A darvak nyomában

 
 
 

A daru mondhatni egész lényével hatott a magyar nép lelkivilágára. „Nincs is több nemzet, mely úgy ismerte volna madarunk szokásait, mint mi. Ez a szoros viszony pedig abból fakad, hogy a daru is ott tanyázott, ahová a magyart természete hajtotta, a végtelen rónán…” ( Herman Ottó: Arany, Tompa, Petőfi és a népköltés madárvilága. Szépirodalmi Kk. 1983, Budapest)
Magyarországon a 19. század végén még költött a Sárrét és az Ecsedi láp mocsaras vidékén, szórványosan még a Dunántúlon is észlelték. Utolsó feljegyzett költése a Balaton vidékéről származik 1910-ből. Jelenleg a boreális erdők lápjain, erdős területek tavainak nádasaiban költ. Legnagyobb állományai Finnországban és Svédországban találhatók, számuk itt összesen 45-47 ezer párra tehető. Az elmúlt években megindult e madár terjeszkedése dél felé, jelenleg Lengyelország és Németország északi területeire húzódik le. 2015-ben pedig a Marcal mellett hazánkban is újra költött. A darvaknak vonulásuk során olyan zavartalan helyre van szükségük, ahol 15-20 cm mély nyílt víz található, s amely legalább 100-120 hektárnyi. Az éjszakázó helyek megfelelő vízborítottságának és zavartalanságának biztosítása nem volt mindig zökkenőmentes. Volt olyan eset, amikor szándékosan elárasztották az éjszakázó helyeket, és még a Hortobágyi Nemzeti Park közbenjárása sem volt elegendő. Az eredménytelennek tűnő tárgyalások helyett a gátat vagy zsilipet kellett megnyitni, ezáltal sikerült ismét éjszakázó helyet biztosítani a darvaknak, ez ekkor még 7-8000 ezer példányt jelentett. Az 1980-as évek közepéig Kardoskút volt a legfontosabb gyülekezőhely. Hortobágyon 1984-től kezdett emelkedni a darvak száma az Öreg tavak északi részén. Ekkor ez a terület még elsősorban halgazdaság volt és csak másodsorban nemzeti park. Az éjszakázó helyek sorsa 1992-re rendeződött. Ez annak is köszönhető, hogy a Hortobágy-Halastó tórendszere, mely nem csak a darunak, hanem más ritka és fokozottan védett madárnak is élőhelye, átkerült a természetvédők tulajdonába. A táplálkozó területek az éjszakázó helyektől legfeljebb 15 km-re található, főként mezőgazdasági földek. A darunak fő táplálékul az aratás után visszamaradt kukorica és napraforgó szolgál, ezenkívül jelentős mezőgazdasági hasznot hajt a sok rovar és rágcsáló fogyasztásával. Szívesen fogyaszt még a lucerna és más lágyszárú növények leveleiből, bár ezek elenyésző mennyiséget alkotnak a táplálékában. Hazánkban a darvak vonulása szeptember végén indul és november végéig tart, az első komolyabb fagyok beálltával elindulnak Hortobágyról. Kardoskút és a szegedi Fehér-tó érintésével elhagyják az országot, és kezdetét veszi útjuk második része, mely Olaszország vagy Görögország érintésével Észak-Afrika és Közel-Kelet tengerpartjain és sós mocsaraiban ér véget. Aki már láthatta e csodálatos és sok költőt, írót megihlető madár esti behúzását, vagy szinte már túlvilági táncát, annak nem kétséges e madár védelmének fontossága. Szépségén kívül a törvényi oltalom és Európában egyedülállónak mondható őszi mozgalma is fontossá teszi a daru további kutatását és hatékony védelmét.

Konyhás István

Támogatásával Ön is hozzájárulhat, hogy még több madár kerülhessen vissza egészségesen a természetbe!
Madárkórház Alapítvány, adószám: 18557899-1-09

Rendelkező Nyilatkozat a személyi jövedelemadó 1+1%-áról:

rendelkező nyilatkozat 1+1%-ról

Bankszámlaszám: HU50 59900029-10001868-00000000, Takarékbank

Támogasd erőfeszítéseinket online, bankkártya segítségével!

Friss híreink

  • Hattyúk a jég fogságában

  • Hosszú, hideg hétvégén vagyunk túl. A tartós hideg hatására állóvizeink felszíne javarészt befagyott, újabb veszélyt je[...]
  • Tájkép csata után

  • Megrázó képsorok láthatók a közösségi média oldalain darvak tömegeinek pusztulásáról. Mint a mohácsi csatatér. Koráb[...]
  • Klíma, tó, szemét...

  • 2022 nyara kivételesen száraz volt. Hosszú forró hetek teltek el eső nélkül és a közeli horgásztó vízszintje egyre csak[...]

A Pusztadoktor Magazinból

  • Apróságok a pusztában

  • A sárgafejű királyka hazánk egyik legkisebb madara. Közeli rokonával, a tüzesfejű királykával osztozik ebben a megtiszt[...]
  • Téli madáretetés! - de hogyan?

  • A télre hazánkban maradó és az északi területekről hozzánk érkező, vonuló madárfajok emberi segítség nélkül is túl tudjá[...]
  • Klíma, tó, szemét...

  • 2022 nyara kivételesen száraz volt. Hosszú forró hetek teltek el eső nélkül és a közeli horgásztó vízszintje egyre csak[...]

Betegeink

  • Egy jelkép új élete

  • Az emberi tevékenységek következtében nagyon sok madár sérül vagy betegszik meg. Baleset, orvvadászat, mérgezés: mind-m[...]
  • Pajzsos cankó a műtőasztalon

  • Az elepi halastavak környékén került kézre ez a törékeny, csodálatos partfutó madár. Jobb szárnya szilánkosan tört. Műt[...]