Elszaporodtak volna a varjak? – 2014.02.07

 

Olvasói kérdés:

Tisztelt Madárdoktorok!

Valószínű, hogy nem leszek egyedül a kérdésemmel…

Mint a madárpark honlapján is olvasni, a szarkák és a varjak (ahogy én látom, újabban a szajkók is) roppant mértékben elszaporodtak.
Lágymányos magasságában szó szerint nem látni más madarat, mert mindent kipusztítanak. Még az elég agresszív, csapatban tanyázó verebek is kezdenek megfogyatkozni.
A varjak évekkel ezelőtt minden tavasszal eltűntek, de most már nyáron is nagy tömegben látni őket – a dolmányos varjakat is, amelyek kifejezetten féltek az embertől, ahogy én láttam.

Az a kérdésem, mit kell(ene) ez ellen tenni? A kártevőket pusztító madarak, mint a rigók, cinegék, drámaian megcsappantak. Csak a galambok képesek lépést tartani a varjakkal és szarkákkal.

Mennyire káros az Önök szerint, hogy ilyen sok varjúféle él tartósan nem csak a városokban, hanem a kevésbé lakott területeken is?

Köszönettel:
N. Z. A.

Állatorvos válaszol:
Kedves A.!
Nincs több varjú, sőt kevesebb van, mint húsz éve, csak átcsoportosultak a lakott településekre, főleg városokba. 2001 előtt még 200 000 pár fölött volt a vetési varjak száma, és az úgynevezett F1-es, varjúfélékre szelektíven mérgező hatóanyagú tojás csalétket helyeztek ki hivatalosan ellenük. Ez valójában a dolmányos varjakra irányult, ha szakszerűen tették ki a tojást (a dolmányos varjú fészek 50 m-es körzetében a fészek tulajdonosa nem túr meg más varjút), akkor csak a dolmányost ölte meg, de ez nem volt mindig hibátlan. A vetési varjak száma tíz év alatt a tizedére csökkent. Dolmányos varjúból régebben nem volt sok,  hiszen mint az apróvad és az énekesmadarak kártevőjét mindig mérgezték, lőtték, de az uniós csatlakozás után a vadászatát a fészkelési időszakban – amikor a leghatékonyabban lehet szabályozni – nem engedélyezték. Míg a természeti és mezőgazdasági területeken folyamatosan üldözik, a városokban nem bántják, ott nem szabad lőfegyvert használni, ezért ezt kihasználva beköltöztek a biztonságosabb lakott területekre. A szarka és a szajkó ugyanezt a stratégiát használja. Ezzel együtt, ennek hatásaként viszont lecsökkent a városi rigó és más énekesmadár  állomány.
Ami lehet tenni ellenük, az a csapdázás.
Üdv. Dr. Déri János

 

Támogatásával Ön is hozzájárulhat, hogy még több madár kerülhessen vissza egészségesen a természetbe!
Madárkórház Alapítvány, adószám: 18557899-1-09

Rendelkező Nyilatkozat a személyi jövedelemadó 1+1%-áról:

rendelkező nyilatkozat 1+1%-ról

Bankszámlaszám: HU50 59900029-10001868-00000000, Takarékbank

Támogasd erőfeszítéseinket online, bankkártya segítségével!

Friss híreink

  • Szegett szárnyú légi vadászok

  • Solymászemberként a szívemet mindig megdobogtja a levegőben cirkáló sólymok látványa, vadászati stílusuk egyedülálló, m[...]
  • Telelő gólyák

  • Egyre több gólya telel át. Enyhék a telek, és ha egyszer bármi okból kipróbálta, megszokta a gólya, hogy talál ennivaló[...]
  • Öreg néne őzikéje

  • Nem a Mátra alján, hanem a bihari határ mentén, Pocsajon, a falu szélén lakik az öreg néne, aki két éve fogadta magához[...]

A Pusztadoktor Magazinból

  • Rejtőzködő lakóink

  • Kórházunkban lakik két olyan madárfaj, amelyeket nem csak munkatársaink, de a terep madarászok is ritkán látnak, általá[...]
  • Szegett szárnyú légi vadászok

  • Solymászemberként a szívemet mindig megdobogtja a levegőben cirkáló sólymok látványa, vadászati stílusuk egyedülálló, m[...]
  • Tollas ablakdísz

  • A Pusztadoktor magazin szerkesztése a téli időszakban a legélvezetesebb számomra. Ennek rendkívül egyszerű oka van. Az [...]
  • Udi

  • Novemberben kiskunfélegyházi önkéntes madármentőnk támogatására fogtak össze diákok, vállalkozók. „Első közös akcióját [...]

Betegeink

  • Egy jelkép új élete

  • Az emberi tevékenységek következtében nagyon sok madár sérül vagy betegszik meg. Baleset, orvvadászat, mérgezés: mind-m[...]
  • Pajzsos cankó a műtőasztalon

  • Az elepi halastavak környékén került kézre ez a törékeny, csodálatos partfutó madár. Jobb szárnya szilánkosan tört. Műt[...]