Hortobágyi Madárpark - Madárkórház Alapítvány

„…sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól.”
Augusztus 11-én Vatai Istvánért szólt. Az a harang, melyért ő szó szerint a saját kezével dolgozott meg. És nem csak egy, hanem mind a három, a Kisbojtár, a Hívogató és a Számadó, a Hortobágyi Ökumenikus Templom tornyában. Kettőre maga gyűjtötte a színesfém hulladékot, melynek árából öntettek. A harmadikat készen kaptuk, de az azt megszólaltató harangozó automatikát is részben a fémgyűjtés fedezte. A színesfém felvásárló nem hitt a szemének, amikor meglátta az anyag, méret és szín szerint gondosan szétválogatott karóra fogaskerekek, gépalkatrészek, vízcsövek, és drótkábelek tömkelegét, melyet Pista bácsi évek hosszú, és szívós munkájával gyűjtött, szétszerelt, tisztított és osztályozott. 2008. március 15-én szentelték fel a legnagyobbat, mely a nevét is őrzi, és azóta zeng a harangszó a puszta felett: „Vivos voco, mortuis plango, furgula frango”, azaz: az élőket szólítom, a holtakat siratom, a villámokat töröm. Ami igaz is, mert azt mondják, a félrevert harang hanghullámainak rezonanciája kibékíti a viharfelhőket.
Amikor megismerkedtünk, 70-es éveiben járt. Hajdúszoboszlón a kertjében többszáz kismadár járt az etetőjére a diófára, és az ablakába. Ő volt az egyik, aki nemcsak tanácsaival, hanem kétkezi munkájával is segített az énekesmadarak mentésében, tartásában, etetésében. Akkor még nem értettünk hozzá, ezért őt kértük meg, hogy vezessen be minket a kismadarak világába. Kiadványunkban és honlapunkon ma is az ő írása szól az énekes madarak etetéséről. 2003-ban, amikor Nyaktekercs nevű rétisasunkat szabadon bocsátottuk, ő ez alkalommal mintegy 80 saját tenyésztésű kis rókalepkét engedett szabadon a pusztában. Mert mindenhez értett, „még a harangöntéshez is”. Szó szerint. Gépészmérnök, vízügyi szakember, természetjáró és madarász, aki terepi munkája során tanúja volt a hortobágyi bombatéren, amikor két gyakorló szovjet vadászgép véletlenül szétlőtte a célt húzó repülőgépet, majd egymást is, és napokig égtek a roncsok a pusztában, emlékül hagyva lövedékeik tonnányi rézhüvelyeit. Gábor Áron annak idején harangokból öntött ágyúkat, Pista bácsi a fegyverekből hozott létre harangokat, mert most azokra inkább van szükség. 85 évet élt. Nyugodjék békében.

Dr. Déri János

„De mikorra aztán vége van a nyárnak, felnőnek a gólyák, csak az őszre várnak….”

Ez a hétvége a gólyákról is szól a hortobágyi Madárparkban, hiszen augusztus 20-a az az időpont, amikor a fiatal gólyák és szüleik útra kelnek Hortobágy térségéből. A Madárkórház gyógyult és nevelt gólyái számára ez az utolsó időpont, hogy csatlakozhassanak társaikhoz Afrika felé vezető útjukon. A hosszú hétvége mindhárom napján amellett, hogy ezen a hétvégén tartják a hagyományos hídi vásárt is gyógyult gólyák és egerészölyvek nyerhetik vissza szabadságukat, több mint 30-an.

A madarakat látogatóink engedhetik szabadon.  A résztvevőket előzetes jelentkezés után sorsoljuk ki. Jelentkezni mindhárom nap 11:00-ig személyesen recepciónkon, valamint telefonon a (30) 535 6484-as telefonszámon lehet. Az ünnepet solymászbemutatók, bővített tárlatvezetések színesítik majd.

