Faj: Karvaly
Sorszám: 2353
Bekerülés oka: Agyrázkódás
Megtalálás helye: Fegyvernek
Bekerült: 2014.02.16
Kezelés: Pihentetés, szabadon bocsájtás
Autó gázolta el ezt a karvalyt Fegyvernek mellett a 4-es főúton. Kollégáink a FeHoVáról hazajövet vették át megtalálóitól. Állapota nagyon gyorsan javult, már másnap szabadon engedtük.
A hó és az év eleje váratlan nehézségekkel indult a Madárkórház számára. Múltkori lapszámunkban beszámoltunk arról, hogy egy pályázatnak köszönhetően megnyithattuk új oktatóközpontunkat, amit igyekeztünk mind az energiafogyasztás, mind szemlélete tekintetében minél inkább fenntartható módon létrehozni. Ez egyfelől sikertörténet, másfelől sorsfordító esemény lett életünkben. A megvalósítás ebben a szakaszban ugyanis saját forrásainkból történt, ennek a költségeit a Madárkórház Alapítvány előlegezte meg az önöktől kapott támogatások azon részéből, amit erre a célra fordíthattunk. A pályázati kifizetések a rendszer lassúsága, az adminisztráció követelményei és ki tudja még, mi miatt azonban csak májusban várhatók. Ez azt jelenti számunkra, hogy a működésünkre jelenleg nincsen fedezet. Egyelőre nem tudjuk, hogyan is fogjuk finanszírozni az elkövetkező közel három hónapot. Megtörtént az, ami a Madárkórház életében az utóbbi években szerencsére nem fordult elő, és most sem örömmel tettük meg, el kellett bocsátanunk dolgozóink egy részét. A sérült madarak ellátását megmaradt dolgozóinkkal és önkénteseinkkel látjuk el addig, amíg a részünkről megelőlegezett, és várt pénzünkhöz hozzájuthatunk. A többmilliós beruházásban szó szerint ott áll az alapítvány pénze, ebből sem a rezsit, sem a gyógyszereket, a madarak ellátásának költségeit, sem dolgozóink bérét nem tudjuk kifizetni.
Sokan kérdezhetik tőlünk, ha ilyen ingatag lábakon állunk, miért fogunk sorozatosan újabb bővítésekbe. A válasz egyszerű, bár összetett. Egyrészt mert tevékenységünk ismertebbé válásával az igény is fokozottan jelentkezik arra, hogy tudásunkat megosszuk, ehhez pedig korábban nem voltak meg a megfelelő infrastrukturális feltételek. A Madárkórház Alapítvány céljai között a megelőzés is szerepel, a vadmadarak sérüléseit pedig úgy tudjuk minél jobban megelőzni, ha széles körben felhívjuk a figyelmet a lehetséges veszélyekre, ha lehet, megpróbálunk megoldást találni azok elkerülésére. Ez sokszor csak egy kicsivel nagyobb odafigyelést jelent, odafigyelni pedig csak arra tudunk, amit ismerünk és szeretünk. Munkánkkal ezt szeretnénk elérni. A másik ok programkínálatunk szélesítése. Mostanra – bár időnként adódnak nehézségeink a helyi megjelenéseinkkel, kitelepüléseinkkel, ahogy arról október-novemberi lapunkban is írtunk – tagadhatatlan, hogy mára a Madárpark Hortobágy település turisztikai attrakciói közé tartozik. Ahhoz, hogy a Madárparkba és a településre rendszeresen visszalátogatókat megtarthassuk, újdonságokkal is kell szolgálnunk, és a speciális programok beilleszthetők ebbe a palettába. Úgy véljük, a befektetett munkának mindenképpen meg kell térülnie. A legégetőbb kérdés most csak az, mikor kapjuk meg a pályázaton elnyert összeget, hogy a madármentést folytathassuk. Ehhez kérjük ismét az önök támogatását, segítségét! Máskor is igaz, de most különösen érvényes. Minden adományra, legyen az akár aprónak vélt, égető szükségünk van.
Az őszapó (Aegithalos) a verébalakúak (Passeriformes) rendjében az őszapófélék (Aegithalidae) családjának névadó neme ez egyes szerzők szerint 5–20 fajjal, számos alfajjal.
Egyes fajai Európában, Ázsiában, Amerika északi vagy középső részén élnek. A Nyugat-Palearktiszban, így hazánkban is mindössze egy faja, az éppen ezért többnyire csak közönségesen őszapónak nevezett északi őszapó (Aegithalos caudatus) költ.
