Hortobágyi Madárpark - Madárkórház Alapítvány

2012. évi támogatóink, akiknek hálásan köszönjük a segítséget!

Tovább:

Adó 1% –Örökbefogadás – Önkéntes munka – Partnereink

Legyen Önkéntesünk!

Tovább:

Osztálykirándulás – Bográcsételek

Hortobágyon, a Madárkórház Alapítvány az országban egyedül álló kórházat működtet. Az intézmény az egész ország területéről, de főként a Hortobágyi és Bükki Nemzeti Parkból bekerülő, sérült, beteg, védett madarak állatorvosi ellátását, kórházi ápolását és rehabilitációját végzi. Az évente beérkező 800-1000 beteg közül 35-40 % visszakerül a természetbe.

A kórház nyitott, melyet a hortobágyi Madárparkban a látogatók számára látványkórház, madármentő kiállítás és öko-teleház egészít ki. A látványkórházban egyoldalú átláthatóságot biztosító üvegfalon keresztül a látogatók megnézhetik a sérült, beteg, gyógyulófélben lévő madarakat, a vállalkozóbb kedvűek egy-egy műtétet is megtekinthetnek. A diorámás négy évszak és madármentő kiállítás a madarakat fenyegető veszélyekre hívja fel a látogatók figyelmét.

A Madárparkban látogatható nagyröpdével, tavakkal, játszótérrel felszerelt pihenőpark szeretettel várja kedves látogatóit.

Tovább:

Az alapítványról – A Madárpark története – Munkánk – Gyakornoki program – Dokumentumok

Figyelem! Sérült madár bejelentését csak TELEFONON tudjuk fogadni a 0630/535-64-84-es telefonszámon,

vagy az alábbi linken található elérhetőségeken:

Sérült madár bejelentése ITT:

Sérült madár bejelentése

Ügyelet:

(0-24h)  0630/535-64-84

Madárkórház Alapítvány

Cím: 4071 Hortobágy, Petőfi tér 6.

Adószám: 18557899-1-09

Recepciónk:

• e-mail: madarkorhaz(kukac)gmail(pont)com
• Tel.:  0630/5-356-484
• Fax.: 0652/369-181

Örökbefogadással, honlappal kapcsolatos kérdések:

• e-mail: info(kukac)madarpark(pont)hu

dr. Déri János:

• Tel: 0630/9-435-494
• e-mail: madarkorhaz(kukac)gmail(pont)com

Web:www.madarpark.hu,www.madarkorhaz.hu,madarpark.blog.hu

Facebook:www.facebook.com/madarpark

GPS koordináták:  47°34’52,04 N;  21°09’09,73 E

Nagyobb térképre váltás

A vadmadarak sérülésének, betegségeinek okai

A bekerülés okai közül elsősorban szárny-törött, baleseti sérültek, lőtt, áram-ütött és mérgezett esetek a számottevőek. Ezek minden esetben az emberi civilizáció, gondatlan, vagy szándékos károkozás, de mindenképpen az emberi jelenlét hatásaival függenek össze. A baleseti sérültek közül az autóbalesetek következtében az utakon kis- vagy középtestű madarak sérülnek. A nagyobb testűek, sasok óvatosabbak, elkerülik az utakat, a nagy gázló madarak nem ott táplálkoznak. Az utak mentén a takarmányt szállító járművekről lehullott magvakat szedegető, apróbb énekesek általában nem élik túl az ütközést. A varjak, szarkák szemfülesebbek, de az ugyanitt táplálékot találó rágcsálókra vadászó, főleg a zsákmányejtésre koncentráló ragadozók, nappal az ölyvek, vércsék, éjjel a baglyok, különösen a számukra megszokott – megengedett – sebességet jelentősen túllépő gépjárművek áldozatai lesznek. A sérültek általában polytraumatizáltak, alkar-felkartörések sokszor együtt fordulnak elő, gyakori a láb- és előfordul a kulcscsont és medencetörés is, sok esetben belső szervek sérüléseivel, belső vérzéssel, agyrázkódással együtt. Az önálló agyrázkódás általában a repülő zsákmányt szenvedélyesen üldöző kistestű ragadozóknál, tükröződő üvegfelületnek, vagy fehér falnak ütköző karvalynál, kabasólyomnál fordul elő.

• A nagytestű és hosszú szárnyú fajok (nagy sasok, gólyák, darvak, gémek) elsősorban légvezetéknek ütközve szenvednek általában alkar-, ritkábban kéztő-, vagy felkartörést.
• Erre leginkább rossz látási viszonyok között, (ködben, vagy szürkületkor, sötétben) kerül sor.
• Az áramütésnek itt nincs szerepe, csupán a fizikai ütközés hatása következtében sérülnek a madarak.
• A balesetes esetek közül lábtörés általában a fiókák fészekből való kiesésekor történik.

