Hortobágyi Madárpark - Madárkórház Alapítvány

A fészke alatt találtak rá a fehér gólyára nyílt, felkarcsont töréssel. A fészkén ülhetett, mikor rálőttek. A sérülésből ítélve közvetlen közelről. Többszörös szilánkos alkartörést szenvedett, melyet egy 4,5 mm-es légpuska lövedék okozott. „Gratulálunk a mesterlövésznek”! 10 m- ről eltalált egy gólyát a fészkén. Bele sem gondolt, hogy épp tojásokat gondozott, amik tettének köszönhetően szintén mind odalesznek. Arról nem is beszélve, hogy több szervezetnek, önkéntesnek szerzett ezzel némi „plusz munkát”. A műtét nehéz és hosszú volt, mert a csontszilánkokhoz izmok tapadtak, ezért a funkció megőrzése miatt azokat csontvarrással rögzítettem helyükre a velőűrszegzéssel fixált csontvégekhez. Tegnap éjjel fél 4-kor ért véget.

A feljelentést sajnos ismeretlen tettes ellen tehetjük csak meg. A fészek környékén 10-15 m-re kell keresni az elkövetőt, akit természetkárosításért, állatkínzásért, orvvadászatért, fegyverrel való visszaélésért lehet elővenni.

Az RTL Klub híradójából:

Adója 1%-ával Ön is segíthet, hogy újra szabad legyen! Adószámunk: 15887899-1-09, Madárkórház Alapítvány

Lentebb a törött csont helyreállító műtétjét mutatjuk be képekben:

Egy lövedék törte el mindkét alkarcsontot. Ez azt jelenti, hogy közelről és alulról lőtték. Kb 10 m- ről.

Műtéti előkészítés :

4.5 mm-es szoknyás légpuska lövedék.

Csontszilánkok szabadon és varrással rögzítve

Sikeres velőűrszegzés

Bőrseb is bevarrva

A szárny bekötve, antibiotikummal, fájdalomcsillapítóval ellátva. Felébredt, állapota stabil. Kész.

Pótolhatatlan pillanatok

Kedves Támogatóink, Szimpatizánsaink, Látogatóink!

Nehéz időket élünk mindannyian, egy ismeretlen helyzetben, aminek nem látjuk a végét. Mint azt tudjátok, csak a látogató forgalom elől kellett bezárnunk a kapukat. A beteg, sérült, segítségre szoruló madarak folyamatosan érkeznek hozzánk, igaz megmentőik nem léphetnek be kórházunkba, nem nézhetik végig a kezelést, csak online kapnak információt a megmentett kis tollasról. A nálunk lakó madárkák is megkapják a legjobb ellátást, mindannyian itt vagyunk, értük dolgozunk. Költségeink így változatlanok maradtak.
Többen jártatok már nálunk korábban, láthattátok, néha milyen súlyos a helyzet. Most, hogy nem fogadhatunk látogatókat, a jelképes támogatói belépőből származó bevétel, valamint a személyes felajánlások teljesen kiestek a költségvetésből. Ez, hiszen nincs titkunk előttetek, csak egy áprilisi hónapot nézve 2,7 millió ft- ot tesz ki. Igen, bizony ilyen sokan vesztek részt azzal a munkánkban, hogy eljöttök hozzánk és támogatjátok a madárkákat a belépőjegy megvásárlásával, adományokkal. Ebből az összegből tavaly tavasszal fenn tudtuk tartani a kórházat, és elláthattuk a beérkező sérülteket.
Ez az összeg most nincs sehol, és van ennél rosszabb is. Eddig úgy végeztük a hivatásunkat, hogy sosem voltunk egyedül. Összeütköztünk Veletek a folyosón, amíg eljutottunk egyik kórteremtől a másikig. Válaszoltunk ezernyi kérdésre, közben etettétek velünk a kisfecskéket. Együtt fogócskáztunk mindannyian, ha egy szemfüles páciens meglépett. Segítettetek visszaadni a szabadságát a gyógyult ápoltjainknak. Mindig itt voltatok. Most nem lehettek itt. Csak egy rusnya láncot lóbál a szél a kapun, ahol nap-mint nap jöttetek- mentetek. A kórházfolyosón a saját lépteink visszhangja szól, a műtőablakon műtét közben nem kopogtatnak apró kis kezek. A szépen felújított játszóterünket nem használhatja több száz kisgyerek. És elvesztettünk ezernyi mosolyt, bátorító pillantást, ölelést. El kell mondanunk: hiányoztok! 🙁
Mi szívvel – lélekkel tesszük a dolgunk továbbra is, és a félreértések elkerülése végett leírjuk, mi ezután sem kérünk pénzt az ellátásért, azoktól, akik sérült madarat szállítanak hozzánk. Miért tennénk? Csak hálásan megköszönhetjük, hogy megálltok, megfogjátok, elhozzátok a sérült madarakat. Így most bevétel nélkül, tartalékaink maradékát felélve, de megmentjük őket. Ha a tartalékok elfogynak, a vírushelyzet nem változik, akkor is meg kell oldanunk. Mint ahogy nektek is meg kell küzdenetek ezzel a helyzettel. Ehhez kívánunk mindenkinek kitartást, erőt és reményt.❤️
Kérjük, ha lehetőségetek engedi, segítsetek befoltozni ezt a kiesést, hogy majd ha elmúlt a jelenlegi állapot, újra ellátogathassatok hozzánk, és mi méltóképp fogadhassunk Titeket gyógyulófélben lévő betegeinkkel!😇

