Ünnepi megemlékezés – Madármentő állomás egyéves jubileumáról Szentes

 
 
 

   „A mai nap egy szép és hasznos gesztusnak a megemlékezése, a hortobágyi Madárkórház Alapítvány Szentesi Madármentő Állomás megnyitásának egyéves évfordulója. Ez nekünk, madarászoknak, de a madarakat szerető embereknek is jelentős esemény, öröm számunkra, hogy még több madár meggyógyulhat. Köszönet és hála mindazoknak, akik elősegítették ennek az állomásnak a létrejöttét! Engedtessék meg, hogy néhány nevet említsek: A szentesi lakosok nevében Szirbik Imre természetszerető polgármester urat, aki felkarolta ezt a projektet, és támogatta az akkori elképzelést, a madármentő állomás megvalósulását. D. Déri Jánost, a hortobágyi Madárkórház igazgató főorvosát, és munkatársait, akik már több ezer madarat mentettek meg és gyógyítottak. A doktor úr odaadással vesz részt az itteni madárgyógyításban is. A madarak szeretete arra ösztönzi, hogy akár 200 kilométerre is elmenjen egy veréb, galamb megmentéséért. Erre élő példa találkozásunk, amikor Szentesre hozott vissza egy gyógyult galambot. Nagy Tímea igazgatónőt, aki szervezője és kitalálója a madármentő állomásnak és ma már odaadással irányítja az intézményt. Természetesen köszönet illeti az itt dolgozókat is áldozatos munkájukért.
Hogy rájöjjünk, miért fontosak és szükségesek a madárkórházak, madármentő állomások, néhány szóval említsük meg a madarak történetét: az első madár, az Archaepteryx 150 millió évvel ezelőtt élt. Az ősi fénykor, az eocén időszak 57-37 millió éve olt. 45 millió évvel ezelőtt már a flamingók, gólyák, íbiszek, baglyok és más ragadozók is jelen voltak a földön. A szakirodalom szerint ma a világon 9500-10 000 faj él, ez nagyjából 100 milliárd egyedet jelent. Érdekes adat a pleisztocén korból (2 millió-25 ezer ével ezelőtt), hogy 11 500 faj élhetett, vagyis 1500 fajjal több, ami hanyatlást mutat, és amt ma is tapasztalunk. A madarak a rovarok után a legnépesebb élőlényei a földnek, de a legszebbek és csodálatosak: az alakjuk különböző, tollazatuk a szivárvány minden színében pompázik, hangjuk, énekük csodálatos zene, sokszor koncert számunkra, a kicsinyeikről aló gondoskodás miatt (napkeltétől napnyugtáig fáradhatatlanul hordják az élelmet), küzdelmük a fennmaradásukért (az elköltözőknek a hosszú út küzdelmei, az itt maradóknak a zord téli idővel való küzdelem).
Mi, emberek a madarakban nem csak gyönyörködünk, hanem bizonyos dolgokat ellestünk tőlük. Például a repülőgép alakja, működési elve a sasoktól, a helikopter egy helyben maradása a kolibritől származik. A szájápolást a bölömbikától leshettük el. Ez a madár, ha megeszi a halat, csigát, a középső lábujján levő szaruképződménnyel, (ami a mai fogkefe elődje lehet), kimossa a csőrét.
A térség madárvilágáról néhány adat: az Alföldön található az ország legnépesebb madárállománya, Kunszentmárton-Szentes határában található a Vekeri-halastó, azaz a vekeri határnév Dr. Bod Péter (a szentesi kórház nyugdíjas igazgató főorvosa) ornitológus barátommal 28 év kutatómunka eredményeként 205 fajt regisztráltunk a tavon és környékén. Említésre méltó, hogy olyan ritka, védett, 1 millió forint eszmei értékű madarak is előfordultak, mint a rétisas, parlagi sas, kerecsensólyom, túzok. (Erről könyvet is írtunk a Vekeri-halastó madárvilága címmel, mely reprezentálja a térség madárvilágát, de talán a Dél-Alföldét is. A szentesi madármentő állomás parkja sem elhanyagolható, itt 31 madárfajt regisztráltam, 261 egyedet egyszeri számlálásra.
Ez a gazdag madárvilág teszi szükségessé a madármentő állomás meglétét, hiszen a globalizált és urbanizált világban elszaporodtak a madarak balesetei.
Veszélyt és pusztulást jelentenek a madarakra: a vadászatok: a mai napig is vadásznak madarakra, ami megdöbbentő, hogy még a kis énekesmadarakra is; az élőhelyük pusztulása, szűkítése: gyepek, erdők, fasorok megszüntetése, vizes élőhelyek, mocsarak lecsapolása, a lakott területeken istállók, ólak, fészerek eltűnése, egyszóval az életterük felszámolása; a madárkereskedelem: piacokon, kereskedelemben eladásra szánt madarak befogása; a kemizálás: a mezőgazdaságban erős mérgek használata, ami nemcsak a madarakat, az eleségüket is elpusztítja; az elektromos vezetékek nagyon sok balesetet okoznak, főleg a nagytestű madarak között, légvezetékek helyett a föld alatt vezetett kábelekre lenne szükség; a járművek szintén sok balesetet okoznak a gyorshajtás révén; az „üvegpaloták” és ablakok, melyek visszatükrözik az égboltot, s a madár azt hiszi, akadálytalanul repülhet, ezek az ütközések rengeteg balesetet okoznak, sokszor a pusztulásukhoz vezetnek.
Ezek miatt az okok miatt van szükség az ilyen madármentő állomások, madárkórházak létrehozására és működtetésére.”

