Ritka, mint a fekete gólya
- A fehér gólyát szinte minden magyar ember ismeri a mesékből és az életből is, hiszen a lakott területek madara. Nem[...]
Madártani érdekességek szeptemberben
A szeptemberi markáns hidegfront sok vonuló madarat megmozgatott. A fecskék teljesen eltűntek hazánkból, de a máskor inkább csak december-januárban előforduló sarki búvárral már találkozhatunk többfelé is az országban. Talán még a limikolák tartják legjobban vonulási szokásaikat. Ahogy az várható volt, az augusztus 20 előtti hidegfronttal megérkeztek a havasi lilék (a képen), partfutók. A Kardoskúton megjelenő lilebíbic egy kicsit kilóg e sorból, hiszen a főleg oroszországi és kazahsztáni fészkelő helyéről iraki vagy iráni telelőterületeire vonulás során nem igazán esik útba hazánk. Ha bulvárújság lennénk, akkor írhatnánk, hogy halfarkasok lepték el az országot, hiszen tény, elég sok előfordulása van szeptemberből az Eurázsia és Észak-Amerika tundraövezetének északi részén honos szélesfarkú halfarkasnak vagy Európa sarkköri vidékén élő ékfarkú halfarkasnak. De ezek a sirályhoz hasonló madarak korántsem olyan veszélyesek, mint nevükből következtethetnénk, és csak néhány példányáról van szó. A klasszikus libavonulási szezon még odébb van egy kicsit, de úgy tűnik, néhány apácalúd fázós volt idén, mert Hortobágy több halastaván előkerültek példányai. A darvak is hirtelen érkeztek meg, október elején létszámuk közel hetvenezer és már az ország déli részein is előfordulnak kisebb csapataik.
Kép és szöveg: Konyhás István