Átutalással a következő bankszámlaszámon járulhattok hozzá a tollasgyógyításhoz:
HU50 59900029-10001868-00000000, Számlatulajdonos: Madárkórház Alapítvány

Lehetőség van telefonon keresztüli felajánlásra is:
Adományvonal: 13600, 17-es mellék! (1 hívás vagy 1 sms 500 ft-ot jelent betegeinknek) További információt itt találtok a támogatás menetéről: http://madarpark.hu/egy-hivas-eleteket-menthet/

Amennyiben online, bankkártya segítségével küldenétek támogatást, úgy az alábbi felületen tudjátok megtenni:

És természetesen ne feledkezzetek meg adótok 1%-áról sem!
Adószámunk: 18557899-1-09

Ha anyagi helyzetetek most nem engedi meg, hogy a fenti lehetőségekkel éljetek, úgy a lelki támasz is sokat dob lelkesedésünkön. Pár jó szó néha bárminél többet ér!

2020.04.24.-én került műtőasztalunkra egy egerészölyv Szentesről, nyílt felkarcsont töréssel. A két csontdarab teljes egészében fedetlen volt, már-már majdnem kiszáradt. Azonnali műtétre volt szükség, hogy repülhessen. A másfél órás beavatkozás legjava szinte zökkenőmentesen ment. A csontvégeket letisztítottuk, fertőtlenítettük, majd egy a velőüregbe helyezett fém rudak segítségével a helyén rögzítettük a felkart. A nehezén már túl is voltunk, már csak a sebet kellett zárni. Ám ekkor a madár légzése leállt, majd a szívverése is. Nagyon ritka, hogy ebből az állapotból vissza lehessen hozni a pácienst. Ha még a szíve dobog, de a légzés már leállt, mesterséges lélegeztetéssel és egy kis rutinnal könnyebb a helyzet. Ez úttal másképp volt. Megállt az idő számára is, számunkra is. Csak egy cél lebegett előttünk: Meg kell tenni mindent. Vagy annál is többet, hogy megmentsük.

A 15 perces újraélesztés szinte a végtelenségnek tűnt. De negyed óra után dobbant valami. A szíve… Végül a légzés is visszatért. A klinikai halálból tért vissza, mi pedig fellélegezhettünk.

Videó az újraélesztés utáni pillanatokról:

Az újraélesztés után a sebet zártuk, majd a madár sikeresen fel is ébredt.

Lentebb a műtét részleteit mutatjuk be:

A műtét előtti állapotok:

A csontvégek letisztítva, majd izolálva:

Fémek bevezetése a csontvelő üregbe:

Csontvégek összeillesztése, rögzítése:

A bőr összehúzása:

Ekkor állt le a légzés és a szívverés…

Sikeres újraélesztés után összevarrtuk a sebet:

Ezután röntgen segítségével ellenőriztük, hogy valóban jó munkát végeztük e:

Nem sokkal később fel is ébredt a madár:

Bizony néha megtörténik, hogy a közvetlen közelben bukkan fel egy segítségre szoruló madár. Akár karnyújtásnyira tőlünk. Főleg ha olyan kíváncsi madárról van szó, aki mindent megpróbál, hogy a lehető legszűkebb helyeken is szétnézzen.

A madárkórház irodának (mellette labornak és raktárnak) használt épülete ajtaján készültünk ma reggel bemenni, mikor furcsa, „vergődéshez” hasonló zajt hallottunk. Az ereszcsatornából a föld alá vezető eső-elvezető cső felől jött a hang.

Jobban fülelve már biztosak voltunk benne, hogy oda bizony valami élőlény került. A hangból egyre egyértelműbb volt, hogy nem rágcsáló költözött be és csupán életét éli, hanem valaki bajban van.

Mivel az esőelvezető rendszer ezen szakasza zárt, így a szerszámos ládáig vezetett első utunk. Egy kis csavarozás, és már ki is bontottuk a csövet.

A föld alatti csatornából egy kétségbe esett seregély nézett fölfele. Később kiderült, hogy az ereszcsatorna védőrácsa elmozdult, így pottyanhatott be a rendszerbe szegény.

