I. Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Konferencia – 2014.08.01

Július 25-én, a Kovács Pál Művelődési Központban rendezték meg az első környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési konferenciát. A megjelentek négy előadást hallgattak meg, amelyek a ragadozó madarak megmentésével, szaporításával, illetve a természetkímélő mezőgazdaságban betöltött szerepükkel foglalkoztak.

A konferencia résztvevőit Kiss Balázs, a Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság elnöke köszöntötte, majd felkérte dr. Déri Jánost, a Hortobágyi Madárkórház vezetőjét az előadása megtartására.

krny41 krny11 krny21 krny31 krny51 krny61

A főorvos saját mindennapi munkájának egy szeletét, a ragadozó madarak mérgezésének, a betegség tüneteinek és  kezelésének módját mutatta be.  Déri János a legegyszerűbb kérdés megválaszolásával kezdte az előadást: Miért mérgezik meg a gazdák a ragadozó madarakat? A gazdálkodók nem a ragadozó madarat akarják megmérgezni, hanem a varjút, a rókát, a rágcsálót, ami kárt okozott számukra. A karbofurán nevű anyagot már kivonták a forgalomból, ugyanis a karbofurán tartalmú növényvédőszerek felhasználását és forgalmazását az Európai Unióban 2008 decemberében betiltották, ennek ellenére még ma is használják. Ezzel a méreggel találkoznak a leggyakrabban a kórházban. A karbofurán eredetileg csávázószerekben jelent meg. A főorvos több fényképet mutatott, ahol megmérgezett ragadozó madarakat láthattunk, amelyeket vagy sikerült megmenteni a kórházban, vagy pedig nem.  A főorvos részletesen sorolta, hogy a mérgezett ragadozó madarak mentése során három anyag mindig kéznél van a kocsiban is: az atropin, a nátrium-tioszulfát és a szódabikarbóna. Ha a terepen megtalálják a mérgezett madarat, akkor egy másodpercük van, hogy döntsenek, beadják-e az atropint, másik másodpercük már nincs. A kórházba sötétben, zárt dobozban szállítják, majd folytatódik a kezelés: a madár fájdalomcsillapítókat, vitaminokat is kap. Akárcsak az emberi mérgezés során, az a cél, hogy – például infúzióval – átmossák a szervezetét. A mérgezett madarak pár nap múlva már jobb állapotban vannak. Csak akkor engedik el azokat, ha teljes biztonsággal tudnak repülni, ezért a röpdében figyelik a viselkedésüket. A madarakon kívül találtak karbofuránnal mérgezett őzet és vaddisznót is. A főorvos elmondta, hogy a rétisas egy indikátor a természetben, mert a táplálkozás csúcsán van, ugyanúgy, mint az ember. Ha a madárkórházban nincs mérgezett rétisas, akkor az ember is biztonságban élhet ezen a földön.

A konferencia második előadását Bárdos Tibor és Kiss Balázs tartotta, akik az elmúlt időszak bagolytelepítési kísérletéről számoltak be, amelyet Egyeken végeztek.  Arról adtak tájékoztatást, hogyan kezdtek hozzá – egy természetvédelmi pályázat segítségével – gyöngybagoly- és kuvikládák készítéséhez, telepítéséhez. Munkájuk során hat gyöngybagoly költőládát és 11 kuvikodút helyeztek ki.

A konferencia harmadik előadásából a túrkevei Herman Ottó Természetvédő Kör tevékenységét ismerték meg a jelenlévők, majd Kiss Balázs számolt be arról, hogy célegyenesbe érkezett az Óhalászi-szigeten tervezett ragadozó madár-visszavadító központ létesítése.

Forrás: fonixtvtiszafured.com

Támogatásával Ön is hozzájárulhat, hogy még több madár kerülhessen vissza egészségesen a természetbe!
Madárkórház Alapítvány, adószám: 18557899-1-09

Rendelkező Nyilatkozat a személyi jövedelemadó 1+1%-áról:

rendelkező nyilatkozat 1+1%-ról

Bankszámlaszám: HU50 59900029-10001868-00000000, Takarékbank

Támogasd erőfeszítéseinket online, bankkártya segítségével!

Friss híreink

A Pusztadoktor Magazinból

  • Darvak nyomában

  • A Hortobágyi Nemzeti Park címermadara, a daru a magyar néphagyományban kiemelt jelentőséggel bír, krúgatása az ősz egyi[...]
  • Szárnyat adó százalékok

  • Különös év ez. Olyan húsba vágó, félelmekkel teli, mondhatni tragikus. Mi lesz holnap? Sejti valaki? Ami most jött, azé[...]

Betegeink