotlik. A 19-21 napos inkubációs időt követően kikelő fiókák 23-27 nap elteltével repülnek ki. Ezt megelőzően a szülők közösen gondoskodnak az apróságok táplálásáról. A költési időszak végeztével a párok szétválnak, és egyedül – saját territóriumukon belül – folytatják életüket. 

A jégmadár a védett fajok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke egyedenként 50 000 Ft. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján szintén szerepel e látványos megjelenésű madár – besorolása LC (Least Concern), azaz „legkevésbé aggasztó helyzetű”.

Az orkán a fészekből kifújta a fiókákat, vagy az egész fát kitépte, amelyen laktak. Cinegék, pintyek, erdei fülesbagoly fiókák mellett most harkályok és zöldküllők vannak a madárkórházban. Annyi érkezett, hogy a szabadnapos dolgozókat is behívták, hogy tudják őket etetni.

A vihar által kidöntött fák kivágása és elszállítása során Budapest XVIII. kerület Városgazdálkodásának kertészete és a Madárkórház Alapítvány közös akciójával egy 7 fiókás fészekalj zöld küllőt, és a Mocorgó óvoda kertjében egy odúban árván maradt 4 közép fakopáncsot mentett. A fiókákat a hortobágyi Madárkórházban gondozzuk.

A madárkórházban már szabadon röpködő cinegék között egyelőre dobozban zsizsegnek az óránkénti etetésekre várva. A zöld küllő ritkán kerül kézre, nehezen is tartható életben. Hangyákat, hangyatojásokat fogyaszt, mellyel most nem szolgálhatnak nekik, helyette a feneketlen gyomrú fiókák etetése lisztkukac mellett túró és főt tojás keverékkel történik.

Tv2 Tények tegnap esti adása a fiókákról:

Fotógaléria:

Fiókáink etetése:

8-9 éves lehettem mikor időnként meglátogattam a Madárkórházban dolgozó édesanyámat, bevallom eleinte csak a játszótér érdekelt. Később segítettem, kísérgettem az önkéntesként ott dolgozó fiatalokat. 2013. nyarán egy igazán jó csapat érkezett  nyári munkára a Madárkórházba: Szalai Kata-az állatorvostan hallgató, Cseszlai Zsombor-aki 10 éves kora óta önkénteskedik a Madárkórházban, Bódis  Gergely László (Bogyó)- solymász (aki jelenleg a „mesterem”).   Egyre többször  lógtam a „nyakukon”. Figyeltem csendben ,hogy mit csinálnak és milyen lelkesen teszik.   Nem munkának hanem elhivatottságnak tűnt a feladatuk. Munka pedig mindig van bőven. Takarítani a helyüket, etetni, itatni, a lábadozó madarakat tömni. A piciny madarakat kukaccal etetni. Különösen a solymászat kezdett érdekelni. A látogatók számára tartott bemutatókat, melyeket Bódis Gergely László (Bogyó) tartott nagy sikerrel, soha nem mulasztottam el. Addig kísérgettem, csüngtem rajta amíg be nem látta, hogy én is szeretném kipróbálni. Aztán már iskola után, hétvégeken mindig a nyomában voltam. Tanítgatott nagyon türelmesen, és én ittam minden szavát. Időnként dicsért vagy korholt de el nem tántorított. Micsoda boldogság volt számomra mikor először ülhetett karomra a Samu a Harris Hawk. Nehéz volt sokáig tartani, de én hősiesen tartottam, mint egy győzelmi lobogót! Most már egyre többet repítünk együtt és egyre ügyesebb vagyok. Déri doktor bácsi is sokat dicsér.

Igaz még csak 10 éves vagyok, de már látom a jövőmet, hogy a madarak elkötelezett híve leszek. Kívül állók nem is tudják milyen áldozatos munka folyik itt. Közös öröm mikor egy gyógyult madarat elengednek. Számomra kellemes elfoglaltság madarakkal való törődés, hasznosan töltöm a szabadidőmet és örömömre válik a dicséret a munkámért. Ajánlom minden fiatal figyelmébe a Madárkórházat, mert kötelesség tudásra, felelősségre és kitartásra nevel.   Köszönöm a lehetőséget Dr. Déri János bácsinak a Madárkórház vezetőjének, hogy részese lehetek-e csodálatos munkának.   „Mesteremnek” Bódis Gergely Lászlónak (Bogyó) az eddigi kitartó tanítást, és remélem a jövőben is türelmesen fog tanítani.