Gondoltuk, most már megmenekültünk. Csak gondoltuk…. Elég mélyen volt a csőalja, alig értünk le odáig. És hát a madár is megijedt tőlünk, így mikor akár hányszor érte nyúltunk, mindig besétált a föld alatti üregbe. Akkor vártunk, hátha kirepül. De nem tudott a cső túl szűk volt. Elég sokat kellett győzködni, hogy együtt működjön. Végül feladta, hagyta magát megfogni. Szerencsére nem sérült meg, mondhatni a „haja szála sem görbült meg”. Így gyors vizsgálat után el is repült további dolgára. Mi pedig megigazítottuk a rácsot.

Videó:

Egy fehér gólya akadt fent Mezőkovácsházán, az egyik villanyoszlopon kedden éjszaka.  Egy mezőkovácsházi lakos esti egészségügyi sétáján lett arra figyelmes, hogy a kereskedelmi bank előtti villanypóznán vergődik a törött lábú madár. Gondolta, nagy a baj, értesítette a rendőrséget, ők a helyi tűzoltókat.

Az NKM Áramszolgáltató munkatársai, valamint a Mezőkovácsházi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság raja is a gólya segítségére sietett és biztonságba helyezték a sérült madarat, majd a tűzoltóság épületében elszállásolták, míg kiérkezett a Madárkórház Alapítvány szentesi madármentő állomásának önkéntese, és átvette.

Elsősegély nyújtás után, a szerdai napon Fülöp Miklós önkéntesünk Hortobágyra, a Madárkórházba szállította a madarat. Az este folyamán átesett a végleges, 2 és fél órás műtéten, melynek során sikerült a törött csontokat tartósan rögzíteni. Még most is hatalmas fájdalmai vannak a gólyának, lábra sajnos még nem tud állni. Mindemellett nagyon sok vért vesztettet, így a regenerálódáshoz nyugalomra, pihenésre van szüksége.

Lentebb a törött csont helyre állító műtétjét mutatjuk be a munkánk iránt érdeklődőknek!

Lába tört, szárnyai csak horzsolódtak.

„Egyszerű” nyílt csüdcsont törés:

Altatásban történt tisztítás, fertőtlenítés, a szennyeződött csontrészeket kimetszése, a csontvelő kimosása, a velőüreg fertőtlenítése, antibiotikumos átöblítése után a törött csont velőüregébe fémrudat fúrtam.

A fémrúddal belülről összecsapoltam a törött csontvégeket.

A lágyszövet és a bőr varrása a legfontosabb, hogy befedjük a csontot, és fenntartsuk a szövetek keringését, oxigén- és tápanyag ellátását!

Ezután a hossztengelyt biztosító fémrúd körüli rotáció megakadályozására külső fémes rögzítést építettem be. Ezt fémrudak keresztben való befúrásával, egymáshoz hajlításával és rögzítésével oldottam meg. A technikát velőűrszegzés és fixateur externe kombinációjának nevezik. Rutin műtét, de így is 2 és fél órán keresztül tart. A technológiát lásd a fotókon:

Burkolás, védőkötés.

Még egy biztonsági sínezés spatulákkal, leukoplaszttal rögzítve, és kész a gólya. Köszönjük a szentesi mentőállomásnak az elsősegélyt, és Fülöp Miklós önkéntes segítőnknek az azonnali beszállítást több száz kilométert is megtéve. Mindent megtett mindenki, lehetősége szerint. Mi is. Most már csak az utókezelésen a gólya együttműködésén és a jó szerencsén múlik a gyógyulás.

Külön köszönet munkatársunknak, Melanie-nak az este 9-ig való túlóráért! 🙂

Dr. Déri János

A mai napon, 2020.04.07.-én szentesi madármentő állomásunkról újabb sérültek érkeztek a Madárkórházba. Egy szárnytörött kuvik, és egy patkánycsapdába szorult süni. Doktorunk képes beszámolója következik.

Megérkezett Szentesről a szállítmány.

Zsilipelés után Fülöp Miklós, a szentesi mentőállomásunk önkéntes segítője kellő távolságtartással átadta a sérülteket.

Nekilátok egyedül, mert a munkatársak hátul dolgoznak a röpde mögött. Meg hát így a biztonságosabb járvány idején.

Kuvik régi kéztőcsont sérüléssel az egyik páciens.

A többi bagolyhoz hasonlóan, a kuvik is mindenféle kényszer nélkül hagyja magát röntgenezni.

A második pozícióhoz már alkalmaztam a segítség nélkül bevált, hatékony rögzítést

Régi, összeforrt alkartörés, a kéztőcsonton csontkinövéssel, ami akadályozza a szárny záródását. Leműtjük a dudort.

Másik szentesi páciens egy patkánycsapdába lábánál fogva maradt sün. Így nem sok minden látszik.

Az ott a lába…

Így nem volt könnyű hozzáférni, de ezen is túl vagyunk…

Dr. Déri János

.

Pár nap elteltével stabilizálódott az állapota a belső vérzést is szenvedett egerészölyvnek és szürke gémnek annyira, hogy alkalmasak legyenek a műtéti altatásra.

