Search results:

  • Madárkórház alapítvány

    http://www.madarkorhaz.hu

    1999. szeptember 23-án került bejegyzésre, 1279 számon. Közhasznú, természetvédelmi tevékenységének célja első sorban védett madarak állatorvosi gyógykezelése, állatkórházi ellátása, gyógyulásuk után a szabad természetbe való visszahelyezése.

    Az alapítvány célja továbbá e tevékenységekkel kapcsolatos tudományos kutatás végzése, a tevékenység bemutatása és oktatása, a feladatok ellátására intézmény, elsősorban madárkórház létrehozása és üzemeltetése.

    Az alapítvány székhelyén a Hortobágyi Madárkórház, igényes csontműtétek szakszerű végzésére is alkalmas, műtővel, röntgennel, laborral és a kor színvonalának megfelelő műszerezettséggel felszerelt rendelőjében évente több száz védett madár ingyenes kezelése történik. Ezek között a szalakótától a bölömbikán át a rétisasig sokféle madár előfordul, melyek jelentős része szabadon bocsátásra kerül. A megfelelő elhelyezésükhöz szükséges kórtermek és röpdéHMK_0365sk kialakítása folyamatban van, de több milliós ráfordítást igényel, mely meghaladja anyagi lehetőségeinket.
    A madárkórház működési költségeinek fedezésére az állam rendszeres támogatást nem biztosít, ezért a kórház fenntartása teljes egészében támogatóink adományaitól függ. A madárkórház tevékenységének legeredményesebb része a megelőzést szolgáló környezetvédelmi szemléletformáló oktatás, nevelés, tájékoztatás.

    A madárkórház látogatható de a műtőbe, laborba higiéniai okokból nem kívánatos a belépés.

    A röpdékben megtekinthetők a kezelt páciensek, de a betegek egy részének gyógyulását is zavarja a látogatóforgalom. A kiállítás olyan példa értékű, hiánypótló megoldás, mely mindezeket lehetővégyerekek a látványkórházban 023teszi, anélkül, hogy zavarná a munkát, vagy a betegeket

    A Madármentő Kiállítás Hortobágy egyik érdekes turisztikai látványossága. Létrehozásával a madárkórház tevékenységét megismerni akaró, állatbarát és természetkedvelő érdeklődők, óvodai-iskolai csoportok, szakemberek igényeit igyekszünk kielégíteni.
    Újszerű ötletekkel, egyedi, diorámás preparátumokkal, poszterekkel, fotókkal, eredeti röntgenképekkel, laborleletekkel, újságcikkekkel, sok videó anyaggal, és ipari kamerákon keresztül élő közvetítéssel, megfelelő szakvezetés mellett, a látogató nemcsak a madárkórház tevékenységébe tekinthet be, hanem megismerkedhet azokkal a lehetőségekkel, melyekkel a természetben járva sérült, beteg madarakon segíthet, felismerheti az egyes életközösségeket fenyegető veszélyforrásokat és a megelőzés lehetőségeit.

     

    Madárkórház Alapítvány

    Cím: 4071 Hortobágy, Petőfi tér 6.
    Tel/Fax.: 0652/369-181
    Mobil: Dr. Déri János: 0630/9-435-494
    E-mail:madarkorhaz@gmail.com
    web:www.madarpark.hu ,www.madarkorhaz.hu ,madarpark.blog.hu

    Tovább:
    A Madárpark története Munkánk Gyakornoki program – Dokumentumok
  • Villanypásztor alkalmazása a madarak áramütésének megelőzésére