Katona Mihály
Kunszentmárton, az MME tagja

Egy évesek lettünk

Ha a természetet védelmezed,
szereted, törvényeit tiszteled,
vele együtt élsz,
a természet ölébe vesz,
madárdalra elringat, dédelget,
éltet, és oltalmaz.
Ezért óvd, védd és őrizd
ezt a csodálatos, sokszínű
természetet,
hogy örökül tudd adni utódaidnak
és továbbra is
zenghessen a madárdal szimfónia.

 

   Szeptember 9-én ünnepelte egyéves működését a Madárkórház Alapítvány Szentesi Állomása. A vasárnap délutáni ünnepséget Szirbik Imre polgármester nyitotta meg a Bocskai utcai épületben. Rajzkiállítás, arcfestés, játékos programok és meglepetés solymász bemutató színesítette a különleges rendezvényt.
Egy év alatt 620 madáron segítettek a szentesi állomáson, néha embert próbáló módon. A fiókákat felnevelték, a sérült madarakat kezelték, a súlyosabb sérülteket a központba, Hortobágyra irányították. Sok a tartósan sérült madár. Röpde hiánnyal küzdenek, mára azonban a faanyag és a háló rendelkezésre áll, kezdődhet az építkezés, így nemsokára a tartósan sérült madarak is visszatérhetnek. A nyitás óta 170 önkéntes gyermek segíti a munkát, közülük jópáran kimagasló eredménnyel teljesítettek az év folyamán. Ők azok a gyermekek, akik felnőtteket megszégyenítő módon kezelnek sérült madarakat, nevelnek fiókákat, és ha kell, akár műlábat készítenek egy tartósan sérült madárnak, felelősségteljes munkát végeznek. A hortobágyi Madárkórház is elismerését fejezte ki munkájuk kapcsán. A nyári szünetben 120 gyermek táborozott itt, ők előadásokon, foglalkozásokon, valamint a madarakkal való gondoskodásban vehettek részt, mára közülük is sok a kis önkéntes.
A látogatócsoportok száma elérte a kétszázat, óvodások, iskolások, középiskolások, nem csak Szentesről, hanem más városokból is érkeztek. A 2018/2019-es tanévben is várják a diákokat előadásokra, filmvetítésekre tanóra keretében is. A magánlátogatók száma egy év alatt elérte a 7000-et, idén a német turisták voltak többségben, és volt, aki mentett madarat is hozott. Sokan nem tudják, hogy a Madárkórház nonprofit szervezet, adományokból és az adó 1 %-os felajánlásokból tartja fenn magát. A beérkezett összegekből üzemeltetik a madármentő állomást, kezelik a madarakat, és a takarmányozásuk is ebből történik. Az épület fenntartása közel 900 ezer forint, ebből az összegből még hiányzik, de bíznak benne, hogy találnak segítőket. A madarak kezelése, ellátása mellett fő feladatuknak tekintik a gyermekek szemléletformálását.
Madarat menteni felemelő érzés, szabadon engedni dicsőség, gyermekekkel foglalkozni, tanítani őket a természet szeretetére csodálatos dolog! A madarak mentése, valamint a gyermekekkel való foglalkozás motivál, hogy minden reggel újult erővel kezdjem a munkám, függetlenül attól, hogy hány gyermekkel foglalkozom és mind emellett milyen sérülésekkel érkezik egy madár. Nagyon szeretem a munkám, úgy gondolom, erre vagyok hivatott, és így tudok hasznára válni a társadalomnak és a népemnek. Ezúton szeretnék köszönetet mondani azoknak, akik támogatták a szentesi állomást: a város önkormányzatának az épület biztosításáért, Szirbik Imre polgármesternek az elismerő szavakért, valamint az önkéntes gyermeket elismerő oklevélért! Antal Balázs Tibornak, a városfejlesztés bizottság elnökének az elismerő oklevélért, a képviselőknek a támogatásokért és mindazoknak, akik bármilyen adománnyal segítettek és segítenek a mai napig. Oklevelet kaptak Szentes város önkormányzatától, valamint a Madárkórház Alapítványtól: Bihari Dániel József ,Molnár Emma, Szalai Virág Katalin, Szalai Kamilla Luca, Bárdi Gergő Bese, Barna Csenge, Olasz Tibor Dominik, Balog Álmos, Barna Villő, Balázsi Dániel, Sajtos Hanna, Nagy Bernadett, Bartos Adelina, Piti Balázs, Makai Balázs.