Szántó Johanna

Hortobágy, 4. osztályos tanuló

Hajnalban Ecserről indultam útnak Százhalombattára párommal, Nyeső Cintiával az egyik Általános Iskolába, hogy előadásokat adjak 4 évfolyamnak.

Reggel 8 óra után kezdetét vette a solymászbemutató az iskola udvarán, ahol Csenge nevű madaram nyűgözte le a fiatalokat. Tanítványom, az iskola egyik végzős tanulója, Mészáros Laura, és Cintia voltak segítségemre a közel 400 gyermek oktatásában. Velünk volt még Cini, az imprintált egerészölyv, illetve két 3 napos vörös vércse fióka, akiket Pataki Zsolt barátom, a Magyar Solymász Egyesület Fegyelmi Bizottságának az elnöke mentett meg, és juttatott el hozzám. A bemutató után először az 1. évfolyamnak tartottam fióka-mentési illetve madártani előadást. Utánuk érkeztek a másodikosok, és így szép sorban egymás után.

Délben elhagyva az iskolát, indultunk meg Felsőpakony felé, hogy egy szárnytörött erdei fülesbaglyot vegyünk át egy ottani lakostól, aki megtalálta, és gondját viselte 3 napig. Eközben csörög a telefonom, hogy Pestszentlőrincen egy óvodában elárvult fakopáncsok várják a segítséget. 40 perc múlva a helyszínre kiérkezve pillantottam meg, hogy nagyobb a baj, mint hittük. A fiókák az odúban, 3 méter magasan vannak. A szülőket 2 napja nem látták – mesélte az óvoda kertésze – ezért keresett fel minket. Gyors telefonok után úton volt a segítség, a Városgazdálkodás láncfűrészes szakemberi. Sajnos a fát már nem lehetett megmenteni, az odú bejárata fölötti részét el kellett távolítani. 4 éhes fióka nézett ki a szabaddá tett üregből, majd kiszedve őket betettük egy dobozba, ahol a melegbe végre jóllakhattak.

Időközben kaptam az újabb telefont, hogy 7 zöld küllő fióka tegnap ugyan így járt, és el kéne szaladni értük. Később kiderült, hogy jó kezekbe, egy régi madarász barátomnál, Kökény Lászlónál voltak ideiglenesen a kicsik.

Elindultam végre haza. Egy gyors ebéd, pakolás, és irány Hortobágy. Ez volt a terv. Valahol Gödöllő előtt járhattunk, mikor ismét hívott Doki, hogy lenne még valaki a XVI. kerületben. Gyors info csere, egy 180 fokos fordulat és irány vissza Pest. Az úriember is elindult Gödöllő felé a kis Erdei fülesbagollyal, „Bubóval”. Miután átvettem tőle az elárvult füleskét, újra elindultunk vissza a kórházba, 17 madárral. 19 óra után nem sokkal érkeztünk meg, és berendeztük a madaraknak az új helyét. Egy utolsó vacsora minden kis szárnyasnak, majd irány a meleg műfészek, és alvás.

Így telt a mi keddi napunk, teli izgalmakkal és csipogással!

Bódis Gergely László

a Madárkórház Alapítvány solymász munkatársa

Fotógaléria:

Összefoglaló az újonnan érkezett madarakról:

Sorszám: 2430 – Vörös vércse (2db) – fióka – vihar után fészek alatt találták- Nagytarcsa

Sorszám: 2431 – Erdei fülesbagoly – adult – Szárnytörés – Felsőpakony – elhullott

Sorszám: 2432 – Erdei fülesbagoly – fióka – Földön találták – BP XVI ker.

Sorszám: 2433 – Zöld küllő (7db) – fióka – szülők eltűntek,  BP városi kertgazdák közreműködésével mentve – BP XVIII ker.