Törzse rövid és zömök. Igen rövid, kúpos csőre elöl kihegyesedik. Lába gyenge. Igen hosszú, erősen lépcsőzetes farka villás. Középhosszú szárnyában az első evezőtoll majdnem feleakkora, mint a második; a negyedik, ötödik és hatodik a leghosszabb. Az ivarok színezete hasonló, a fiataloké némileg eltér a felnőttekétől.
Az őszapó március első felében kezdi építeni fészkét, amely sokszor tönkremegy (megrongálódik) a gyakori, erős szélviharok, kései havazások és hideg esőzések miatt. Ezért új fészket építőkkel még április végén és májusban is találkozhatunk. Ezek minden esetben pótköltések. Évente csak egyszer költ, rendszerint április első vagy második felében.
Ovális alakú, zacskószerű, zárt fészket épít, melynek felső harmadában, néha egészen a tetejénél van a bejárati nyílás. Az egész fészket mohából, zuzmóból, háncsból, pók és hernyó fonalaiból szövi. A fészek fala egészen vékony, s csak akkor válik szilárd építménnyé, amikor különböző madarak tollaival vastagon kibéleli. A bejárati nyílást teljesen lezárja néhány nagyobb, rendszerint fácánból származó toll, amelyek akkor is visszahajlanak, amikor a madarak ki-be járnak rajta. Ez valószínűleg megvédi tojásait a kora tavasszal elég gyakori hidegektől.
Az egyes párocskák úgy alszanak, hogy szorosan egymáshoz bújnak, és az egyik a másik fölé rakja a szárnyát, szinte teljesen betakarva. Végtelenül gyöngédek egymáshoz, ami csak fokozza a rokonszenvet. A fogságot jól tűri, de csak párosával. Könnyen szobamadárrá szelídíthető.
Hallgassa meg következő heti madárdalunkat is!
Ha tettszett, ossza meg másokkal is!
Faj: Vetési varjú
Sorszám: 2352
Bekerülés oka: Bal alkar törött
Megtalálás helye: Üllő
Bekerült: 2014.02.13
Kezelés: Rögzítőkötés, felkészítés műtétre
Megkezdődött a FeHoVa, így Budapesten jártunk. Kollégánk Hortobágy fele tartott, így egyből kórházba is tudta szállítani az Üllőről bejelentett vetési varjat. Bal szárnya tört, de már régi lehet a sérülés. Rögzítettük, műtéthez felkészítettük.
A hétvégén (Február 13-16.) várunk mindenkit sok szeretettel standunknál, a Hungexpo területén megrendezett FeHoVa szakkiállításon!
Találkozhattok velünk személyesen, feltehetitek kérdéseiteket, megismerkedhettek velünk!
Visszük szelíd madarainkat, akikkel fotózkodhattok is. Hallgassátok meg előadásainkat, és vegyetek részt solymászbemutatóinkon is!
Egyszóval, gyertek!
Ahol megtaláltok: A pavilon, 102 B stand.
A fenyőrigó (Turdus pilaris) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a rigófélék (Turdidae) családjához tartozó faj.
Észak-Európa, Ázsia nagy részén fenyvesekben él, a Kárpát-medencében ritka, de rendszeres fészkelő.
A fenyőrigó mintegy 25 centiméteres testhosszal rendelkezik, szürke koronája, nyaka és farktollai vannak, sötét szárnyai és farktollai, valamint fehéres árnyalatú szárnyainak alsó része. Mellkasa és szárnyai erősen pettyezettek. Mellkasán tollazat elmosódottan vöröses árnyalatú, míg testének alsó részei másutt fehérek. A hím és a tojó hasonló tollazattal rendelkezik, ám a nőstények némileg barnásabb árnyalatúak. A hímeknek egyszerű csevegő dala van és e madaraknak számos torokhangjuk van repüléskor és számos vészjelzést hallathatnak.
Rovarokat, csigákat, gilisztákat zsákmányol, de elfogyasztja a bogyókat és gyümölcsöket is. A fenyőrigó akár 18 évig is él.
Hazánk e faj elterjedésének egyik legdélibb határa, de az utóbbi évtizedekben terjeszkedik délnyugat felé. Alföldi és középhegységi területeken is költhet, de a zárt erdőket elkerüli. Hazánkban a nedvesebb élőhelyeket választja költőhelyül, ezért az árterekben, ligeterdőkben, valamint a középhegységekben számíthatunk megjelenésére. Északi költőhelyein sokszor nagyon bizalmasan viselkedik. Évente egyszer, legfeljebb kétszer költ. Fészkét fára építi, melynek pontos helyét a tojó választja ki és ő is építi meg. Rendszerint 5-6 tojást rak, melyeket a tojó egymaga költ ki, de mindkét szülő eteti a fiókákat.