A védett állatok lelövése általában a héjákat és egerészölyveket érintő szándékos orvvadászat. Ilyenkor szintén polytraumatizált, több szerv sérülésével járó esetek a jellemzőek, de a még életben kézre kerültek általában szárny-töröttek.

Az áramütést a villanyoszlopok fém keresztágára szálló, és valamelyik vezetékkel érintkezve, az áramkört lábával és szárnyával záró madarak szenvednek. A kézre került vörös vércsék 99 %-át, és egerészölyvek 30 %-át érinti. Ilyenkor az életben maradt betegeknek az áramkört záró végtagjai megbénulnak, majd elhalnak.

A mérgezések általában vizes élőhelyeken, a halastavak biológiai egyensúlyának a planktonok szaporodását célzó trágyázással való felborítása következtében fellépő botulizmus, illetve a mezőgazdasági kemizáció során az élo vizekbe jutó vegyszerek következtében alakulnak ki.

Sajnos minden évben előfordul a kártékonynak vélt ragadozók szándékos mérgezése állattelepek környékén és fácános vadászterületeken. A leggyakrabban a rovarirtásra használatos szerves foszfát észterek, és a csávázószerként is használatos karbamátok kerültek kimutatásra.

A mérgezés tünetei igen szembetűnőek. Már akkor erre gyanakodhatunk, ha az általunk talált, egyébként jó kondícióban lévő, ép (nem sérült) szárnyú ragadozó madár az ember közeledtére nem repül el, az embertől nem menekül, és könnyen kézbe vehető. A mérgezés további jelei a mozgásképtelenség, a remegés, az összerendezetlen mozgás, egyensúlyzavar, lábgyengeség, görcsös testtartás. Jellemző a mérgezésgyanús esetekre, hogy a madár az izmokban létrejött görcs miatt fejét hátra, farkát felfelé tartja, széttárt szárnyára támaszkodik, valamint, hogy lábujjait marokba szorítja.

A fertőző betegségek nemritkán az állattartás és veszélyes hulladék kezelés szabályainak be nem tartásával függenek össze, amikor beteg háziállatok, vagy azok fertőző tetemei, váladékai kerülnek a természetbe. Ilyen pl. a vakcinázatlan, nagyméretű vízibaromfi állományokban fellépő baromfikolera következtében elhullott, és a legelőn hagyott állatok tetemeit fogyasztó ragadozók fertőződése.

A félheveny és idült mérgezések, belgyógyászati, vagy fertoző megbetegedések következtében figyelmetlenebb madarak gyakrabban válnak balesetek, vagy orvvadászat áldozataivá.

A madárkórház

Hortobágyon, a Madárkórház Alapítvány az országban egyedül álló kórházat működtet. Az intézmény az egész ország területéről, de főként a Hortobágyi és Bükki Nemzeti Parkból bekerülő, sérült, beteg, védett madarak állatorvosi ellátását, kórházi ápolását és rehabilitációját végzi. Az évente beérkező 200-300 beteg közül 35-40 % visszakerül a természetbe.

A hortobágyi madárkórház 1999 óta működik. A madármentő tevékenység szervezett formában 1991-óta folyik a Hortobágyi Nemzeti Park Górés tanyán lévő ragadozómadár rehabilitációs állomásán. Ott jelenleg csak a már gyógyult páciensek rehabilitációja és a szabadon engedésre alkalmatlan, fokozottan védett madarak zárt téri tenyésztése történik. Az állatorvosi ellátást igénylő betegek kezelésére Hortobágy községben állat egészségügyi centrumot hoztunk létre. Itt a madárkórház mellett a visszavadításra alkalmas nagy sasröpde, állatgyógyszertár, nyilvános labor is működik. Kórházi szintű működéshez megfelelő szakosított ellátást lehetővé tevő helyiségek (vizsgáló, röntgen, műtó, labor, fertőző betegelkülönítő, intenzív osztály), megfelelő műszerezettség, és a betegek elhelyezéséhez a gyógyulási fokozatoknak megfelelő, különböző méretű és belső kialakítású helyiségek, kifutók, röpdék, és 24 órás szakorvosi felügyelet szükségesek. Ez utóbbit dr. Déri János és távollétében helyettesítő önkéntes állatorvosok látják el. A kórházi működéshez kutató és oktató tevékenység is társul, melyet a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának Belgyógyászati Tanszékéről dr. Beregi Attila docens koordinál. Évek óta bel- és külföldi állatorvostan-hallgatók töltik itt szakmai gyakorlataikat, és több egyetemista, diák önkéntes is segíti nyaranta a munkát. A kórház nyitott, melyet a hortobágyi Madárparkban a látogatók számára látványkórház, madármentő kiállítás és öko-teleház egészít ki, és látogatható nagyröpdével, tavakkal, játszótérrel, pihenőparkkal vesz körül, ahol a madarak rehabilitációja végig figyelemmel kísérhető.