A szürke gém Szentesről, az egerészölyv Hencidáról érkezett kórházunkba. Mindkettő felkarcsonttörést szenvedett, melyet műtéti úton lehet orvosolni. Az egerészölyvnek ezen kívül a lába is tört. Beérkezésükkor viszont állapotuk nem engedte az altatást, így szükség volt állapotuk infúziós stabilizálására. Sérüléseiket pedig átmenetileg kötéssel és sínezéssel rögzítettük.

Vizsgálatuk az alábbi videóban látható:

Nem akarsz lemaradni videóinkról? Iratkozz fel youtube csatornánkra:

Mára sikerült őket a műtétre felkészíteni. Az egerészölyv esetében sajnos nem volt teljesen komplikációmentes. Tekintve, hogy a csont 5 darabra tört, ezért az altatás több mint 2 órát vett igénybe, ami alatt volt, hogy leállt a légzés és szükség volt újraélesztésre is. Nagyon aggódtunk, de a beavatkozás végén fellélegezhettünk. A madár felébredt, azóta már magához is tért.

Lentebb bemutatjuk az ő helyreállító műtétjüket is. Kérjük, csak szakmai kíváncsiságból, információszerzés céljából görgessen tovább!

A szentesi egerészölyv felkarcsontja 5 fele tört. A váll felőli, egyben maradt törvéget velőűrszegzéssel már rögzítettem a középdarabbal, de az hosszában szilánkokra hasadt. A könyök felőli törvég is hosszában két felé tört.

A középdarabb szilánkjait varrással rögzítés egymáshoz, a 2.0_ás varrófonal részére zöld kónuszú injekciós tűvel fúrtam lyukat a csonton. A két sziliánk közötti eret nem kéne eltrafálni…

Bent van a fonal az egyik szilánkban.

A másikban is, és az ér is megvan.

Összeillesztés

Egy csomó,

Két csomó.

Másik szilánkban is bent a fonál.

Itt két-két lyukon át az injekciós tűvel, mint fonálvezetővel fűztem be a fonalat.

Összehúzzuk a szilánkokat.

Megcsomózás után még egy körbefutó fonalcerclage is szükséges volt.

A váll felőli, már szilánk-varrott törvéget szintén egy körbefutó fonalcerclage-zsal erősítettem, és még két Kirschner drótot vezettem be a velőüregbe, a már bent lévő kettő mellé.

A törvégeket retrográd velőűrszegzéssel egyesítettem négy fémrúd végigvezetésével a váll felőli törvégből a fonallal rögzített, szilánkosra tört középdarabon át a könyök felőli törvégbe.

A szilánkokat több körbefutó fonalcerclage-zsal erősítettem egymáshoz.

A röntgen szerint is minden a helyére került.

Következő páciens a felkar törött szürkegém…

Av áll felőli törvégbe 3 Kirschner drótot fúrtam be.

A törvégek „össszecsapolása” után egy körbefutó fémcerclage is szükséges volt a jobb illeszkedéshez.

A bőrseb varrása után készen is vagyunk.

A röntgenen látszik, hogy összesen 5 Kirschnert tettem be, melyek stabilan tartják a felkart, kötés sem kell.

A másik oldalon egy régi, szögben forrt orsócsont törés is látható, de ezzel nem kell foglalkozni, mert nem jelent funkció kiesést.

Dr. Déri János

A mára kialakult járványhelyzet a lakosságot ugyan érinti, de a természet rendjét nem állítja meg. A madárvilág továbbra is él, szaporodik, táplálkozik, és sajnos sérül is. Így amellett, hogy bár látogatókat nem fogadhatunk, a higiéniai szabályok szigorú betartásával és fokozott odafigyeléssel fogadjuk, és ellátjuk a hozzánk érkező beteg madarakat. De ebben a cikkben most nem a szomorú hírekről szeretnénk beszámolni, abból van elég így is. Inkább írunk egy kicsit életünk boldogabb pillanatairól:

Eljött a tavasz… A természet megújulásra, reprodukcióra készteti élő alkotóelemeit. A tél elmúlásával egy új év, egy új jövő kezdődik. Újra élet költözik oda, ahol eddig hideg és élettelen csend honolt. Az élővilág feléled, és nem késlekedik. A növények zöld hajtásokat, virágokat hoznak. Vermelő, téli álmot alvó állataink felébrednek. Megérkeznek vándorló madaraink téli szálláshelyükről, természetesen régi fészkük felújítására, benépesítésére. Hallgatnak a természet hívó szavára, szaporodni és sokasodni vágynak, hogy utódaik birtokba vehessék a kitárulkozó természetet.

Így történt ez a nálunk lakó áttelelt, valamint tartósan sérült madarakkal is. Ösztöneik arra sarkallták őket, hogy utódoknak készítsenek elő új életet. Az Afrikából visszatérő gólyákkal összehangoltan, ugyanazon napon gólyakertünkben, ölyvkertünkben és röpdénkben is megindult a fészeképítési láz.

