Galambok végveszélyben – 2015.03.12

Sólyom

A kerecsensólyom Európában és Ázsiában honos, vonuló példányai eljutnak Afrikába is. Elsősorban a ligetes erdőkkel, fasorokkal, legelőkkel tarkított élőhelyeket kedvelik, de egyre gyakrabban költenek nagyfeszültségű traverzeken is mesterséges költőládákban. E sólyom legkedveltebb táplálékállata az ürge, ha csak teheti, ezt zsákmányolja, de a galambok fogyasztása is jelentős. Mivel az ürge téli álmot alszik, ezért éves szinten legfontosabb zsákmányállatai a galambok. Kora tavasszal és ősszel hetekig a vonuló madarakból, elsősorban seregélyekből táplálkozik. Télen az öreg madarak gyakran mezei pocokra vadásznak. Az öreg madarak költési időn kívül is összetartanak, párban is vadásznak, előfordul, hogy más ragadozómadaraktól, például héjától, vércsétől elveszik zsákmányukat. Az öreg madarak egész évben a fészkelő területen tartózkodnak. Rendkívül hideg időjárás esetén megfelelő táplálkozási lehetőség hiányában nagyobb térségben mozognak. Az elsőéves fiatalok kóborolnak, vonulnak. Egy 1993ban a Kiskunságban, fészekben gyűrűzött fiókát például még az év októberében Görögországból jeleztek vissza. Egy Heves megyei fészekből kirepült fiatalt Líbiában fogtak be solymászati célra. A kóborlási időszak után a fiatalok a kirepülési helyük közelében telepszenek meg. Így a védelmi intézkedéseknek köszönhetően egy-egy térség állománya növekedhet.

A fiatal madarak kóborlásaik során gyakran időznek a városokban, ahol bőséges táplálékforrást biztosítanak a városi galambok. A városokban nagy számban előforduló galambokat sokan szeretik, sokan nem. Civilizált világunkban sok embernek ezek a galambok jelentik a kapcsolatot a természettel. Etetik, óvják őket. A Madárkórházba is rendszeresen érkeznek sérült vagy legyengült galambok a városi parkokból. Ugyanakkor sok bosszúságot is okozhatnak. Néha a hirtelen felszálló galambok csak megijesztik a járókelőket, de ha egy-egy épület tetejére hosszabb időre odaköltöznek, ürülékükkel meg tudják nehezíteni a házban élők életét. A sérült vagy legyengült galambok elpusztult példányai fertőzésveszélyt is jelenthetnek más házi kedvenceinkre.

A „galambproblémát” megoldani egységesen, központilag nem lehet, mindenkinek kell egy kicsit engednie. A városi embereknek meg kell érteni, hogy a madarak repülnek, így sokkal mozgékonyabbak, mint az emberek. Ha sikerül is elüldözni őket egy épületről, idővel újabbak érkeznek, vagy ugyanazok visszatelepülnek. Mivel az ilyen helyeken nem a madarak puszta léte, hanem a felhalmozódott ürülék, vagy a fertőzésveszély miatt aggódnak leginkább a lakók, ugyanannyira fontos mindenkinek, hogy ha már vannak galambok, akkor azok egészségesek legyenek. Ennek egyik záloga, hogy ne egy helyen tanyázzanak, hanem váltóhelyeket használva egészségesen röpködjenek körülöttünk. Ehhez segítenek hozzá bennünket a sólymok telente.

A sólymok a vadászat során felzavarják őket és köztük vagy körülöttük körözve felmérik, melyik repül gyengébben, majd az ilyen madarakat kapják el. A rosszul repülő galamboknak szinte mindig van valamilyen bajuk, vagy fertőzés, vagy sérülés. De az alultáplált, még épp egészséges galambok is rosszabbul repülhetnek, ezek viszont szinte biztos, hogy idővel annyira legyengülnek, hogy valamilyen fertőzés elviszi őket néhány nap szenvedés után egy kapualjban gubbasztva. Így viszont, ha egy kerecsen ejti el, a természet körforgásának lesz egy kis fogaskereke, úgy, mint éltében. És a sólymot se hibáztassuk, hiszen ahogy Herman Ottó írta: “A természetben nincs hasznos és káros állat, csak szükséges.”

Konyhás István

Támogatásával Ön is hozzájárulhat, hogy még több madár kerülhessen vissza egészségesen a természetbe!
Madárkórház Alapítvány, adószám: 18557899-1-09

Rendelkező Nyilatkozat a személyi jövedelemadó 1+1%-áról:

rendelkező nyilatkozat 1+1%-ról

Bankszámlaszám: HU50 59900029-10001868-00000000, Takarékbank

Támogasd erőfeszítéseinket online, bankkártya segítségével!

Friss híreink

  • Nemcsak lőnek, mérgeznek is

  • Igen, sajnos most van a szezonja ennek is. Minden évben hírt kell adjunk a szándékos mérgezésekről, mert sajnos nem szo[...]
  • Csapóvas, megoldásra várva

  • Január 11-én este a Madárkórház Alapítvány nagyrédei önkéntes madármentőjéhez, Nagy Attilához érkezett a bejelentés, mi[...]
  • A rejtélyes sólyom

  • Sok talány övezi azt a sólymot, ami januárban került be a madárkórházba. Lehet egy kóbor vad madár, ami így igaz kurióz[...]

A Pusztadoktor Magazinból

  • Nemcsak lőnek, mérgeznek is

  • Igen, sajnos most van a szezonja ennek is. Minden évben hírt kell adjunk a szándékos mérgezésekről, mert sajnos nem szo[...]
  • Madármentés összefogással

  • November óta nem voltam sehol, csak a Madárkórházban. Tavaly márciustól májusig sem. Nem mentem, mert nem lehetett, mer[...]

Betegeink

  • Pajzsos cankó a műtőasztalon

  • Az elepi halastavak környékén került kézre ez a törékeny, csodálatos partfutó madár. Jobb szárnya szilánkosan tört. Műt[...]