Fecskekatasztrófa
- Szeptember közepén egy hétévente megrendezésre kerülő nemzetközi rétisas konferencián vettem részt, Horvátországban vol[...]
Tájkép csata után
Megrázó képsorok láthatók a közösségi média oldalain darvak tömegeinek pusztulásáról. Mint a mohácsi csatatér.
Korábbi cikkünkben már bővebben, de általánosan írtunk a madárinfluenza aktuális veszélyéről és darvakban való megjelenéséről, kártételéről, házi baromfi állományok érintettségéről. Azóta a darvak Hortobágyról elvonultak, a 200 000-ből mintegy 30 000 a Dél-Alföldön maradt egy darabig, mely részben ott elhullott, részben tovább vonult, de lapzártakor még mintegy 8000 daru tartózkodott a Fehér tavon.
Hortobágyon november 2-án kezdődött az elhullás, és november közepéig a három halastórendszer leeresztett éjszakázó tavaiban 100- 100, a Nagy Kondás tóban kb. 300, a pusztai gyülekező helyeken még egyszer ennyi, így összesen mintegy 2000 elhullott és beteg madárról tudtak a Nemzeti Park őrei, melyet nyugodtan megszorozhatunk kettővel, a zsombékosokban és náddal fedett területeken nem látható betegek és hullák miatt. Így itt 2 % körüli lehetett a veszteség, mely a darvak elvonulásával megállt. Viszont tovább hullanak a szegedi Fehér tavon. Ott öt leeresztett halastóban egy hete még 4 200-egynéhány hullát számoltak össze, mely közül egy tóban 1100 hulla volt. Ugyanabban a tóban egy hét múlva már 2220-at számoltak. Hetente 1000 a 8000- ből! Az MME közleménye szerint az összes veszteség 20 000 daru, mely az összes átvonuló 200 000 darunak a 10 %-a, a 30 000 fehér-tavinak fele-harmada! Ezek most mind ott fekszenek valahol az iszapban, a víz alatt, a nádasban és a gyepen, és fertőzik a vízi madarakat és a ragadozókat. Azok pedig széthurcolják mindenfelé és állandósul a járvány, melyet meg lehetne szakítani a hullák összeszedésével. De nem szedik, mert úgy tudják, nem lehet, esetleg mert komoly nehézségekbe ütközik, pedig a legtöbb tetem leeresztett tófenéken van, mely térdig érő gumicsizmával járható. Kérdés az is, ha összeszedik, hova teszik, és hogyan viszik el a konténert, a sáros, járhatatlan gátakon, dűlőutakon. Erre a helyi erőknek nincs kapacitása. Ezért felajánlottam saját magam és a civil összefogás segítségét, de nem kaptam választ. Ha így marad télre, bizonyított, hogy a hullákban 4 fokon akár 200 napig is fertőzőképes a vírus, és a vadkacsák, vadlibák fenntartják, hozzák-viszik a fertőzést. Hortobágy körül már a legtöbb nagyüzemi baromfi állományt kiirtották a fertőzés bekerülése miatt. A Dél-Alföldön még nem.
A H5N1 nagyon fertőző és madarakra halálos. Ismételten kérjük, most ne mentsék, ne nyúljanak hozzá a beteg darvakhoz a segíteni akaró jószándékú, de erre fel nem jogosított civilek, mert elhurcolhatják, terjeszthetik ezzel a vírust! Állategészségügyi előírás, hogy fertőzött, fertőzésre gyanús állatot zárlat alatt kell tartani, fertőzött területről elszállítani nemcsak a beteget, hanem az egészségeset is tilos. A természetvédelmi jogszabály lehetőséget ad a mentési szállításra, de ezt most felülírja a járványvédelem.
Az állatvédelmi törvény értelmében viszont szenvedni nem szabad hagyni gerinces állatot, ezért szóljanak a helyi hatósági állatorvosnak, nemzeti park természetvédelmi őreinek, vagy nekünk, és megfelelő védőöltözetben befogjuk, és speciális szállító boxban, és fertőtleníthető járművel karanténba szállítjuk őket. Saját hortobágyi kórházunk külön bejáratú karanténjába, és helyi szükségkaranténokba. A kiszállásnak, a tamponminták laborba szállításának, a hullák megsemmisítésének, az élők ellátásának költségei vannak, melyek nem várt kiadásokat rónak ránk. A karanténba csak egyszer használatos, eldobható és használat után elégetendő kezeslábas szkafanderben, lábzsákban, sapkában, szájmaszkban, kesztyűben lehet belépni. Ez alkalmanként és személyenként 4 000 Ft, mely naponta többször, több embernek ennek a többszöröse. Hetekig, most már két hónapja, és ki tudja meddig. Kérjük, segítsék ezt a munkát a betegek bejelentésével, védőruha adományozásával és anyagi támogatásukkal!
Köszönettel:
Dr. Déri János