A programok mellett a hasak sem maradhatnak éhesen! A helyszínen, szabad tűz fölött főtt bográcsgulyással várjuk kedves vendégeinket.:)

Programok augusztus 18-20 közt:

10:00 Solymászbemutató

13:00 Gólyák szabadon engedése

16:00 Solymászbemutató

Étkezési lehetőség 19-én és 20-án:

Bográcsgulyás friss kenyérrel:  950 Ft/adag

A fehér gólya (Ciconia ciconia) a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gólyafélék (Ciconiidae) családjába tartozó nagy és ismert madár. Magyarországon is nagyon kedvelt fajnak számít. Minden év elején várjuk őket haza, jelenlétük szinte mindenkinek azt sugallja, hogy vége a télnek, megérkezett a tavasz és a jó idő. Hazánkban két gólya faj él, a fehér- és a fekete gólya. A köznyelvben, előbbi madárfajra értik a közismert gólya kifejezést. Népi elnevezései a gilice, cakó (czakó) és az eszterág. Leggyakrabban emberi környezetben fészkel. A Madárkórházba minden nyáron sok fiatal gólya érkezik, amiket kezelések és kondicionálás után, az évszak végén, sok esetben el is tudunk engedni.  Míg érkezésükkel a tavasz eljövetelét addig őszi költözésükkel a hideg idő eljöttét jelzik. A gólyák gyülekezése augusztus elején kezdődik. A kisebb-nagyobb csapatokba összegyűlt fiatal gólyák augusztus 20-30 között indulnak útnak, az öregek viszont csak szeptember elején.  A vonulási útvonalak hagyományosak, de nincsenek szigorúan rögzítve. A nyugat-európai állomány Gibraltár, a kelet-európai populáció Boszporusz felé indul el. A Földközi-tengert e két tengerszoros valamelyikén szelik át. Mindkét fő útvonal 12 ezer kilométernél hosszabb. Az őszi utat körülbelül 26 nap alatt teszik meg. A kedvező szelek, a táplálék szűkössége és a kevés víz általában gyorsítják az utat. A  szárazföld felett kialakuló felszálló légáramlatokat kihasználva haladnak dél felé. Ez a nagy madár széles szárnyain képes mozdulatlan testtel és szárnyakkal siklani a felmelegedő föld fölött kialakuló termikeken. Így szerez hasznot abból, hogy átrepül a Gibraltár vagy a Boszporusz fölött. A gólyák a Szahara felett átrepülve egészen Dél-Afrikáig eljuthatnak. A telet Afrikában töltik.

Tisztelettel kérjük minden hivatalos és nem hivatalos madármentő hely és szerv együttműködését a mentett, nevelt és repatriálásra szánt fehér gólyák számára kialakított programunkban! Tekintve azt, hogy az idén nevelkedett, fiatal gólyák ezekben a napokban hagyják/hagyták el a fészküket, készülnek afrikai telelőhelyük felé. Életük ezen szakasza tapasztalatlanságukból adódóan különösen veszélyes számukra. Akciónk keretében lehetőséget adunk azon intézmények és magánszeméyek számára, melyek madármentéssel foglalkoznak, hogy nevelt, vagy gyógyult gólyáikat szabadon eresztés előtt még időben felkészíthessék az ezekben a hetekben leggyakrabban előforduló veszélyforrás, azaz a halált is okozó villanyoszlopok és légvezetékek elkerülésére. Az egyedeket az erre a célra kijelölt röpdénkben fogadjuk. A felkészítés már 1-2 nap eltelte után is sikeres, de ajánlatos a gólyák telelő helyükre való indulásáig folytatni. A program sikerességét egyedenként külön-külön figyeljük, így a „delegált” gólyákat minden kiküldő szerv a projekt zártával visszaszállíthatja mentő-/megtalálási helyére szabadon engedés, vagy további repatriáció céljából.