A fenyőrigó mindenevő madárfaj. Állati eredetű táplálékai között rovarokat, bogarakat, csigákat, meztelencsigákat, pókokat, gilisztákat, lárvákat, legyeket, szöcskéket zsákmányol. Az ősszel beérő bogyós gyümölcsökből előszeretettel fogyaszt. Kedveli a galagonya, a magyal, a madárberkenye, a tiszafa, a boróka, a vadrózsa, a madárbirs, a tűztövis, a Kökény, valamint a borbolya terméseit. A téli hónapok későbbi szakaszában a fákról lehullott almákat is elfogyasztja, gyommagvakon és gabonákon tengődik. Keményebb teleken, vagy, ha a táplálékforrások már kimerülőben vannak a fenyőrigó mocsarakat, vízpartokat keres fel, ahol puhatestűek után kutat. A fenyőrigó akár 18 évig is él.
Déli irányba történő vándorlása októberben kezdődik, de az Egyesült Királyságba novemberben érkezik meg e madarak zöme. Néhányan közülük továbbállnak a kontinens távolabbi vidékei felé, míg mások a Brit-szigeteken töltik a telet.
A költési időszak májusban kezdődik el Lengyelország vidékén, míg ettől északabbra, a messzi Skandinávia hűvösebb térségein csak kora júliusban kezd el költeni. A tojó építi meg a csésze formájú fészket, melyet meg sem kísérel elrejteni. A fészek elhelyezkedése igencsak változatos lehet. Fenyőrigó fészek gyakran erdőségekben, sövényekben, kertekben, sziklák közt, farakásban, fészerekben, vagy akár a földön is elhelyezkedhet. A fenyőrigók gyakran fészkelnek közel a többi fenyőrigó fészkeihez. A felnőtt egyedek agresszíven védik fészkeiket és a csoportos fészkelés segít védekezni a ragadozók ellen. A fészek száraz fűszálakból, gyomokból, néhány gallyból és némi mohából épül fel, melyet belülről sárral tapasztanak be, végül finom, puha szénaszálakkal bélelik ki.
Általában öt-hat tojást tojik a tojó, esetenként hármat, négyet, hetet, vagy nyolc darabot. A tojások mérete 28,8 millimétertől 20,9 milliméterig változik szélességben, míg hosszuk 33,5 és 23,4 milliméter között ingadozik. Tojásaik hasonló színűek, mint a fekete rigók tojásai. Alapszínük halványkék, amelyet barna, vagy vöröses pettyek díszítenek. A tojások kiköltése már azelőtt megkezdődik, mielőtt az összeset lerakta volna a tojó és tizenhárom-tizennégy napig tart a kotlás. A tojó kotlik döntő részben a tojásokon. A fejletlen fiókákat mindkét szülő táplálja. A fészek elhagyására általában tizennégy-tizenhat nap után képesek a kicsinyek, és általában két fészekaljat nevel fel egy fenyőrigó pár egy költési időszakban, főleg a fészkelőterületeinek délebbi részein.
Hallgassa meg következő heti madárdalunkat is!
Ha tettszett, ossza meg másokkal is!
Tisztelt Madárdoktorok!
Valószínű, hogy nem leszek egyedül a kérdésemmel…
Mint a madárpark honlapján is olvasni, a szarkák és a varjak (ahogy én látom, újabban a szajkók is) roppant mértékben elszaporodtak.
Lágymányos magasságában szó szerint nem látni más madarat, mert mindent kipusztítanak. Még az elég agresszív, csapatban tanyázó verebek is kezdenek megfogyatkozni.
A varjak évekkel ezelőtt minden tavasszal eltűntek, de most már nyáron is nagy tömegben látni őket – a dolmányos varjakat is, amelyek kifejezetten féltek az embertől, ahogy én láttam.
Az a kérdésem, mit kell(ene) ez ellen tenni? A kártevőket pusztító madarak, mint a rigók, cinegék, drámaian megcsappantak. Csak a galambok képesek lépést tartani a varjakkal és szarkákkal.
Mennyire káros az Önök szerint, hogy ilyen sok varjúféle él tartósan nem csak a városokban, hanem a kevésbé lakott területeken is?
Köszönettel:
N. Z. A.
Faj: Vetési varjú
Sorszám: 2351
Bekerülés oka: Lefogyott és legyengült
Megtalálás helye: Nyíregyháza
Bekerült: 2014.02.05
Kezelés: infúzió, táplálás
Nyíregyházán egy családi ház kertjébe zuhant ez a vetési varjú. Nagyon legyengült, sovány. Feltehetőleg nem talált táplálékot. „Hízlalás” után szabadon bocsájtható.
