Madarászok kis kedvence – a közép fakopáncs 

Közép fakopáncs - fotó: Morvai Szilárd
 
 
 
Közép fakopáncs - fotó: Morvai Szilárd

Erdei természetjárás közben talán a legszembetűnőbb kísérőink a fakopáncsok.
Ilyen közegben a legtöbb faj a közeledő ember láttán nem repül el, csak felkúszik a
lombkoronába, sok esetben a fa legmagasabb ágára, majd távozásunk után újra
alacsonyabbra ereszkedik. Néha halk, néha nagyon zajos dobolással mutatja: itt
vagyok!

Az idősebb erdők harkályokban sokkal gazdagabbak, mint a fiatalok. De a hazai
fakopáncs fajokat akár kertekben vagy madáretetőkön is, udvarokban és városi
parkokban is megfigyelhetjük. A harkályok kiemelten fontos szerepet töltenek be a természetben ugyanis odú építő tevékenységüknek köszönhetően költő és éjszakázó helyet hoznak létre más állatfajok számára.    

A közép fakopáncs talán legszembetűnőbb vonása a fehér arc és homlok és a fejtetőn elhelyezkedő élénk piros sapka

A leggyakoribb faj a nagy fakopáncs. Hazai költő állományának nagysága 320 000
pár feletti.  Szinte minden madarász kis kedvence a közép fakopáncs. Hazai állománya a tizede, nagyjából 30.000 pár körülire tehető. 

Kicsit leegyszerűsítve tehát minden tizedik fakopáncs, amit az Északi-középhegység vagy a Dunántúli-dombság öreg tölgyeseiben és az alföldi ártéri erdőkben figyelünk meg lehet akár közép fakopáncs is.  Hasznos lehet tehát ha meg tudjuk a két fajt terepen különböztetni, színesítve ezzel a természetjárás közben megfigyelt fajok listáját. Ez nem olyan nagy feladat, mindösszesen az kell hozzá, hogy ismerjük a két faj határozó bélyegeit.

A hím nagy fakopáncs fején jól megfigyelhető a nagy kiterjedésű fekete tollazat az erős csőr valamint a markáns bajuszsáv és a tarkón elhelyezkedő piros tollazat.

Első ránézésre nagyon egyformák, az eltérések az apró, finom részletekben rejtőznek. A testméretük közel azonos, nagyon kis méretbeli eltérés a természetben alig észlelhető. A közép fakopáncs legjellegzetesebb vonása a fehér homlok és arc, amennyiben azt látjuk egy fakopáncson, hogy a fején nincs fekete szín abban az esetben jó eséllyel közép fakopáncsot látunk. Ha a fehér fej jól kivehető akkor érdemes a madár testét is szemrevételezni. A közép fakopáncs hasa hosszan árnyalt narancsosan, pirosasan sávozott  márványos benyomást kelt, a nagy fakopáncs élénk piros faroktövével ellentétben, amelynél a piszkos fehér szín és a mélyebb piros faroktő viszonylag élesen határolódik el. Amennyiben ezt is megfigyeljük a madáron szinte teljesen biztos, hogy  közép fakopáncshoz van szerencsénk.

A méretarányosan ábrázoló képpáron jól kivehető minden fontos határozóbélyeg

A távcsővel végzett megfigyelés nagyban megkönnyíti a dolgunkat. Az élénk piros fejtető minden kétséget kizár, ez ugyanis a hímeken és tojókon is jól látható fontos határozó bélyeg. 

Ha van időnk sokáig megfigyelni egy közép fakopáncsot koncentráljunk tudatosan a
madár külső formai jegyeire és színezetére. A sokkal filigránabb, törékenyebb csőr
és a rövidebb faroktollak távcsővel jól megfigyelhetők. A fiatal, első éves nagy fakopáncsok feje teteje is piros. Ennek megfelelően ha tudjuk figyeljük meg az összes fontos, a fajra jellemző határozóbélyeget.

Szerencsére mind a két védett fajnak a hazai állománya emelkedő. Ennek köszönhetően,
egyre gyakrabban és egyre több helyen találkozhatunk velük bármelyik évszakban. Az erdei életközösség kiemelten fontos természeti érték. A természetközeli erdőgazdálkodás és  az álló holtfák visszahagyása kedvező hatást gyakorol a hazai fakopáncs fajok költőállományaira.

Morvai Szilárd

Ismerd meg a többi harkályfélét is! A balkáni fakopáncsól lentebb olvashatsz:

Az otthon itt van, harkályfióka nevelés élőben

A harkályfélék, odúépítő szerepükből adódóan kivételes helyet foglalnak el az állatvilágban. Abban a kivételes szerencsében van részem idén, hogy az ablakomból kísérhetem figyelemmel egy balkáni fakopáncs pár (Dendrocopos syriacus) költését. Csak a függönyt kell elhúznom ehhez minden reggel.