2004. júniusa óta használjuk azt a módszert, ami a főként nevelt madarakat elrettenti, és leszoktatja a villyanyoszlopra való szállástól.. Minden elengedés előtt álló madarat pár napig vagy hétig egy olyan röpdében tartunk, melyekben megtalálható mindaz a hatás, mely a természetben is éri őket. Természetesen mindez kontrollált körülmények között, kontrollált minőségben és mennyiségben. Ilyenek az időjárás viszontagságai, saját fajtársainak konkurenciája, a ragadózók veszélye, emberi zavarás stb. Ezek egyik eleme az elektromosság. Két egymással szemben 15 m-re felállított 20 000 Voltos valódi villanyoszlop és a közöttük feszülő vezeték látványa teljesen megegyezik az igazival, de nincs benne veszélyes áram. Az oszlop keresztágát és csúcsát a ludak őrzésére alkalmas villanypásztorral láttuk el, ugyanígy a légvezetéket is. Ha például a röpdében kondicionált egerészölyv, vörös vércse, kerecsen sólyom, vagy fehér gólya rászáll az oszlopra, vagy hozzáér a dupla szálú légvezetékhez, enyhe áramütést érez, melynek semmilyen káros hatása nem tapasztalható. A röpde szándékosan olyan kialakítású, hogy a villanyoszlop pár legyen a legmagasabban fekvő „beülési”pont. Így a madár mindenképpen ezt preferálja, ide ül fel először, itt gondolja a legnagyobb biztonságot. Az áramütést kellemetlen ingerként jegyzi meg, és elhagyja az oszlopot. Az inger bevésődik, többet nem kísérli meg a landolást, és az oszloppár mindkét tagját elkerüli a továbbiakban. Az elmúlt 13 évben kutattuk a módszer sikerességét. Folyamatos kamerás megfigyelés mellett tanúsítható, hogy egyszeri rárepülés elegendő a bevésődéshez. Az információt hosszú távon őrzik, a villanypásztor több hónapos inaktivitása mellett sem szállnak vissza az oszlopra azon egyedek, akik a villanypásztor aktív időszakában már rászálltak. Szabadon engedés után a madarak azonosítják a röpdében látott installáció látványát a legtöbb villanyoszlop típussal. Ezt 210 db az említett röpdét megjárt és gyűrűzött egyed alapján igazolni is tudjuk. Gyűrűszámokkal nyomon követhető módon 13 év alatt 117 fehér gólya, 67 egerészölyv, 12 vörös vércse, 4 réti sas, 3 parlagi sas, 2 daru, 2 pusztai ölyv 1 kerecsen sólyom, 1 barna kánya, és 1 gyöngybagoly közül egyetlen egy sem került kézre az elengedést követően áramütés miatt. Ezzel ellentétben a 2004 előtt, a fent leírt programban részt nem vett, de szabadon engedett, gyűrűzött páciensek közül határozott számban kerültek kézre áramütéses sérülésekkel, vagy villanyoszlop alatt elpusztulva.

Tudjuk, hogy ez egy szűk szelete az áramütés elleni védekezésnek, és még csak szűk körben alkalmazható. Van más, végleges megoldás is, azonban a meglévő villanyoszlopok (melyek közül több mint 600 000 veszélyesnek minősül) utólagos szigetelése és az újonnan épülő oszlopfejek megfelelő „madárbarát” kivitelezése évek óta folyamatban van, de befejezése még valószínűleg hosszú ideig várat magára. Ez addig is egy használható módszer a kézre került, mentett, nevelt vagy felgyógyult, elengedésre alkalmas madarak számára, mely több esélyt ad nekik a túlélésre ezen a téren, mint a felkészítés nélküli szabadon eresztés.

Dr. Déri János

Madárkórház Alapítvány

Elérhetőségek:

4071 Hortobágy Petőfi tér

madarkorhaz@gmail.com

0630/9-435-494

Debrecenben a Sikló és Torzsás utca sarkán lévő villanyoszlopokon kedd este 6 frissen kirepült kis gólyát ütött agyon az áram. A kis gólyák a vezetékbe gabalyodtak, 10 méter magasan lógva, és még éltek, amikor észrevették őket a lakók. A bejelentések 19 órától folyamatosak voltak a Madárkórház Alapítvány diszpécserszolgálatának ügyeletes telefonján. Többször, és dokumentáltan értesítettük mi is és a bejelentők is az Eon-t, a Katasztrófa Védelmet, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság ügyeleti számát, de a helyi lakosság közfelháborodása ellenére az Eon nem volt hajlandó intézkedni, diszpécserünknek nyomatékosan fel is hívták a a figyelmét arra, hogy nem érnek rá kimenni, az áramot lezárni, hogy a tűzoltók lehozhassák az akkor még élő sérülteket. Két kis gólya órákon keresztül még biztosan élt, és menthető lett volna, ha eljutnak a hortobágyi Madárkórházba. De többszöri hívásunkra, és a lakosság reklamálására csak 22-órakor kivonuló kosaras autó kezelője már csak hullákat dobált le a vezetékről.