    A villanypásztoros leszoktató módszert 2004. júniusa óta használjuk Hortobágyon. Minden elengedés előtt álló madarat pár napig, vagy hétig bent tartunk a 25 méter átmérőjű nagy sasröpdében, ahol a természetes zsákmányejtés gyakorlásán túl, mintegy túlélő táborban, olyan hatásoknak tesszük ki, melyekkel felkészülhet a külvilágban leselkedő veszélyek elhárítására. Ilyen az időjárás viszontagságai mellett saját fajtársainak konkurenciája, a ragadozók veszélye, emberi zavarás stb. Ezek egyik eleme az elektromosság. Két egymással szemben, 15 m-re felállított 20 000 Voltos valódi villanyoszlop és közöttük feszülő vezeték látványa teljesen megegyezik az igazival, de nincs benne veszélyes áram. Az oszlop keresztágát és csúcsát a ludak őrzésére alkalmas villanypásztorral láttuk el, ugyanígy a légvezetéket is. Ha például a röpdében kondicionált egerészölyv ráül az oszlopra, vaIMGA0008gy hozzáér a légvezetékhez, enyhe áramütést szenved el, melynek semmilyen káros hatását nem észleltük. Sőt észre sem vettük. (A volierbe beépített videokamerás figyelő rendszerrel sem.) De a lényeg: működik. A madarak észrevették, olyannyira, hogy nem szállnak rá többet! Az állattartásban ezt a módszert fél évszázada használják, a lúdtartásban is több évtizede, bármilyen káros hatás nélkül. Alkalmazása megfelel az uniós állatvédelmi előírásoknak. Arra viszont jó, hogy többet nem akar rászállni az oszlopra a madár, később sem, akkor sem, ha kikapcsoljuk a villanypásztort. Villanypásztorral őrzött állatállományoknál ismert, hogy bizonyos idő után az áram nélküli madzag látványa is elegendő az állatok őrzéséhez. Szabadon engedés után azt reméljük, hogy tartósan emlékszik a leckére, és nem száll rá az igazira sem. Tudjuk, hogy ez egy szűk szelete az áramütés elleni védekezésnek, és még szűkebb körben alkalmazható. Van más, végleges megoldás is, azonban a villanyoszlopok szigetelése és az újak megfelelő „madárbarát” kivitele hosszú ideig várat magára, és azt is, hogy az országban több mint egymillió szigeteletlen villanyoszlop van, melyek közül 600000 db madarakra különösen veszélyes. Ez egy használható módszer a kézre került és elengedésre alkalmas madarak számára, mely nekik több esély ad a túlélésre ezen a téren, mint szabadon élő társaiknak a természet. Kifejezetten alkalmas ez a lehetőség solymászmadarak trenírozására is, abból a célból, hogy szabadon röptetés alkalmával ne szálljanak villanyoszlopra. Vadröptetés, vadászati szezon előtt 1-2 hetes volieres edzés után kisebb az esély arra, hogy veszélyes villanyoszlopra szállva áramütést szenvedjenek. A Madárkórház munkatársai olyan módszer kialakításán dolgoznak, mely lehetővé teszi a villanypásztoros, vagy más riasztó módszer alkalmazását a természetben.

    dr. Déri János tollából

    További módszereink:

    Áramütések kezeléseCsontsebészetMérgezések gyógykezeléseFelkészítés a szabad életre

     

  • Ez egy mintaoldal, egy WordPress-alapú honlap egy oldalának létrehozásához. Az oldal különbözik a bejegyzéstől, mert az oldal állandóan látszik a honlap menüjében, a navigáció során (a legtöbb sablonban). Az emberek többsége használja a Névjegy oldalt, amely arra szolgál, hogy a lehetséges látogatói számára elmondjanak magukról, vállalkozásukról, a honlapról néhány jellemző mondatot. Egyik lehetséges megoldás erre pl.:

    Helló Emberek!Ezt a fordítást a WordPress Magyarország Fordítói csapata végezte. Sok száz munkaórát fektettünk abba, hogy ezt a remek tartalomkezelő rendszert anyanyelvünkön, magyarul használhassa mindenki.

    …. vagy egy másik példa:

    A WordPress Magyarország tulajdonképpen a kezdetektől létezik anélkül, hogy kihirdette volna létét. A WordPress Magyarország egy Közösség! – a nyílt forráskódú, zseniális WordPress tartalomkezelő rendszer alkalmazására, megismerésére, tanulására szövetkeztünk.

    Új WordPress-felhasználóként a Vezérlőpultba lépve ez az oldal törölhető, módosítható, és új oldalak hozhatóak létre saját tartalommal. Jó szórakozást kíván a WordPress Nemzeközi Közössége!

  • Veszélyek a pusztán

    A védett területeken elvben nincs vadászat, nincs mezőgazdasági vegyszerezés, nincs járműforgalom, és lassan az elektromos vezetékek is a föld alá kerülnek.

    Az emberi tényező azonban itt is jelen van. Van orvvadászat, szándékos mérgezés, turista forgalom, és még sok villanyoszlop és vezeték. Van pusztai tűz, amit emberek gyújtanak, és van belvíz, ami magával hozza a máshol használt vegyszereket, mérgeket. Van szemetelés, és madarak lábait lefűző horgászzsinór.

    Ragadozó madarak

    A kerecsensólyom az ókortól napjainkig a legkeresettebb solymászmadár. Nagy, erős, szép, és mindenre megtanítható. Főleg intelligenciája és a gazdájához való kötődése miatt kedvelik, olyan, mint a magyar vizsla a kerecsen_madrapark_KonyhasI_MG_2170vadászkutyák között. Legjobban ürgét szeret fogni, de az arabok használják galléros túzok és gazella vadászatra is. A gazellát persze nem öli meg, csak lelassítja, amíg a lovas vadászok utolérik. Elterjedése kedvenc tápláléka, az ürge elterjedésével egyezik meg, mely az Altájtól a Kisalföldig húzódik. A turul legenda igaz: Oseinket, akik a solymászatot annak idején behozták Európába, valóban a turul vezette. Mivel hazánk határainál nyugatabbra és északabbra nem fordul elő, mert ott már nem alföld, hanem hegyek vannak, és ürge helyett mormota él, amit a nyílt területen vadászó sólyom nem kedvel, a mai napig Magyarország a kerecsen elterjedésének nyugati határa.

