Hortobágyi Madárpark - Madárkórház Alapítvány

8-9 éves lehettem mikor időnként meglátogattam a Madárkórházban dolgozó édesanyámat, bevallom eleinte csak a játszótér érdekelt. Később segítettem, kísérgettem az önkéntesként ott dolgozó fiatalokat. 2013. nyarán egy igazán jó csapat érkezett  nyári munkára a Madárkórházba: Szalai Kata-az állatorvostan hallgató, Cseszlai Zsombor-aki 10 éves kora óta önkénteskedik a Madárkórházban, Bódis  Gergely László (Bogyó)- solymász (aki jelenleg a „mesterem”).   Egyre többször  lógtam a „nyakukon”. Figyeltem csendben ,hogy mit csinálnak és milyen lelkesen teszik.   Nem munkának hanem elhivatottságnak tűnt a feladatuk. Munka pedig mindig van bőven. Takarítani a helyüket, etetni, itatni, a lábadozó madarakat tömni. A piciny madarakat kukaccal etetni. Különösen a solymászat kezdett érdekelni. A látogatók számára tartott bemutatókat, melyeket Bódis Gergely László (Bogyó) tartott nagy sikerrel, soha nem mulasztottam el. Addig kísérgettem, csüngtem rajta amíg be nem látta, hogy én is szeretném kipróbálni. Aztán már iskola után, hétvégeken mindig a nyomában voltam. Tanítgatott nagyon türelmesen, és én ittam minden szavát. Időnként dicsért vagy korholt de el nem tántorított. Micsoda boldogság volt számomra mikor először ülhetett karomra a Samu a Harris Hawk. Nehéz volt sokáig tartani, de én hősiesen tartottam, mint egy győzelmi lobogót! Most már egyre többet repítünk együtt és egyre ügyesebb vagyok. Déri doktor bácsi is sokat dicsér.

Igaz még csak 10 éves vagyok, de már látom a jövőmet, hogy a madarak elkötelezett híve leszek. Kívül állók nem is tudják milyen áldozatos munka folyik itt. Közös öröm mikor egy gyógyult madarat elengednek. Számomra kellemes elfoglaltság madarakkal való törődés, hasznosan töltöm a szabadidőmet és örömömre válik a dicséret a munkámért. Ajánlom minden fiatal figyelmébe a Madárkórházat, mert kötelesség tudásra, felelősségre és kitartásra nevel.   Köszönöm a lehetőséget Dr. Déri János bácsinak a Madárkórház vezetőjének, hogy részese lehetek-e csodálatos munkának.   „Mesteremnek” Bódis Gergely Lászlónak (Bogyó) az eddigi kitartó tanítást, és remélem a jövőben is türelmesen fog tanítani.

Szántó Johanna

Hortobágy, 4. osztályos tanuló