Video: dehir.hu

Genetikai vizsgálatok Héra, a hibrid ölyv leszármazásának meghatározására

A Hortobágyi Madárkórházban lassan tíz éve él egy feltehetően ölyvek hibridizációjából született, tartósan sérült madár, Héra. Hibridizáció a természetben akkor valósul meg, ha a két szülőfaj egyedei közül az egyikből nagyon kevés fordul elő az adott élőhelyen, így ezen példányok nagyon kis eséllyel találkoznak egymással, ezért párba állnak a hozzájuk genetikailag elég közel álló, nagyobb egyedszámú fajjal. Héra külső jegyei alapján egerészölyv és pusztai ölyv kereszteződéséből származhat, ez a feltevés indította kutatásunkat. Egerészölyvekkel bizonyára legtöbben már találkoztak, hiszen 15-30 000 költőpárra tehető a hazai állományuk, ezzel szemben a pusztai ölyveké 5-15 pár. Mindkét faj védett madarunk (hasonlóan más hazai ragadozó madarainkhoz), az egerészölyvek eszmei értéke 25 000 Ft, míg a pusztai ölyveké 100 000 Ft.
A korábban leírt hibridizációs esetek azt mutatják, hogy a két faj párba állása során a tojó egyed egy idősebb egerészölyv, mely valamilyen okból nem talált párt fajtársai közül, míg a hím egy első éves pusztai ölyv, aki a kis egyedsűrűség miatt nem találkozott fajtársaival. Feltételezésünk alátámasztására, mely szerint Héra e két ölyvfaj hibridje, vér-, illetve tollmintákat gyűjtöttünk a madárkórházban, melyekből a kinyert DNS-t az Állatorvostudományi Egyetem Állattenyésztési és Genetikai Osztályának laboratóriumában vizsgáltuk témavezetőmmel, Dr. Zenke Petrával.
A mitokondriális DNS (mt DNS) a mitokondriumokban (energiatermelő sejtalkotó) elhelyezkedő gyűrű alakú DNS. Csak anyai ágon öröklődik, ezt a petesejt citoplazmája tartalmazza. A citokróm-oxidáz 1 enzim (CO1) mitokondriális genomban kódolt génjének egy DNS-szakasza állatfajonként eltér, de az állatfajon belül kis variabilitást mutat, ez az alapja a „DNS-barcoding” módszernek, melyet az egyes állatfajok elkülönítésére használnak. Ezzel a módszerrel igazán sok új fajt írtak le a kutatók, ugyanis alkalmas azon állatfajok elkülönítésére, melyeket eddig kinézetük alapján egy fajnak véltünk. Mi is ezt a módszert választottuk, mely az adott élőlény anyai vonalának igazolására képes.
Héra ezen DNS-szakaszát a Madárkórházban gyűjtött egerészölyvek mintáival hasonlítottuk össze, valamint külföldi adatokkal is, melyeket génbankok tárolnak. Pusztai ölyvre vonatkozó ilyen adatokkal sajnos nem rendelkeztünk, hiszen saját mintát gyűjteni nem volt lehetőségünk (a kevés hazai egyed miatt), valamint génbankban sem találtunk erre a fajra vonatkozó szekvenciákat, így jövőbeli kutatásaink egyik tárgyát képezi, hogy a génbanki adatokat gazdagítsuk ezekkel a hiányzó információkkal.
Összehasonlítva a Héra mintájából kapott eredményeinket az egerészölyvekre jellemző DNS-mintázattal, a nagyfokú hasonlóság miatt igazoltnak tekintjük azt a feltételezést, miszerint a hibrid madár anyai ágon egerészölyvtől származik.
Az apai vonal meghatározására (legalábbis faji szinten) jelenleg is folynak sejtmagi DNS vizsgálatok, így reméljük, az erre vonatkozó információkkal is hamarosan jelentkezhetünk.

Bóka Gabriella
(állatorvostan-hallgató,
a Madárkórház önkéntese)

