A hét madárdala: Jégmadár – 2020.05.18

 
 
 

A jégmadár (Alcedo atthis) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjába tartozó faj.

A görög mitológia egy története is hozzá fűződik. Alküonéről kapta latin nevét (Alcedo atthis), aki Kéüx király felesége volt. A királyné megálmodta férje vízbefulladását, és mikor meglátta a halott királyt, az istenek jégmadárrá változtatták. Kétségbeesett jajongására az istenek megszánták, férje is madárrá válhatott, így a halál után is együtt maradhattak.

A magyar neve a német Eisvogel tükörfordítása, a név valószínűleg türkizkék színéből ered. További ismert nevei: jégvágó és a táplálkozására utaló halászmadár, halászó jégmadár, halászka, halászpéter, de vannak területek, ahol vízikirálynak vagy dunapávának nevezik.

Nem akarsz lemaradni további videóinkról? Iratkozz fel youtube-csatornánkra!

 

 

 

Európa, Ázsia és Afrika lakója. Kisebb folyók és patakok partján halászik.

Testhossza 16-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 24-26 centiméter, testtömege 34-46 gramm. Zömök testalkatú madár, rövid farokkal és egyenes, hegyes csőrrel. Fejbúbja, tarkója, háta és farka csillogó kék. A szemétől a fülnyílásáig rozsdaszínű folt húzódik, ettől lefelé a nyakán egy kis fehér folt látható. A torkán ugyancsak fehér folt van. A hasa rozsdaszínű. Lába vörös, rövid, ujjai tövükön összenőve.

Igazi halivadék-pusztító. A kis halakat leginkább az ágakról lesi. A vízparton, ahol a bokrok, fák a víz fölé hajlanak, egy-egy kiálló száraz ág legvégére telepedik, és türelmesen és mozdulatlanul lesi a vizet és a benne folyó életet. Amint a pisztráng vagy más ivadék a víz felületét megközelíti, a jégmadár lecsap, csőrének késéles káváival megragadja a prédát, aztán lerázza a vizet, újból egy ágra ül és elfogyasztja zsákmányát. Rendkívül gyorsan emészt, a szálkát, pikkelyt, úszót pedig kiöklendezi. Tarka színe a védekezést és megtévesztést egyaránt szolgálja. A hasa olyan színű, mint valami száraz levél, a hal tehát nem gyanakszik. A háta viszont olyan, mint a csillogó kék víztükör, ezért felülről nem veszi észre a ragadozó madár. Ahol a patak vagy a holtág mentén nincs a víz fölé hajló ág, ott egy-egy közeli fán vagy földbuckán telepszik meg és néha-néha a víz fölé szállva, a víztükör fölött lebeg.

Vándorló madár, nem feltétlenül ugyanott fészkel minden évben, de gyakran évek múlva ismét megjelenik korábbi költőhelyén.

A jégmadarak évente akár kétszer, áprilisban és júniusban is költhetnek. Monogám, életét párban éli le, de a társaságot nem kedveli, szomszédjaitól legalább egy kilométeres távra ás költőüreget. A pár sokszor 1-2 héten át, együtt dolgozik a fészek kialakításán, a csőrükkel ásnak, a lábukkal dobálják ki a földet. Agyag- vagy löszfalakban kialakított, 50-100 cm hosszúságú, 5-7 cm átmérőjű fészeküregük öblös, béleletlen költőkamrában végződik. A rendszerint 5-7 darab, fényes felületű, fehér tojás alkotta fészekaljon a hím és a tojó egyaránt kotlik. A 19-21 napos inkubációs időt követően kikelő fiókák 23-27 nap elteltével repülnek ki. Ezt megelőzően a szülők közösen gondoskodnak az apróságok táplálásáról. A költési időszak végeztével a párok szétválnak, és egyedül – saját territóriumukon belül – folytatják életüket. 

A jégmadár a védett fajok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke egyedenként 50 000 Ft. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján szintén szerepel e látványos megjelenésű madár – besorolása LC (Least Concern), azaz „legkevésbé aggasztó helyzetű”.

Adója 1%-ával Ön is hozzájárulhat, hogy még több madár kerülhessen vissza egészségesen a természetbe!

Madárkórház Alapítvány, adószám: 18557899-1-09

Bankszámlaszám: TKSZ 59900029-10001868

Friss híreink

  • Adventi sas

  • Etetem a sast. Hatalmas fiatal tojó, nem is nagyon láttam még ekkorát. Csupasz kezemmel tartom csőréhez a hal belsősége[...]