Honnan indultunk, és milyen út vezetett idáig?

A Madárpark története 1983-ban kezdődött, amikor egyetemista koromban szakmai gyakorlaton a németországi Walsrodeban a Madárparkban jártam, amely egy hatalmas madár-állatkert. Ott láttam először látogatható röpdéket, és tapasztaltam meg azt az élményt, amikor a repülő madarak közt, elválasztó rácsok nélkül a természet részének érzi magát az ember.

Akkor voltam gyakorlaton a hannoveri Baromfiklinikán. Ez elsősorban házibaromfi-egészségügyi intézmény, melyet Siegmann professzor hozott létre, akitől sokat tanultam.

Vadmadarak gyógyítására állat-egészségügyi létesítmény és madárpark együtt akkor még nem volt.

Azután Hortobágyra kerültem, ahol házi-baromfi praxis mellett hobbiként vadmadarak gyógyításában is tapasztalatokat szereztem. 1991-ben Sándor István és Dudás Miklós felkértek a górési ragadozómadár-rehabilitációs állomás állatorvosi ellátására. Akkor még az állatorvosi képzésnek nem volt része a vadmadarak gyógyítása.

Az elsősorban baleseti sérültek ellátásába, a csontsebészeti gyakorlatba dr. Lakos István humán baleseti sebész vezetett be. Majd barátommal, dr. Beregi Attilával – aki ma már ezt az egyetemen tanítja – dolgoztuk bele magunkat ebbe a szakmába.

A górési puritán körülmények között végzett munka során felmerült a szükségessége annak, hogy megfelelő felszereltségű rendelőt, sőt inkább kórházat hozzunk létre Hortobágyon. Ekkor alakult meg 1999-ben a Madárkórház. Nagyon szegényes körülmények között, és sok nélkülözés mellett, de a Philips cég adományaként érkezett vadonatúj röntgengéppel és kevésbé új, de használható felszereléssel kórházi ellátást tudtunk biztosítani az év i 2-300 hozzánk érkező madárnak.

A kórház új épületének a története számomra 1987-ben kezdődött, amikor a szomszédba költöztünk. Romos garázsépület volt, mely állapota egészen a legutóbbi időkig megmaradt. Akkor már elképzeltem a jelenlegi külsejét és funkcióját, de hogy megvehessük 11 évig, 1998-ig, hogy részlegesen felújítsuk, 2000-ig váratott magára. 2001-ben pályázati támogatásból megnyílt az Öko-teleház. 2002-ben megnyitottuk itt első madármentő kiállításunkat, és ezzel a gyógyításnál hatékonyabb megelőző tevékenységet, és természetvédelmi szemlélet kialakítását, oktatását vállaltuk feladatként. Bár a helybeliek mélyen hallgattak róla, kiderült, hogy az épületnek az 50-es években egészen más története is volt: egyike volt a hortobágyi Gulág épületeinek, ahol háromszázan éltek rabszolgasorban, ártatlanul, kényszermunkára ítélve. Most az öko-teleház emlékfalán olvashatjuk neveiket.

A szakmai igények kielégítésére és a látogatók számára megfelelő körülmények biztosítására 1998-óta pályáztunk, minden lehető módon. A látványkórház terve 2000-ben készült el. 2002-ben, az Egyesült Arab Emirátusban járva, az Abu-Dhabi Sólyomkórházban láttam működni a látványkórházat. A siker ismét váratott magára, de megérte, mert hazai pár milliós pályázati lehetőségekkel ezt nem hozhattuk volna létre.

2004-ben adódott lehetőség a ROP 1.1.1.turisztkai vonzerők növelésére kiírt uniós pályázatra, mely segítségével 2005-ben 2,5 % önrész mellett, 178 millió Ft-os vissza nem térítendő támogatást nyertünk. A munkálatok 2006. áprilisában kezdődtek, és 2006 augusztusára elkészült a Madárpark: madárkertekkel, a madármentő kiállítást, öko-teleházat és látványkórházat magában foglaló látogatóházzal, nagyröpdével, tórendszerrel és játszókerttel, ahol a legnépszerűbb játék a sasos gyerekröptető.

Dr. Déri János

Tovább:

Az alapítványról – Munkánk – Gyakornoki program – Dokumentumok