Június közepén Debrecenből a Vendég utcáról érkeztek hozzánk ezek az árva kis sünök. Az apróságok jól vannak, nagy az étvágyuk és szépen gyarapodnak. A keleti sün (Erinaceus roumanicus) a sünalakúak (Erinaceomorpha) rendjébe tartozó állat. Védett, természetvédelmi értéke 25000 Ft. Magyarországon elterjedt fajnak számít. Éjszakai életmódot folytat. A sünök a gyümölcsösökben, kertekben, parkokban, erdőszéleken rengeteg rovart pusztítanak el, ezért nagyon hasznosak. Nagy-Britanniában például kertekben tartják őket rovarpusztítás céljából, az állatvédők pedig sünház készítésre biztatják az embereket. Ezek a búvóhelyek fából készülnek, levehető a tetejük, így könnyen fel tudjuk tölteni száraz levéllel, fűvel a „lakóteret”, illetve ellenőrizni tudjuk, hogy megtelepedtek-e már benne a lakók. A sünök szívesen elfogadnak szabadba kirakott ételt is. (Előfordul, hogy elfogyasztják a macskáknak szánt szárazeledelt.) Veszély esetén erős bőrizmaik segítségével gömb alakúra húzzák össze magukat, tüskéik ilyenkor körben az ellenség felé merednek. Emiatt a sajátos védekezési módjuk miatt különösen ki vannak téve a közúti gázolások veszélyének, ugyanis a gyorsan érkező járművektől megijedve összegömbölyödnek ahelyett, hogy megpróbálnának elfutni. Az óvatos szürkületi vezetés sok sün életét mentheti meg. A hozzánk beérkezett kis sünöket amint lehet, egy biztonságos helyen visszaengedjük a szabadba.

Gál Renáta

Tényleg halált hoz a kuvik?

A hétvégén betekintést nyerhetnek a baglyok rejtelmes életébe azok, akik Szent Iván estéjén kilátogatnak a hortobágyi Madárparkba. Június 24-én hosszított nyitva tartásnak köszönhetően a látogatók megismerkedhetnek a baglyok életével. A 19 órakor kezdődő előadáson bemutatják a hazai baglyokat, de nem csak biológia jellemzőjük alapján, hanem olyan kérdésekre is fény derül, mi köze a macskának a baglyokhoz vagy miért hívják halálmadárnak a kuvikot? Élőben is találkozhatnak majd az éjszakai ragadozókkal, mert az előadás után 21 órakor tábortűz fénye mellett felgyógyult és fiókaként a madárkórházba került baglyokat engedhetnek szabadon. Az esti rendezvényre a rendes belépő érvényes, így akik napközben látogatnak ki a kórházba, azok este a jegyükkel visszatérhetnek a baglyos programra.

Fotógaléria korább baglyainkról:

Szentesen Nyárra új helyre költöznek a panelházból a szentesi madármentőink, a város és a hortobágyi Madárkórház Alapítvány összefogásának köszönhetően. Jelképes összegért veheti bérbe az alapítvány a település egyik régi óvodaépületét. Szentesen gyakorlatilag már évek óta folyamatosan zajlik az elárvult fiókák nevelése, a bajba jutott madarak elsősegélye, de eddig egy magánlakásban folyt ez a tevékenység. Apaváriné Nagy Tímea madármentőnknek pár hónapja nem csak a fiókákat kell ellátnia, hanem az új mentőhelyet is be kellett üzemelni. Az ünnepélyes megnyitó 2017 június 18-án volt, de az épületet már a hónap elejétől átvette a Madárkórház Alapítvány és a nyáron biztosan itt is marad a bázis. A tervek szerint a későbbiekben is megoldott lesz a madármentés Szentesen és környékén a hosszú távú együttműködésnek köszönhetően. Szirbik Imre Szentes város polgármester örült a kezdeményezésnek és az évek óta üresen álló, gazos, romos udvart és épületet a város saját költségén rendbe tette. Mint mondta, biztos benne, hogy egy zöld oázis jön létre a panelrengeteg közepén madárdallal és élettel. Visszaköltözik az élet a fiókák az egykor elcsendesült óvodába, és ha nem is gyerekzsivajtól, de a madárfiókák hangjától újra hangos lesz az épület és az udvar. Dr. Déri János a hortobágyi madárkórház igazgatója hangsúlyozta a madármentők összefogásának fontosságát. Mert azzal, hogy Szentesen is megnyílhatott a mentőhely nem csak Szentesen oldódik meg a bajba jutott madarak mentése, hanem a szegedi és más környékbeli településeken ténykedő természetvédők központja is ez a hely.