Gólyakertünkben jelen pillanatban három, földre helyezett gólyafészeknél tartunk. Az egyikben már három, a másodikban egy tojás várja hogy fióka kelhessen ki belőle, a harmadikban pedig még most járják a násztáncot a szülők.

Az építkezést párválasztás, majd komoly hatalmi harcok előzték meg a legmegfelelőbb helyért. Végül kialakult a sorrend. Reméljük, minél nagyobb sikerrel fészkelnek… A mi dolgunk egyenlőre csak annyi, hogy biztosítsuk nekik a megfelelő biztonságot, nyugalmat, no és persze az elegendő fészekanyagot.

Így udvarolnak gólyáink:

Nem akarsz lemaradni további videóinkról? Iratkozz fel youtube-csatornánkra!

Röpdéinkben szintén tartósan sérült, röpképtelen gólyáink a számukra kihelyezett lépcsős építményekre elkezdték hordani gallyaikat. A kisröpdében egy gólyapár fészkel pillanatnyilag. A nagyröpdében pedig a négy fészkelő helyből itt egyenlőre kettőbe költöztek gólyák. Hogy miért nem mind a négybe mint tavaly? Annak is szokatlan az oka:

Gólya fészket foglaltak a rétisasok.

December helyett most, ami már nem lehet annyira komoly fészkelési szándék, inkább a dominancia kifejezése, de a 10 éve ott fészkelő, és a sasokat tisztes távolság tartásra bíró gólyapártól most Szelídke elbitorolta a fészket. Ő az, aki 4 éves, már ivarérett, de nem tenyészérett, immatur tojó, akinek nem volt megfelelő Bogyó a 9-es kórteremben. Viszont a röpképes Bogyó helyett most egy félszárnyú hímmel kaptuk rajta a fészekben.

Fotógaléria röpdéink fészkeiről:

Nem csak a röpdéink és gólyakertünk lakóit, a gólyákat és a rétisasokat érintette meg a természet hívó szava, hanem az “ölyvkertünkben” üldögélő szelíd, emberhez szokott madarainkat is. Helyüket, ülőfájukat egyre intenzívebben védik. Közeledésünkre hol hívogatóan sipákolnak, „hápognak”, hol elutasítóan cirregnek. Sába, a pusztai sas és Csacsogó szintén sürög, forog, rendezkedik. Fészekkezdeményükön napról napra többet ücsörögnek. Mint az minden évben megszoktuk tőlük, hamarosan nekik is érkezik az első tojás.

Sajnos viszont nekik már nem lehetnek utódaik. Neveltetésük után az őket gondozó emberek jelentik számukra a fajtársat és párjaikat. Emiatt persze nem akarjuk őket megfosztani a tavasz örömeitől. Ők szeretnének fészkelni, tehát hagyjuk nekik. Ha tojásaik tényleges szaporodási aktus hiányában terméketlenek is lesznek, a lehető legnagyobb odaadással, lelkiismerettel fogják őket őrizni fészkeikben…:)

Sába fészkét rendezgeti:

Nem akarsz lemaradni további videóinkról? Iratkozz fel youtube-csatornánkra!

Fészekrakó programot indítottunk tehát tartósan sérült madaraink számára. Természetesen nem jár hitellel, kötelezettségekkel, elvárásokkal… Elég fizetség számunkra, ha egyáltalán megtisztelnek minket azzal, hogy pont nálunk adnak életet utódaiknak. Igyekszünk mindent megtenni, hogy ne szenvedjenek hiányt semmiben.

A madarak szaporodási ciklusa ugyanis igen érzékeny. Ellentétben más állatfajokkal szexuális képességeik megszűnnek ha életkörülményeik nem megfelelőek. Ha nincs meg a megfelelő nyugalom, túl sok a zavarás, kevés a napfény, nincs elég táplálék, fészekanyag vagy napfény, a tojók máris képtelenek lesznek tojást rakni. Hormonháztartásuk visszaáll az asszexuális időszaknak megfelelő állapotra. A természet úgy programozta őket, hogy ha a szaporodás kicsit is kérdéses, elsősorban saját túlélésükkel foglalkozzanak, az utódtervezést pedig halasszák későbbre. A tojók progeszteron és ösztrogén szintje visszacsökken. Az esetleges stressz hatására pedig a kortikoszteroidok szintje megemelkedik, minek hatására agresszívabbak lesznek. Tehát inkább túlélnek, mint örülnek. Mesterségesen körülmények közt tartott vadmadaraknál gyakran okoz hasonló problémát a tartás által okozott stressz. Életben maradnak, de nem szaporodnak. Szabadnak születtek, utódaikat is akként kívánják felnevelni…

Állatkertekben, állatmenhelyeken a tartási körülmények megfelelőségének mutatója, hogy szaporodik e vajon az adott állat. Ha nem, még nem biztos, hogy nincs megfelelően ellátva. De ha igen, az egyet jelent azzal, hogy megszokta, elfogadta környezetét, biztonságban érzi magát, mindent megkap, amit a természetben is megszerezne magának.

