Hortobágyi Madárpark - Madárkórház Alapítvány

Talán ennek a kis veréb méretű madárnak a neve a leginkább találó és lényegre törő a magyar nyelvben. Házi, mert szinte egész életét házak vagy épületek körül tölti. Háztetőn, kéményen, antennán, vagy más kiemelkedő ponton énekel. Költ kőbányákban, szőlőhegyeken, falvakban és városokban. Rozsdafarkú, mert már a fiataloknál is megfigyelhető az élénk rozsdavörös farok, de a hím és a tojó farka téli és nyári tollazatában is élénk rozsdavörös. Nyáron a hím (jobbra) feje és melle matt fekete, háta sötétszürke, szárnyfoltja fehéres. Hasa világosabb szürke. Tollazata ősszel világosabb, szárnyfoltja alig látszik. A tojó (balra) tollazata barnásabb. A költőhelyeken a hímek jelennek meg először és nyomban kialakítják a revíreket, tulajdonképpen területet foglalnak. Az öregebb példányok gyakran a korábbi fészkelő helyre térnek vissza. A tojók néhány nappal a hímek után érkeznek. Párba állás után ők választják ki a fészek helyét. Csak a tojó épít, fali üregbe, gerendára, üres füstifecske fészekbe, tág szájú mesterséges (C típus) odúba. A költést követő napokban a hím hordja a táplálékot, melyet a tojó etet meg a fiókákkal. Később már mindkét szülő etet, a legsűrűbben a kora reggeli és a késő délutáni órákban. Az 1-2 napos fiataloknak naponta 80-100, az 5-13 napos fiókáknak akár 380 alkalommal is visznek eleséget. A fészekalja általában öt tojásból áll, és kirepülésig fel is nevelik a kikelt fiókákat. A fiatalok 14-17 napos korukban hagyják el a fészket, ilyenkor szinte még alig tudnak repülni. Sokuk végzi a macskák prédájaként ebben az időszakban. Mivel nagy rovarpusztító és egy évben akár kétszer, háromszor is költhet, így érdemes megtelepíteni mesterséges odúval, vagy akár egy eresz alá szegelt deszkával a ház körül, mert nagyon hasznos segéd a kertben. A rovarok mellett ősszel már szívesen fogyasztja a megérett bodza termését is. Enyhe teleken akár át is telel, ilyenkor az áttelelő rovarokat, meg nem fagyott kisebb bogyókat fogyasztja.

Konyhás István/TerepSzemle Stúdió