    A mezőgazdasági kemizáció, a DDT, az 50-es, 60-as években a károsnak ítélt ragadozók fokozott vadászata mellett a solymászat számlájára írt, de valójában a kereskedelmi célú fészekfosztogatók is hozzájárultak ahhoz, hogy a 70-es években néhány párra csökkent a hazai fészkelő kerecsensólymok száma. Hála a hazai és nemzetközi környezet- és természetvédelemnek, ma már több, mint száz pár fészkel nálunk.

    Ez nem mondható el az ázsiai populációról, mely töredékére esett vissza. Ebben máig jelentős szerepe van az arab solymászoknak, akik vagyonokat áldoznak egy-egy szép vadon fogott példányért. Legtöbbre a kazahsztáni „arany színű” változatát tartják, az európai kerecsen nem annyira keresett. A közép ázsiai országokból a legutóbbi időkig ezerszámra szállították a sólymokat a gazdag arab országokba illegálisan, vagy államközi szerződés keretében hivatalosan is.

    Amíg az európai és ázsiai solymászok a régen saját igényeik kielégítésére vad sólymok fészkéből szedték ki a fiókákat, ügyeltek arra, hogy maradjon utánpótlás. Akkor is őrizték a fészket, azért, hogy ne más fossza ki. Akkor is volt kereskedelem, a török hódoltság idején előfordult, hogy sólymokban fizettük az adót. Mégis volt sólyom elég.

    Ma már csak tenyésztett sólyommal lehet vadászni, Magyarországon – a visszaélések kizárása miatt – nem szabad kerecsennel solymászni, solymászati vagy kereskedelmi céllal nem is tenyészthető. A tartósan sérült példányokat solymászok segítségével mentőhelyeken tenyésztik, és utódaikat szabadon bocsátják.

    A fészkeket nálunk már nem kell őrizni a fészekrablók ellen, és remélhetőleg az ázsiaiakat sem sokáig, mert egy évtizede az araboknál is megjelentek a mesterségesen tenyésztett hibrid sólymok, melyek (kívánság szerint) még nagyobbak, még szebbek, ráadásul legálisak és olcsóbbak, mint az egyre nehezebben hozzáférhető északi és kerecsensólymok.

  • Őszi madárvonulás

    Vadludak és darvak a mezőgazdasági területeken

    A tundrán beköszöntő tél elől a darvak és vadludak októberben megérkeznek hozzánk. A sekély, nyílt vizű halastavakban összegyűlve éjszakáznak, nappal a hortobágyi pusztákat övező mezőgazdasági területeken táplálkoznak. Kukorica- és, lucernatartókon, őszi búzavetéseken kárt is okoznak a gazdáknak. Riasztásuk a természetvédelmi hatóság engedélyével történhet.

    Vadászat:

    A vadludak közül főleg a Dunántúlon vonuló vetési lúd vadászható, az Alföldön legnagyobb tömegben előforduló nagy lilik védett, melynek mezőgazdasági táblákon való kármegelőző vadászatát engedélyezni szokták.

    Egy sebzett vadludat 2003-ban a Madárkórházban gyógyítottunk, melyet egy év rehabilitáció után gyógyultan engedtünk szabadon.

    Mérgezések:

    A mezőgazdasági táblákon csávázott vetőmagtól tömegesen pusztulhatnak védett vadludak. Ilyen volt a szegedi Fehér tó mellett a múlt században, amikor több ezer lúd hullott el.

    Ennek állított emléket Nagy János és Vencsellei István vadlúdcsontvázat mintázó nagyméretű szobra, mely a HNP darassai kiállításának udvarán volt látható.

    Gyomaendrőd környékén 2005-ben több mint száz daru hullott el rágcsálók irtására szabálytalanul kihelyezett méreg felvétele következtében.

    IMGA0002

Támogatásával Ön is hozzájárulhat, hogy még több madár kerülhessen vissza egészségesen a természetbe!
Madárkórház Alapítvány, adószám: 18557899-1-09

Rendelkező Nyilatkozat a személyi jövedelemadó 1+1%-áról:

rendelkező nyilatkozat 1+1%-ról

Bankszámlaszám: HU50 59900029-10001868-00000000, Takarékbank

Támogasd erőfeszítéseinket online, bankkártya segítségével!

Friss híreink

A Pusztadoktor Magazinból

Betegeink