Nagy Tímea
Szentesi Madármentő Állomás vezetője

Támogatásával Ön is hozzájárulhat, hogy még több madár kerülhessen vissza egészségesen a természetbe!
Madárkórház Alapítvány, adószám: 18557899-1-09

Rendelkező Nyilatkozat a személyi jövedelemadó 1+1%-áról:

rendelkező nyilatkozat 1+1%-ról

Bankszámlaszám: HU50 59900029-10001868-00000000, Takarékbank

Támogasd erőfeszítéseinket online, bankkártya segítségével!

Friss híreink

  • Ritka, mint a fekete gólya

  • A fehér gólyát szinte minden magyar ember ismeri a mesékből és az életből is, hiszen a lakott területek madara. Nem[...]
  • Elrepült

  • Februárban történt, de így, hogy márciust írunk, valahogy már könnyebb beszélni róla. Arra gondoltam, ezzel kezdem, de [...]
  • Rabok legyünk, vagy szabadok?

  • Ha a rab gólyát kérdezzük, akkor rab akar maradni. Mi úgy gondoljuk, hogy nem ő tudja jobban. Mi akarjuk jobban tudni, [...]

A Pusztadoktor Magazinból

  • Ritka, mint a fekete gólya

  • A fehér gólyát szinte minden magyar ember ismeri a mesékből és az életből is, hiszen a lakott területek madara. Nem[...]
  • Meglepetésvendég a zsezse

  • Téli madáretetők és kora tavaszi erdei séták meglepetésvendége lehet az idei évben hazánkban az aprócska vándormadár, a[...]
  • Elrepült

  • Februárban történt, de így, hogy márciust írunk, valahogy már könnyebb beszélni róla. Arra gondoltam, ezzel kezdem, de [...]

Betegeink

  • Egy jelkép új élete

  • Az emberi tevékenységek következtében nagyon sok madár sérül vagy betegszik meg. Baleset, orvvadászat, mérgezés: mind-m[...]
  • Pajzsos cankó a műtőasztalon

  • Az elepi halastavak környékén került kézre ez a törékeny, csodálatos partfutó madár. Jobb szárnya szilánkosan tört. Műt[...]