Faj: Vetési varjú
Sorszám: 2350
Bekerülés oka: Nyílt könyökficam
Megtalálás helye: Nyíregyháza
Bekerült: 2014.02.05
Kezelés: fertőtlenítés, rögzítőkötés, felkészítés műtéthez
6.-án este megműtöttük. Sajnos igazán repülni már nem fog tudni, de pár métert igen. Tartósan sérültként viszont szépen éldegélhet még. Felkarcsontjában további régi töréseket találtunk, melyek összeforrtak ugyan, de görbén. Illetve a kilógó vége a felkarcsontnak (ami a könyökből kiugrott) sajnos már elhalt, így le kellett csípjük. A maradékot visszahelyeztük a helyére. Rövidebb felkarcsonttal ugyan, de egy álizület nagy eséllyel kialakulhat.
Faj: Karvaly
Sorszám: 2349
Bekerülés oka: Autó gázolta el, agyrázkódás
Megtalálás helye: Besenyőtelek
Bekerült: 2014.02.05
Kezelés: infúzió, táplálás, szabadon engedés
Négy nappal ezelőtt egy autó sodorta el ezt a karvalyt, Besenyőtelken. Megtalálói elmondása alapján szédelgett, egyensúlyzavarral küszködött. A kórházba kerülését ma reggel sikerült megoldani, viszont ez idő alatt kipihente agyrázkódását. A stressztől lefogyott, de egy egész rövid megfigyelés, pihenő és táplálás után szabadon is engedtük. Köszönet megmentőinek!
Tisztelettel azt szeretném kérdezni önöktől hogy a több éve rendszeresen etetett cinkéim, akik néha tízes csapatokban naponta többször is fel kerestek az idén mutatóba is ritkán láttam. Lehetséges e, hogy az elszaporodott szarkák miatt csökkent ennyire a létszámuk. Rigó fészket már láttam hogy rabolták ki a szarkák. Régen mint dúvadat ritkították, de most már nem normális a létszámuk. Négyen-hatan bandáznák a kertbe, és szemtelenek mint a piaci légy.
Tisztelettel: B. R.
Tisztelt B. R. Úr!
A cinegék valóban megfogyatkoztak, de nem mindenhol. A városokba beköltöző szarkák és dolmányos varjak főleg az apróbb madarak tojásait, fiókáit fogyasztják, ezért pl a rigók tényleg e miatt lehetnek kevesebben. De a cinegék odúban fészkelnek, a szarkák ott nem férnek hozzájuk. Az onnan kirepülő anyányi fiatalok már viszonylag jól repülnek, ezért a szarkák szerintem már nem tudnak nagy kárt tenni az állományukban. Viszont éppen az etetésnek köszönhetően, ami nyáron felesleges, de az itató akkor is jó, olyan koncentráltan fordulnak elő az etetőknél, akár százas nagyságrendben is, ami fertőző betegségek gyors, akár járványszerű terjedéséhez vezethet. Az elmúlt év folyamán több képet küldtek nekem a madárbarátok cinegékről, melyek súlyos himlős hólyagokkal, pörkökkel a szemük, szájuk környékén nyilván nem tudtak megfelelően táplálkozni. A baromfihimlő változata a kanárihimlő, fajcsoport specifikus vírus okozta betegség, melyet főleg szúnyogok terjesztenek a vér útján egyik állatból a másikba. Míg a természetben nem gyűlik össze akkora madársereg, mint egy nyári itatónál-etetőnél, a szúnyogok által cinegéről-cinegére történő vírusátvitelre ott kisebb az esély. Cinegékből helyenként más vírus okozta betegségeket is kimutattak. Zöldikéknél tömeges elhullással is járó, egy egysejtű élősködő, Trichomonas okozta szájnyálkahártya gyulladást figyeltek meg ugyancsak etetőnél a Budapest környékén és a Dunakanyarban. De rigók tömeges pusztulását is jelezték Budapestről, gyümölcsfák permetezése után, ami nyilván mérgezéses történet. A városok, vízparti üdülőhelyek környékén a szúnyogirtó permetezés, bár az alkalmazott piretroid hatóanyagú szer (ha tényleg azt használták és nem valami mást) ártalmatlan a madarakra, viszont nem csak a szúnyogokra hat, hanem minden ízeltlábúra. Így nemcsak a főleg szúnyogokból táplálkozó fecskéknek, hanem más rovarevőknek, így a cinegéknek is megfogyatkozik a tápláléka, és elköltöznek arról a vidékről. Szóval nemcsak a szarkák, hanem többek között ezek a tényezők is befolyásolják madaraink állománynagyságát és eloszlását. De ilyen még az időjárás is: a téli etetőnél korábban azért is voltak kevesebben, mert két hete még enyhe, tavaszi időjárás miatt a természetben is megtalálták táplálékukat. A hirtelen beköszöntő késői tél lehet, hogy készületlenül érte őket, és nem fedezték még fel az etetőt.