 Fotógaléria:

A három fontos madármentési pillér nélkülözhetetlen elem a szentesi és a hozzá hasonló mentőközpontok, ezért is tűzte ki célul az alapítvány, hogy minél több ilyet létesítsen. Az egyéni mentők, önkéntesek az egészséges fiókákat maguk is fel tudják nevelni pár nap vagy hét alatt. Ha van valamilyen sérülése egy madárnak, akkor már fontos, hogy minél hamarabb bekerüljön egy ilyen mentőközpontba, ahol azonnal meg tudja kapni a szakszerű elsősegélyt. El tudják dönteni, hogy milyen kezelésre van szüksége a sérült madárnak., az kezelhető, gyógyítható-e a mentőbázison, vagy műtétre, hosszabb távú kezelésre a hortobágyi központba kerül. Hiszen egy bíbic fióka pár milliméter átmérőjű csontját, csak itt tudják szakszerűen megműteni,. Ehhez röntgen, speciális eszközök és sok-sok tapasztalat szükséges. A tartósan sérült madarak végleges elhelyezése is Hortobágyon megoldott, hiszen ehhez nagy méretű épületek, több féle engedély és folyamatos orvosi felügyelet szükséges.

Konyhás István

Június 5.-én kaptuk a Debrecenből, a Batthyány utcából a bejelentést, miszerint az egyik panelház homlokzatán egy bagoly „lóg”. Az erdei fülesbagolynak a lába szorult be egy fém elembe két erkély között. Kollégánk a helyszínre sietett, de a mentéshez további segítségre volt szükség. A bagoly több emelet magasan, az erkélyekről hozzáférhetetlen volt. A mentés így nem volt veszélytelen, de a tűzoltóság segítségével kiszabadult a fogságból a madár.

Fotógaléria a mentésről:

Lába súlyosan megsérült. Nyílt törést szenvedett, lábfejét pár szövet tartotta csak. A madárkórházba érve hosszú, nehéz műtét vette kezdetét.  A csontokat belülről rögzítettük, majd a lábat szinte teljes egészében visszavarrtuk. Most további mentett fülesbaglyok társaságában lábadozik kórtermünkben, várva gyógyulását.

Fotógaléria a műtétről:

Ez úton is szeretnénk kifejezni hálánkat a bátor tűzoltóknak tettükért!

Madárkirályt választottak Hortobágyon

Pünkösdi madárkirály lett Negró a beszélő holló. A Pünkösdi Madárkirály választáson ő kapta a legtöbb szavazatot a látogatóktól.

A hortobágyi Madárparkban, minden évben Pünkösdi Madárkirályt választhatnak az érdeklődők. Akik kilátogattak a Madárparkba, azok személyesen is találkozhattak a királyjelöltekkel. Negrót a szelíd beszélő hollót sokan ismerik már, hiszen rendszeres médiaszereplőnek számít, ő volt az egyik aspiráns, Csőrös a tartósan sérült fehér gólyának a felső csőrkávája hiányzik és rendszeresen új protézist kell neki készíteni, ahogy változik a csőre. Szintén protézissel él a Madárparkban Luca a féllábú rétisas is. Héra, a tavalyi madárkirály idén is a jelöltek között van, ő egy egerész ölyv és vélhetően pusztai ölyv hibridje, ami nagyon ritkán alakul ki természetes körülmények között. A hibrid ölyvet árütés érte, aminek következtében egyik szárnyából hiányoznak az evezőtollak, így nem alkalmas önálló vad életre. Madam Uralinak a szintén tartósan sérült uráli bagolynak is a szárnya sérült, ő is a Madárpark állandó lakója már. Aporka a darázsölyv szabadon repülhetne, de sajnos mégsem szabad elengedni, mert szelíd, emberhez szokott. Vélhetően már fióka korában tartotta valaki, majd elengedte és megfogni is úgy sikerült, hogy szelíd volt, oda ment az emberekhez. A Madárparkban próbálták visszavadítani, de mivel már kifejlett volt, amikor oda került, és teleltetni is kellett, így már nem lehetett vadmadárrá nevelni. A Madárpark célja a királyválasztással az, hogy a látogatók érzelmileg is közelebb kerüljenek a sérült madarakhoz, ezáltal vélhetően az egészséges, vad társaikra is jobban odafigyelnek majd, így kevesebb sérülés keletkezik és több rászoruló szárnyast visznek majd be a Madárpark kórházába. A Pünkösdi programon találkozhattak még királysiklóval, selyemtyúkkal, óriáskígyót vehettek a nyakukba a látogatók, a kisebbek pedig nyuszikat is simogathattak. Akik pedig inkább a vad madarakkal akartak találkozni, azok részt vehettek a gyógyult madarak szabadon engedésében és a solymászbemutatón bravúrosan repülő ragadozókban gyönyörködhettek.