Ezért tölt el minket akkora örömmel tartósan sérült pácienseink fészkelési hajlama. Nem volt hiába fáradozásunk, sikerült megfelelő körülményeket biztosítanunk betegeink számára. Otthon érzik magukat… Örülnénk, ha tavalyhoz hasonlóan idén is egészséges fiókákkal gazdagítanák a természetet, ha őket már nem is tudjuk szabadon engedni.

Déri Balázs

Újabb hurokcsapda fogott ölyvet egy héten belül. Ha jól van felállítva és beállítva nem fogja meg az ölyvet, csak a rókát. A csapóvasnak ki kellene oldani, ha az állat vergődik, de nem old ki. Ha gyakrabban ellenőrzik, még sérülés nélkül kiszabadíthatták volna. De nem tették és ennek is levágta a lábát. Nem a csapda, hanem a vergődés.

2016 júliusa óta kötelezőnek kellene legyen, hogy kizárólag erre képzett személyek használhassanak csapdát a nemzetközi kíméletes csapdázási szabványokról szóló megállapodás alapján. Magyarország más tagállamokkal együtt ebben lemaradásban/kötelezettségszegésben van. Kíváncsi volnék miként telepítették, csalizták és állították be a kioldási erőt, valamint ellenőrizték-e naponta.

Egy hét alatt két ölyv súlyos lábsérülése nem a szerencsétlen körülmények és véletlenek összejátszása, hanem szakszerűtlen alkalmazása oktatás és vizsga nélkül kiadott hurokcsabdáknak. Ez nem egy legális csapda okozta véletlen baleset, hanem gondatlanságból elkövetett természetkárosítás.

Lentebb bemutatjuk az ő helyreállító műtétjét is. Kérjük, csak szakmai kíváncsiságból, információszerzés céljából görgessen tovább!

Letisztítva látható, hogy alig tartja valami.

A csontot a velőüregbe vezetett fémrúddal rögzítem. Ezután jönnek az elszakadt erek, izmok, inak és a bőr.

A külső oldali elszakadt artéria és vele együtt futó véna végeit érfogókkal egymás közelébe rögzítettem a varráshoz.

Az 1 mm vastag véna és 1/2 mm-es artéria varrásához – 2 milliós operáló mikroszkóp híján – hogy lássam a hajszálnál vékonyabb 8.0-ás varrófonalat, 5 dioptriás szemüveg és nagyító lámpa kell. Emellett ne remegjen a kezem, mert bele kell találni az ér lumenébe, és a falat a másik falhoz ölteni, megcsomózni anélkül, hogy ne szakadjon ki, ugyanezt több helyen…

2 óra múlva erek összevarrva, izmok összevarrva, inak összevarrva, csont egyben.

Bőrvarrás után egyben a láb.

Hogy ne rotálódjon a láb a törött csontot rögzítő, hossztengelyt képező acél velőűrszeg körül, külső rögzítéshez egy-egy átmenő fémpálcát fúrtam be oldalról a csontba.

A fémpálcákat egymáshoz hajlítva kábelkötegelővel rögzítettem. Ez a belső rögzítéssel együtt fixen tartja a csontot. 6 hét után ha össze forrt, mindent kiszedünk.

Leukoplaszttal elburkolva, bekötve.

Köszönöm Melanie az asszisztenciát!

Felébredt.

Ezzel megvolnánk.

Dr. Déri János

A téli Hortobágy rendszeres vendége az évről évre visszatérő hósármány. A 80-as, 90-es években még ezres, de sok esetben kétezres csapatai is megfigyelhetők voltak. Áttelelő példányok a Kis-Balatonnál vagy a Duna mentén is lencsevégre kerülhetnek. Költési időben rovarokat fogyaszt, és utódait is szúnyogokkal, lószúnyogokkal, lepkékkel és pókokkal eteti. Testhossza 16-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 32-38 centiméter, testtömege 26-50 gramm. A tojó kicsit kisebb a hímnél. Háta, szárnya és farka sötét, a többi része piszkosfehér.

Gyakran szántóföldeken, lucernásokon, kukoricatarlókon, földutak peremén ismegfigyelhető. Költőterülete a tundra vidéke, fészkét a tojó fűszálakból és mohából a földre építi, amit aztán tollakkal bélel. Hazánkban szikes puszták közelében és vizes élőhelyek környékén bukkan fel. Magyarországon pusztai növényfajok magvait fogyasztja, mint például a bárányparéj magja, de a sziki üröm, a sóvirág, a bajuszpázsit és más sziki növények magjait sem veti meg. A kakaslábfű, a parti laboda, az angolperje, és a sziki budavirág magja is szerepel az étlapján.

De a szaporodó helyén jelen lévő sziklás területekhez, köves vízpartokhoz, zuzmós tundrához hasonló közegben például a Balaton partján is megfigyelhető évről évre. Ilyen közegben csak rendszerint néhány egyed figyelhető meg. Csapatba verődve érzékenyebb, egy két példányos felbukkanásai közben rendszerint közelebb is engedi a kíváncsi megfigyelőt. 