Tiszteletel:
Dr. Déri János
Létesítményünkben összesen tizenegy gyöngybagoly (Tyto alba) él, közülük kilenc tartósan sérült, sajnos örökre a lakóink maradnak. Közülük kettő, a mozgásban kevésbé korlátozott, de az elengedésre alkalmatlan madarat három évvel ezelőtt sikeresen párba állítottunk, akik minden évben három fészekaljat próbálnak gondozni, több-kevesebb sikerrel. Eddig csak két alkalommal sikerült életképes fiókákat nevelniük, de azokat is kizárólag az utolsó, harmadik fészekaljból. Tapasztalatainkból arra következtettünk, hogy az első költésük mindenképpen kudarcra van ítélve, köszönhetően a hideg időjárásnak és a természetes körülményekhez viszonyítva jelentős zavarásnak –utóbbi alatt a mesterséges táplálást, az emberek közelségét és más kórházi madarak jelenlétét értjük-. Elhatároztuk, hogy az esetleges tojásokat keltetőgép segítségével kikeltetjük, majd a fiókákat mesterséges táplálással felnevelve segítünk tartósan sérült gyöngybaglyainknak a sikeres szaporodásban.
A tavalyi év során két kisbaglyot már fölneveltek a szüleik, őket jelenleg is a kórházban tartjuk, mivel a gyöngybagoly éves szaporulatának döntő többsége elpusztul az első tél folyamán. Számítottunk rá, hogy honi védenceink az emberi etetés, a biztos táplálékforrás és a védett környezet miatt jóval kisebb eséllyel vágnának neki az önálló életnek, ezért a kedvező időjárás és a biztos táplálékforrás megléte esetén engedjük csak őket szabadon. Szerencsére tavasszal nagy hasznukat fogjuk venni az új szaporulat nevelésében. Ezalatt azt értjük, hogy a fiatalabb korosztály tagjai röpképességük elérése után tőlük tanulhatnak vadászni, gyöngybagoly módjára viselkedni és elvadulni addigi emberi mostohaszüleiktől.
Tegnapelőtt öt tojást találtunk a bagolypárunk alatt, amiket terveink szerint keltetőgépbe helyeztünk. Azóta az embriók gyönyörűen fejlődnek, a legfiatalabb tojásban megtaláláskor még csak a csírakorong látszódott halványan, mostanra viszont szépen kirajzolódik a kisbagoly az érhálóval egyetemben. Reményeink szerint három héten belül kikel az első fióka, majd körülbelül három napos különbséggel követik őt a testvérei is. Az elcsúszás azért figyelhető meg a madarak egy részénél, de leginkább a ragadozóknál, mert a tojó akár már az első tojás lerakása után hozzákezd a kotláshoz, majd fajonként eltérő időközönként a következnek a többiek. Ez a gyöngybagolynál értelemszerűen körülbelül három nap.
A gyöngybagoly hazánkban fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke százezer forint. Állományát ezer párra becsülik, de ez az adat igen csalóka lehet, mivel különösen rejtett életet él és a nagyon zord telek jelentősen csökkenthetik számukat. Néhány évtizeddel ezelőtt sokkal több gyöngybagoly élt hazánkban. Ez annak tudható be, hogy a külterjes mezőgazdaság kedvezőbb életfeltételeket nyújtott számukra. A mára nem használt gazdasági épületek állapota túlságosan leromlott, a templomtornyokat, leginkább a parlagi galambok károkozása miatt lezárták, ezzel drasztikusan lecsökkentve bagolyfajunk fészkelési lehetőségeit. Sajnos egyre inkább gondot okoz a terjedőben lévő nyest, ami az urbánus fészkelő helyeken a fészekaljak elpusztításával és a madarak zavarásával hiúsítja meg a sikeres költést.
Bízunk benne, hogy a tojásokból kikelő madaraink hozzájárulhatnak ennek a páratlanul szép madárfajnak a hazai megmentéséhez.
Kiss Balázs
Rendelkező Nyilatkozat a személyi jövedelemadó 1+1%-áról:
Bankszámlaszám: HU50 59900029-10001868-00000000, Takarékbank