Sorszám: 2434 – Középfakopáncs (4 db) – fióka – szülők eltűntek,  BP városi kertgazdák közreműködésével mentve – BP XVIII ker – Óvoda udvarról

Videó fiókáink etetéséről:

Név: Kiő

Köszönjük örökbefogadójának, hogy támogatja ellátását!

Örökbefogadó: Talits Máté

Örökbefogadás dátuma: 2013.04.30

Lejárat: 2019.04.30

Ismét egy hétvégi programajánló, ismét Mindenkinek, aki gyermek, gyermeke van, vagy éppen örök gyerek! / Utóbbival talán sokan lehetnek így /

Amire készülni kell:

– Ingyenes idegenvezetés

– Filmvetítés

– Fényképezkedés ragadozó madarakkal

– Madárshow

– Ja és a lényeg: Játszótér is akad!

Programok:

Szombat:

–          10:00 – Ügyességi vetélkedők gyermekeknek (Lufifújó verseny, zsákbanfutás, Gólya viszi a fiát, apa – fia + anya – lánya talicskaverseny)

–          12:00 – Solymászbemutató

–          15:00 – Hollóbemutató

Egész napos programok:

–          Kézműves foglalkozások gyermekeknek – gipszfigurafestés, kifestő

–          Madárfelismerés – Gyűjts össze 3 különböző, a Madárparkban elrejtett madaras képet, majd recepciónkon mondd meg milyen fajt ábrázolnak, és nyerj!

–          Fotózkodás madarakkal

Jó szórakozást kívánunk!

Megközelíthetőség:

4071 Hortobágy, Petőfi tér 6. (A Vásártér mellett)

GPS koordináták: 47°34’52,04 N; 21°09’09,73 E

Nagyobb térképre váltás

A bíbic elnevezés igazából egy hangutánzó szó, ezért számos nyelvben hasonlóan, vagy ugyanígy hívják.

A bíbic, régi népi nevein libuc, kibic, klíbicz (Vanellus vanellus) a lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül a lilefélék (Charadriidae) családjába tartozó faj.

Igen feltűnő, fekete-fehér alapszínű, bóbitás madár. Feje változó mértékben elöl, és a szeme alatti csíkban fekete, hátrább fehéres. Mozgatható fekete bóbitája igen hosszú, tollból tevődik össze, gyakran kettő, vagy több részre hasadt. Szárnya széles, lekerekített, a fényben leginkább zöldesen, s némelyütt bíboran és kéken csillogó. Csőre meglehetősen rövid. A torok csak nászidőszakban fekete, egyébként fehér. Hasa fehér, szárnyalja halvány gesztenyevörös. Kisebb nemi és fiatal-felnőttkori különbségek mutatkoznak: A hím főleg kontrasztosabb, fehér “mellénykéje” feltűnőbb, illetve bóbitája jóval hosszabb, a fiatalhoz vagy a tojóhoz viszonyítva. A fiókák rejtőszínűek, hasuk piszkossárga, hátuk világosbarna alapon sötéten foltozott. Ennek köszönhetően zsombékosban elbújt bíbicfiókát igen nehéz fölfedezni.

Átlagos testhossza 28–33 centiméter, szárnyfesztávolsága ehhez képest meglehetősen nagy, 67–87 centiméteres. A bíbicek kb. 140–320 grammot nyomnak.

A bíbic különféle rovarokkal, pókokkal, csigákkal, gyűrűsférgekkel táplálkozik, amelyeket rövid, hegyes csőrével kap el, miközben kimért léptekkel halad az alacsony vízben vagy a fűben. Magányos madár, de táplálékban gazdag helyen több példány is összegyűlhet. A faj rövidtávú vonuló, késő ősszel-kora télen kisebb csapatokban indul útnak, és már kora tavasszal hazatér. A magyar bíbicek elsősorban az Atlanti-óceán partvidékén és Északnyugat-Afrikában telelnek.

Nem akarsz lemaradni további videóinkról? Iratkozz fel youtube-csatornánkra!