Azt hihetnénk, hogy egy ilyen harcban edzett kis északi fajt nem fenyeget veszély. De sajnosez nincs így. A klímaváltozás komoly kihívást jelent a hósármánynak is.  A rovaréletfejlődése és ezáltal a populációs csúcs korábbi időpontra tolódik, a költés ideje azonban nem változik és lezajlanak a rajzások, melyekből etetné a fiókákat. Így nem a megfelelőidőszakban áll rendelkezésre a nagy mennyiségű rovarzsákmány melynek eredménye évről évre kevesebb, megfelelően táplált utódot jelent. Másik negatív klímaváltozási közvetett tényező, hogy a számos faj számára egyre jobban tolerálható a hósármány élőhelyén lévő megváltozott klíma, így benyomulnak olyan fajok, amelyek korábban nem voltak ott jelen, ezáltal konkurensei lettek a hósármánynak, valamint a vörös róka elterjedése is északabbra tolódott, ami számos fészket kifoszt.

Morvai Szilárd

Ülök az üveg előtt és nézem, mit csinálnak a sasok. Közben ölemben a laptop és ezt a cikket írom. Az üveg mögött a 9-es kórteremben két sas ül egymás mellett a fészekben. A 9-es a festett kórterem, a legnagyobb, amely már nem a lábadozás, vagy intenzív ellátás alatt szükséges ingerszegény környezet, hanem a gyakorlatozás színesre festett színtere, ahol a falakon a kinti röpdékből látható táj díszeleg gémeskúttal, a Hortobágy folyóval és a Kilenclyukú híddal. Igaz, a nagy nyomású fecskendővel is lemoshatatlanra készült freskó helyenként lepattogzott, mert a rendszeresen itt tartott gólyák csőrének csipkedésével a kivitelező nem számolt, de némi kiegészítő berendezéssel, ágasfákkal, leveles ágakkal akár bagoly-egerésztető kiképzőállomás, akár műtóval és náddal gémhalásztató vizes élőhely, vagy jelen esetben sasfészekkel ellátott próbapároztató intimrevír, mely egy irányban átlátható, hangszigetelt üveg mögött észrevétlenül kukkolható. A két jelölt Bogyó és Szelídke nem szeretik egymást. Szelídke fejét előre nyújtva támadó pózban, Bogyó mellét kidüllesztve, nyaktollait felmeresztve próbálja uralni a helyzetet. 

Írtam már róluk a decemberi számban. Szelídke akkor a Kisröpdében gyakorolt, majd áttettük a Nagyröpdébe, de sasfészkeltetésben járatos nemzeti parkos barátaink tanácsára nem Bogyót tettük ki az 50 méteres röpdébe, ahol korábban ő volt a király, és választhatott volna az ott lévő saslányok közül, hanem Szelídkét Bogyóhoz a 9-esbe. Azért, mert az még nyáron volt, amikor Bogyó a röpdében a a domináns alfa hímnek járó legmagasabb helyet foglalata el, oldalán párjával, Lucával a műlábas tojóval.

De Luca hirtelen halála óta Bogyó nem a Nagyröpde ura, hanem a 9-esé, ahová azért tettük, mert vérlabor eredménye szerint májkárosodása volt, amely Luca rejtélyes betegségét is okozta. A Lucánál kórszövettanilag kimutatott májdisztófiát tartósan felvett mérgező anyag okozhatja. Ezt nem tudjuk mástól származtatni, mint a 9 éve fogyasztott csirkehústól, melyen a röpde többi lakója is él. Őket a csirkehúsba fecskendezett ayurvédikus gyógynövény alapú májvédő gyógyszerekkel és vitaminokkal kezeljük megelőzésként, Bogyót elkülönítve a 9-esben fél éve a természetes táplálékát jelentő halon tartjuk, hogy véletlenül se egyen több, esetleg bizonytalan anyagokat is tartalmazó csibét, és a halakba rejtett májvédő gyógyszereket kap: Legalon tablettát, mely a máriatövis kivonata és az epeutakat tisztitó Ursofalkot. Vérképe javult valamit, de korántsem tökéletes. Lábgyengesége is javult valamit, bár az ilyen tünetekre bevált recept szerint gyógynövényekből készült, és egyébként nagyon rossz ízű indián gyógyszert kishalba rejtve sem akarta megenni.

