A hét madárdala: Sárgarigó – 2020.05.04

 
 
 

Az erdők, parkok és ligetek jellemző madara a szépen flótázó sárgarigó vagy népies nevén: aranymálinkó.

A sárgarigó (Oriolus oriolus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a sárgarigófélék (Oriolidae) családjába tartozó faj. Egész Európában és Nyugat-Ázsiában előfordul. A természetes élőhelye, ligetekben, ártéri erdőkben, parkokban és kultúrtájakon van.

Testhossza 24 centiméter, szárnyfesztávolsága 44-47 centiméter, testtömege 56-79 gramm. Csőre vörös, szárnya, farka vége fekete, a hím testének többi része aranysárga, a tojó alul szürkés, finoman mintázott. Az öreg tojók torka és hasa fehér, csak a testoldal sárga, szárnyuk fakóbb fekete. A fiókák a tojóhoz hasonlítanak. A fiatal madarak melle és testoldala csíkozott, testükön a sárgászöld szín dominál. Élénk színezetük ellenére a lombkoronában nem könnyű észrevenni őket. A hímek jellegzetes flótázó énekéről (a népnyelv szerint “huncut a bíró”) vagy éles kiáltásuk (“ksréék”) nyomán szerezhetünk tudomást róluk.

Nem akarsz lemaradni további videóinkról? Iratkozz fel youtube-csatornánkra!

 

 

 

Mindig igyekszik észrevétlen maradni. Óvatos, vad és nyugtalan madár. Fajtársaival állandóan marakodik és kergetődzik, de más madarakkal is. A rovarokat, főleg hernyókat, lepkéket fogyaszt, gyümölcsérés idején a cseresznyét és a bogyókat pusztítja. A rovarok fogyasztásával hasznot hajt. Trópusi rokonai között nektárfogyasztók is vannak.

A sárgarigó kedveli az ember közelségét, így megtelepszik városi parkokban, a falvak gyümölcsöskertjeiben, alföldi, dombvidéki és hegylábi szőlőkben, alföldi tanyák fás ligeteiben, fasorokban, facsoportokban.

Az emberi településektől távolabb is azokat az élőhelyeket részesíti előnyben, amelyek emberi beavatkozás nyomán jöttek létre. Gyakori fészkelő-helyei az alföldi akácosok, s talán a sárgarigó az egyedüli madár, amely jól érzi magát a más fajok számára alkalmatlan telepített nyárasokban is.

Legkorábban május 17-én találták teljes fészekalját, rendszerint azonban csak május utolsó harmadában kezd fészkeléshez. A sárgarigó költési ideje július közepéig tart. Évente egyszer költ. Pótköltése ritkán fordul elő.

Kosárszerű fészkét mesterien szövi lombos fák ágvillájába. A csak a peremet erősíti az ágvillába, fészek egésze az ág alatt található. Fészkét fűből építi, de gyakran felhasználja a szőlőkötözéshez használt műanyag rafiát (tejeszacskó-csíkot) is.

A sárgarigó fészekalja rendszerint 4, ritkábban 3 vagy 5 tojásból áll. Harminckét vizsgált hazai fészekaljából 25 négyes, 5 hármas és 2 ötös volt. 14-15 napig kotlik. A kotlásban a hím és a tojó is részt vesz. A kikelésükkor a majdnem teljesen csupasz és vak fiókákat a szülőpár együtt táplálja, bár a fiókák etetésében a hím kisebb szerepet vállal. A fiatalok 14-15 napos korukban hagyják el a fészket.

Rendszeres fészkelő, a Kárpát-medencébe a vonuló madarak közül legutolsóként. Tavasszal csak a fák teljes kilombosodása után, április utolsó napjaiban vagy május elején érkezik. Ősszel szeptember 10-e táján láthatjuk az utolsó példányokat.

Hosszútávú vonuló, az év nagyobb részét Afrikában tölti, még Madagaszkárra is eljut.

A hazai gyűrűs példányok legtöbbjét (10 példányt) Görögországból jelentették vissza, valamennyit az őszi vonulási időből. A tavaszi visszajelentések (Tunézia, Szicília és az Appennini-fél-sziget) arról tanúskodnak, hogy más útvonalon érkezik, mint amin elvonult.

Magyarországon védett fajnak számít, pénzbeli értéke 25 000 Ft.

Adója 1%-ával Ön is hozzájárulhat, hogy még több madár kerülhessen vissza egészségesen a természetbe!

Madárkórház Alapítvány, adószám: 18557899-1-09

Bankszámlaszám: TKSZ 59900029-10001868

Friss híreink