Konyhás István

Idén sem maradhatunk pünkösdi madárkirály nélkül!:)

Végre hosszú hétvége! Napsütés, madárcsicsergés, pihenés…..Nincs még programotok? Itt van egy!

Tárt kapukkal és szárnyakkal várunk mindenkit a Madárparkban.

Gyertek el és segítsetek Nekünk!

Mi kiválasztottunk 6 madárkát, Nektek csak gyönyörködni kell bennük, eldönteni ki a „legkirályabb” közülük, majd szavazni Rá! A voksokat hétfő 16:00 –ig fogadjuk!

A személyesen szavazók közül nyertest is sorsolunk, aki az élményeken túl egy DVD- vel is gazdagabb lesz.

Nos, gyertek,…lássatok,…..szavazzatok!

Volt már óriáskígyó a nyakadban? És félsz a pókoktól? És az igazán nagy pókoktól? Most velük is összebarátkozhatsz, kisállat bemutatónkon, ahol rajtuk kívül találkozhatsz királysiklóval, szakállas agámával, selyemtyúkkal, királysiklóval, óriás csigákkal, na de még óriás csótánnyal is.

Ha mindez nem lenne elég, vagy szívesebben hallanál a ragadozómadarakról, a velük való kapcsolatról, ha szeretnéd közelről látni, ahogy fejed felett repülnek, látogasd meg solymászbemutatóinkat, ahol garantáltan nem fogsz unatkozni!:)

Megismerkedhetsz továbbá a Madárkórház gyermek lakóival is! Kisnyulakon kívül találkozhatsz a nemrég kikelt gólyafiakkal, valamint lehetőség lesz igazán testközelből találkozni pelyhes bagolyfiókákkal is. Kipróbálhatod magad, hogyan tudsz madárfiókákat etetni! Fotózkodhatsz ragadozókkal és gyógyult madarak elengedésében is segédkezhetsz majd. Ha pedig gyermek vagy, vegyél részt aszfaltrajz versenyünkön!

A programok mellett a hasak sem maradhatnak éhesen! A helyszínen, szabad tűz fölött főtt bográcsételekkel várjuk kedves vendégeinket.

Jelöltjeinkre online is szavazhatsz!

Programok:

Szombattól hétfőig:

Egész napos programok:

Szavazatok leadása a királyjelöltekre

Kézműves foglalkozások gyerekeknek

Aszfaltrajzverseny

Fotózkodás madarakkal

Madárfelismerés – Gyűjts össze 3 különböző, a Madárparkban elrejtett madaras képet, majd recepciónkon mondd meg milyen fajt ábrázolnak, és nyerj!

12:00 – solymászbemutató

Hétfő

Egész nap: Kisállat bemutató (Közreműködik: Kelemen Tamás)

12:00 – Gyógyult madarak szabadon engedése

13:00 – solymászbemutató

15:00 – Látványetetés

16:00 – Szavazatok számlálása

Étkezési lehetőség:

Vasárnap és hétfő:

Bográcsgulyás: 950Ft/adag, Slambuc: 850 Ft/adag

Megközelíthetőség:

4071 Hortobágy, Petőfi tér 6. (A Vásártér mellett)

GPS koordináták: 47°34’52,04 N; 21°09’09,73 E

Nagyobb térképre váltás

Most megismerkedhetnek a Madárkórház gyermek lakóival is azok, akik a hétvégén kilátogatnak Hortobágyra. A kis nyuszikon kívül találkozhatnak a nemrég kikelt gólyafiakkal, valamint lehetőség lesz igazán testközelből találkozni pelyhes bagolyfiókákkal is. A látogatók kipróbálhatják magukat, hogyan tudnak madárfiókákat etetni. Ragadozó madarakat vehetnek kézre és gyógyult madarak elengedésében is segédkezhetnek majd. A gyermekek rajzolhatnak, gipszfigurákat is készíthetnek a parkban.

A gyermeknap alkalmából ezen a hétvégén nem négy, hanem nyolc éves korig nem kell belépőt váltani a parkba!

Programok:

Ismerkedés fiókáinkkal, etetési bemutató

Gyógyult madarak szabadon engedése

Fotózkodás ragadozómadarakkal

Kézműves foglalkozások

Aszfaltrajzverseny