A vándorlásból visszatérő bíbicek előszeretettel keresik fel régebbi költőhelyeik környékét. Kutatások szerint a hímek 80%-a monogám (egynejű, csak egy tojóval párosodik) és 20%-a poligám (többnejű, több tojóval is párosodik). A poligám hímeknek van egy elsődleges és egy másodlagos párja, mindkét nőstény egy-egy fészekaljat költ ki a hím területén. A nőstényekre egyáltalán nem jellemző a poliandria (többférjűség), ennek gyakorisága 1% alatt van. Jobbnak bizonyulnak a poligám hímek a sikeres fészkek számában. Úgy néz ki a másodlagos nőstények maguk választanak olyan párt, aki már korábban párzott, s nem kényszerből, a még nem párzott hímek alacsony száma miatt. Az elsődleges és másodlagos tojók között lényeges különbség (pl. testtömeg, sikeres fészkek száma) nincsen, egyenrangúak. Egy nagyobb területen több pár is fészkelhet, de sosem túlságosan közel egymáshoz, ugyanis a bíbic territóriumot tart fönn fészke körül. A territórium mozaikos, mivel a fészekrakáshoz, és a fiókák neveléséhez más-más körülmények szükségesek.

A párzás igen érdekes és ritualizált:

A hím többször ismétlődő gyors, magas, mégis öblös hangsorozatot hallatva, lassú szárnycsapásokkal, meredeken fölfelé emelkedik, vadul körözni kezd, még följebb szárnyal majd észveszejtő sebességgel, szó szerint mint egy kamikaze, ide-oda csavarva szárnyait lefelé húz, s közben hallani lehet, ahogy a levegőt hasítja. De mielőtt még benyesődne a földbe lelassít és ívesen leszáll. Izgatottan, kimerevített bóbitával a tojó irányába rohan. A hím a tojó közelében jobbra-balra tipeg, kaparja a földet, mintha fészket építene, gyakran káka, vagy sás szárát kapja fel, és azt oldalra vagy maga mögé veti. Van amikor egymás körül futkároznak, együtt repülnek. A tojó hajlandóságát a kopulálásra (párzásra), reszelő, recsegő hanggal jelzi.

A fészek egy talajba kapart, száraz fűszálakkal bélelt mélyedés, amelybe minden esetben 4 terepszínű (barnás-olajzöld) tojás kerül. Az évi egy költés után a kotlás kb. 24 napig tart, majd a kisebb rovarokkal etetett fiókák öt hét alatt repülnek ki. A hím hősies védekezése ellenére a fiókák több, mint harmada a ragadozók vagy a természeti csapások áldozatául esik. Ha a fészekalj elpusztul, egy-vagy két pótköltésre kerülhet sor.

Bámulatos éberségével sok bosszúságot szerez a vadászoknak. Pontosan megkülönbözteti, hogy melyik emberben bízhat, melyiktől kell félnie. Pásztorokkal és földművesekkel bizonyos baráti viszonyt tart fenn; a vadászt ellenben olyan aggodalmasan kerüli, hogy azt hinné az ember, hogy ismeri a puskát. A kellemetlen tapasztalatot sohasem felejti el. Az a hely, ahol valamelyik társa szerencsétlenül járt, évekig emlékezetes marad számára. Engesztelhetetlenül gyűlöl minden ragadozó állatot, de egyszersmind nagy bátorságot, sőt vakmerőséget tanúsít velük szemben. Megtámadja a ragadozó madarakat, sirályokat, gémeket és gólyákat, amelyek repülés közben nem tudnak neki ártani. De a nálánál jobban repülő szárnyas ragadozókat óvatosan kerüli.

A bíbic gazdasági jelentősége hazánkban számottevő, mert rengeteg rovart, csigát, gilisztát pusztít. A rovarok közül megemlítendők a legelőrontó tücskök és sáskák, a jószágot kínzó sokféle rovarok álcái, az csigák közül azok, amelyek a jószág sokféle élősködőjének a gazdaállatjai, mint pl. a májmétely, úgyhogy a bíbicet a leghasznosabb madaraink közé kell sorolni. A bíbicnek ezt a rendkívül nagyjelentőségű hasznos tevékenységét már a régi madárvédelmi törvény is kifejezésre juttatta azzal hogy a föltétlenül egész éven át védendő madarak sorába iktatta.

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 forint.