Végül a tőlem elfogadott enyhe erőszakkal a „felső madárfogással” kinyitott szájába nyomva két hónapos kúra alatt ígéretesnek tűnt, de december végén elkezdett felém csipkedni, sőt rám is szólt. Ezt annak véltem, hogy megunta a beavatkozást az életébe, vagy mint most már a 9-es kórterem revírjének birtokosa így adja tudtomra, hogy a fészek az ő felségterülete, és különben se nyúlkálgassak hozzá. A kórterembe vitt mesterséges fészek jó ötlet volt, bár nem rakott keresztbe rajta egyetlen gallyat sem, de elfoglalta és őrzi. Tavaly Lucával próbálták ugyanitt, ugyanezt, de nem volt semmi és utána a Kisröpdében kiépített fészekben sem. De itt legalább az össze-viszsza belerakott ujjnyi ágakon ujjaival kapaszkodva egyensúlyoz, mely a markát erősíti, és kénytelen használni a fájós lábait. A másik hímet, a dunaföldvárit, melyet társaság miatt tettünk mellé, nem engedte oda, de az után ugyan ezen okból hozzá társított Szelídkét még annak lábadozó időszakában elfogadta. De amióta hónapok múlva pároztatás céljából visszatettük hozzá, Szelídke csipked oda, ami a tapasztaltabbak szerint ha nem is kedveskedés, de bekamerázott párok között a természetben megszokott látvány. Addig nincs ezzel baj, amíg az egyébként domináns, és a hímnél nagyobb és erősebb tojó karommal nem támad. De szárnyával verdesve Bogyót leugrasztja a fészekről, a helyiség másik felén lévő tuskóra. Bogyó a következő lendülettel visszajön és ő ugrasztja le Szelídkét, és ezt addig csinálják, amíg meg nem unják. Akkor nyugi van egy darabig, látszólag békésen ülnek a fészekben egymás mellett, de nem annyira közel, mint a párban állók. A kaján sem vesznek össze, megeszik. Amióta Bogyót nem tudjuk külön etetni a szájába tett kishalakkal, mindketten a preparált halakat eszik. Bogyónak vélhetően a fél éves kórteremben tartás során a természetes napfény hiánya, és a fagyasztott halban károsodott D-vitamin hiány miatt röntgenfelvételen kimutatott csontritkulása lett, ami lehet, hogy  eddig is volt, emiatt a halakat most már nagy adag ADE vitaminnal és kálciummal fecskendezzük be. A fagyasztás esetleges vitaminokra káros hatása miatt ezt kiterjesztettük az egész madárparki állomány takarmányozására, ami dolgozóinknak több óra pluszmunkát jelent. Ez már harmadik hete tart, és ez alatt már alakulhatott valamit a csontritkulás.

Másnap melegfront érkezett, és Szelídke karommal támadt Bogyóra, melyet az sikeresen kivédett, de azzal a lendülettel tettük ki Szelídkét a Nagyröpdébe. Keménykedjen ott a többi sassal. Bogyó is kikerül a napokban, mert túl van a gyógykezeléseken és márciusban már a réti sasoknál egyébként sincs párzási szezon. Kell a hely is a következőnek: az elengedésre várományos darázsölyvünket kell megtanítani, hogy hogyan keressen és találjon darázsfészket a természetben. Ennek módszerét most találjuk ki, és következő lapszámunkban tesszük közzé.

Dr. Déri János

Turáról hozták. Maszkban, kesztyűvel, kézfertőtlenítővel fogadtam a beteget a kamarai protokoll szerint. Az idős gazda otthon, a fuvart intéző lánya és veje kint, én a műtőben egyedül bent.

A csüdje fél éve eltört, sínbe téve ferdén és befelé csavarodva forrt. A lábfej oldalán járt, kifekélyesedett. Az egyik szakállatorvos kolléga lemondott róla, a másik felhívott, hogy amputáció és műláb megoldásban tudok- e segíteni.

Jobb megoldásnak tartom a nálunk rutinszerűen végzett lábforditó műtétet. A bőrt hosszában, a csontot keresztben elvágni, és helyére fordítani.

Sebet bevarrni, fekélyt kimetszeni és bevarrni.

Ezután a normál helyzetbe hozott láb rögzítését fixateur externe, azaz külső fémes rögzítés kis méretű állatokra általam kifejlesztett alkalmazásával oldottam meg. Törvégenként legalább 2 megfelelő méretű injekciós tű fúró használata nélkül, a tűk ujjaim közötti sodrásával könnyen befúrhatóak külső oldalról a csontra merőlegesen.

A tűk műanyag kónuszán át egy másik tűvel ugyancsak kézzel átfúrva rögzíthetők egymáshoz.

A belső oldalon a tűk szárát egymás felé hajlítjuk.

A túllógó részeket levágjuk, és leukoplaszttal egymáshoz rögzítjük.

A felesleges műanyag részeket is levágjuk, és leukoplaszttal elburkoljuk, hogy ne sértse a madarat, és ne akadjon bele nagyon semmibe.

A sebet kötés helyett alumínium spray-el fedem.

Eddig kész lenne, de sokáig járt a lábfej oldalán, labujjai mankós állásba merevedtek. Ezért azokat is normál helyzetbe kell hozni, hogy a talpán járjon. Egyenként, leukoplaszttal hátra feszítve a csüdhöz.

Sorban és több rétegben minden ujját a megfelelő pozícióba.

Kész.

Kelj fel, és járj!

Dr. Déri János