Hátramaradó odúikat sok más hazai védett faj használja téli szállásnak és költési időben is rendszeresen találhatunk hazai költőfajokat olyan odúban amit fakopáncsok vájtak a korábbi időszakokban. A balkáni fakopáncs a nagy fakopáncshoz (Dendrocopos major) hasonló méretű és még 100 éve sincs hogy a Balkán félsziget felől benépesítette a Kárpát medencét. 1960-ra a hazai nagy fakopáncs állomány tetemes része erdei területekre szorult, a balkáni fakopáncs pedig a kertek, szőlősök, fasorok madarává vált. Jelenlegi stabil állománya nagyjából nyolcada a nagy fakopáncsénak.

Terepi határozása inkább szakemberek feladata, képen viszont nagyon könnyen különbséget tudunk tenni a két faj közt. Ha kertben látunk fakopáncsot az nagy valószínűséggel balkáni, ha erdőben az nagy valószínűséggel nagy fakopáncs.A nagy fakopáncs csőrtől induló fekete bajuszsávja eléri a fekete hátat azonban ez a sáv a balkáni rokon esetébensohasem kapcsolódik a háti részhez, és a nagy fakopáncs szélső farktollai fehér alapon fekete foltosak, a balkáni fakopáncs szélső farktollai pedig fekete alapon fehér foltosak.

A balkáni fakopáncs fogyasztja az összes hazai harkály faj közül a legtöbb lédús gyümölcsöt (eper, cseresznye), és ami tudományos szempontból új, és az illusztráló képekből kiderül, hogy ezzel a táplálékkal fiókáit is nagy mennyiségben eteti. A vitaminban gazdag változatos étrend fontos a fiókák csontozatának (és persze egyéb szerveinek) megfelelő kialakulásához.

Hallgasd meg a hangját is:

Emberközeli élőhelyének megfelelően olyan fa fajokat preferál odúépítés céljából amik a kertben megtalálhatók: alma, szilva, barack, cseresznye, akác vagy eperfa.

Nyírfában való költést szakemberek még nem írták le, talán mert nem egy tipikus kerti fafaj a nyír, szerencsére nálam ez a pár költésre ezt is megfelelőnek találta. Remélem jövőre is visszatérnek majd, bár a balkáni a legtöbbször minden költés előtt új odút készít magának.

Fészekalja 4-7 fiókából áll. Mindkét szülő kotlik a tojásokon felváltva. Az odúban felhalmozódó ürülék eltávolítása megfigyeléseim szerint a hím madár feladata. Kikelés után 24-25 napra az anyányi méretű fiókák kirepülnek.

Nem vonuló madár. Védelme téli etetéssel elősegíthető: napraforgóval,
olajos magvakkal, faggyú és napraforgó összeolvasztott keverékével, mogyoróval, mandulával és dióval. Költési időben 46 mm-es röpnyílású rönk odúval telepíthető.

Morvai Szilárd

Szeretnél még több madárfajjal megismerkedni? Látogass el youtube csatornánkra, és hallgasd meg madárdalainkat:

Támogatásával Ön is hozzájárulhat, hogy még több madár kerülhessen vissza egészségesen a természetbe!
Madárkórház Alapítvány, adószám: 18557899-1-09

Rendelkező Nyilatkozat a személyi jövedelemadó 1+1%-áról:

rendelkező nyilatkozat 1+1%-ról

Bankszámlaszám: HU50 59900029-10001868-00000000, Takarékbank

Támogasd erőfeszítéseinket online, bankkártya segítségével!

Friss híreink

  • Madármentő képzések

  • Légy Te is madármentő! Szívesen csatlakoznál önkénteseink közé? Vagy csak érdekel, mit tehetsz, ha sérült madarat ta[...]
  • Hajdúnánáson lövik a gólyát

  • A Sólyom utcában. Elit környék, vállalkozók, 40-50 éve ott lakó, egymást ismerő, becsületes, tisztességes emberek lakna[...]
  • Gólya élet

  • Tavaly ilyenkor megírtam, hogy mi a tennivaló a fészkelni nem tudó gólyákkal. A Hortobágyi Nemzeti Park munkatársai írá[...]

A Pusztadoktor Magazinból

  • Hajdúnánáson lövik a gólyát

  • A Sólyom utcában. Elit környék, vállalkozók, 40-50 éve ott lakó, egymást ismerő, becsületes, tisztességes emberek lakna[...]
  • Anyák napi kisgólyák

  • Ekkor szoktak kikelni, és ezt a jó szokásukat most is tartották a Nagyröpdében földön fészkelő egyik gólyapár első fész[...]
  • Gólya élet

  • Tavaly ilyenkor megírtam, hogy mi a tennivaló a fészkelni nem tudó gólyákkal. A Hortobágyi Nemzeti Park munkatársai írá[...]

Betegeink

  • Egy jelkép új élete

  • Az emberi tevékenységek következtében nagyon sok madár sérül vagy betegszik meg. Baleset, orvvadászat, mérgezés: mind-m[...]
  • Pajzsos cankó a műtőasztalon

  • Az elepi halastavak környékén került kézre ez a törékeny, csodálatos partfutó madár. Jobb szárnya szilánkosan tört. Műt[...]