Madarászok kis kedvence – a közép fakopáncs
Erdei természetjárás közben talán a legszembetűnőbb kísérőink a fakopáncsok.
Ilyen közegben a legtöbb faj a közeledő ember láttán nem repül el, csak felkúszik a
lombkoronába, sok esetben a fa legmagasabb ágára, majd távozásunk után újra
alacsonyabbra ereszkedik. Néha halk, néha nagyon zajos dobolással mutatja: itt
vagyok!
Az idősebb erdők harkályokban sokkal gazdagabbak, mint a fiatalok. De a hazai
fakopáncs fajokat akár kertekben vagy madáretetőkön is, udvarokban és városi
parkokban is megfigyelhetjük. A harkályok kiemelten fontos szerepet töltenek be a természetben ugyanis odú építő tevékenységüknek köszönhetően költő és éjszakázó helyet hoznak létre más állatfajok számára.
A leggyakoribb faj a nagy fakopáncs. Hazai költő állományának nagysága 320 000
pár feletti. Szinte minden madarász kis kedvence a közép fakopáncs. Hazai állománya a tizede, nagyjából 30.000 pár körülire tehető.
Kicsit leegyszerűsítve tehát minden tizedik fakopáncs, amit az Északi-középhegység vagy a Dunántúli-dombság öreg tölgyeseiben és az alföldi ártéri erdőkben figyelünk meg lehet akár közép fakopáncs is. Hasznos lehet tehát ha meg tudjuk a két fajt terepen különböztetni, színesítve ezzel a természetjárás közben megfigyelt fajok listáját. Ez nem olyan nagy feladat, mindösszesen az kell hozzá, hogy ismerjük a két faj határozó bélyegeit.
Első ránézésre nagyon egyformák, az eltérések az apró, finom részletekben rejtőznek. A testméretük közel azonos, nagyon kis méretbeli eltérés a természetben alig észlelhető. A közép fakopáncs legjellegzetesebb vonása a fehér homlok és arc, amennyiben azt látjuk egy fakopáncson, hogy a fején nincs fekete szín abban az esetben jó eséllyel közép fakopáncsot látunk. Ha a fehér fej jól kivehető akkor érdemes a madár testét is szemrevételezni. A közép fakopáncs hasa hosszan árnyalt narancsosan, pirosasan sávozott márványos benyomást kelt, a nagy fakopáncs élénk piros faroktövével ellentétben, amelynél a piszkos fehér szín és a mélyebb piros faroktő viszonylag élesen határolódik el. Amennyiben ezt is megfigyeljük a madáron szinte teljesen biztos, hogy közép fakopáncshoz van szerencsénk.
A távcsővel végzett megfigyelés nagyban megkönnyíti a dolgunkat. Az élénk piros fejtető minden kétséget kizár, ez ugyanis a hímeken és tojókon is jól látható fontos határozó bélyeg.
Ha van időnk sokáig megfigyelni egy közép fakopáncsot koncentráljunk tudatosan a
madár külső formai jegyeire és színezetére. A sokkal filigránabb, törékenyebb csőr
és a rövidebb faroktollak távcsővel jól megfigyelhetők. A fiatal, első éves nagy fakopáncsok feje teteje is piros. Ennek megfelelően ha tudjuk figyeljük meg az összes fontos, a fajra jellemző határozóbélyeget.
Szerencsére mind a két védett fajnak a hazai állománya emelkedő. Ennek köszönhetően,
egyre gyakrabban és egyre több helyen találkozhatunk velük bármelyik évszakban. Az erdei életközösség kiemelten fontos természeti érték. A természetközeli erdőgazdálkodás és az álló holtfák visszahagyása kedvező hatást gyakorol a hazai fakopáncs fajok költőállományaira.
Morvai Szilárd
Ismerd meg a többi harkályfélét is! A balkáni fakopáncsól lentebb olvashatsz:
Az otthon itt van, harkályfióka nevelés élőben
A harkályfélék, odúépítő szerepükből adódóan kivételes helyet foglalnak el az állatvilágban. Abban a kivételes szerencsében van részem idén, hogy az ablakomból kísérhetem figyelemmel egy balkáni fakopáncs pár (Dendrocopos syriacus) költését. Csak a függönyt kell elhúznom ehhez minden reggel.
Hátramaradó odúikat sok más hazai védett faj használja téli szállásnak és költési időben is rendszeresen találhatunk hazai költőfajokat olyan odúban amit fakopáncsok vájtak a korábbi időszakokban. A balkáni fakopáncs a nagy fakopáncshoz (Dendrocopos major) hasonló méretű és még 100 éve sincs hogy a Balkán félsziget felől benépesítette a Kárpát medencét. 1960-ra a hazai nagy fakopáncs állomány tetemes része erdei területekre szorult, a balkáni fakopáncs pedig a kertek, szőlősök, fasorok madarává vált. Jelenlegi stabil állománya nagyjából nyolcada a nagy fakopáncsénak.
Terepi határozása inkább szakemberek feladata, képen viszont nagyon könnyen különbséget tudunk tenni a két faj közt. Ha kertben látunk fakopáncsot az nagy valószínűséggel balkáni, ha erdőben az nagy valószínűséggel nagy fakopáncs.A nagy fakopáncs csőrtől induló fekete bajuszsávja eléri a fekete hátat azonban ez a sáv a balkáni rokon esetébensohasem kapcsolódik a háti részhez, és a nagy fakopáncs szélső farktollai fehér alapon fekete foltosak, a balkáni fakopáncs szélső farktollai pedig fekete alapon fehér foltosak.
A balkáni fakopáncs fogyasztja az összes hazai harkály faj közül a legtöbb lédús gyümölcsöt (eper, cseresznye), és ami tudományos szempontból új, és az illusztráló képekből kiderül, hogy ezzel a táplálékkal fiókáit is nagy mennyiségben eteti. A vitaminban gazdag változatos étrend fontos a fiókák csontozatának (és persze egyéb szerveinek) megfelelő kialakulásához.
Hallgasd meg a hangját is:
Emberközeli élőhelyének megfelelően olyan fa fajokat preferál odúépítés céljából amik a kertben megtalálhatók: alma, szilva, barack, cseresznye, akác vagy eperfa.
Nyírfában való költést szakemberek még nem írták le, talán mert nem egy tipikus kerti fafaj a nyír, szerencsére nálam ez a pár költésre ezt is megfelelőnek találta. Remélem jövőre is visszatérnek majd, bár a balkáni a legtöbbször minden költés előtt új odút készít magának.
Fészekalja 4-7 fiókából áll. Mindkét szülő kotlik a tojásokon felváltva. Az odúban felhalmozódó ürülék eltávolítása megfigyeléseim szerint a hím madár feladata. Kikelés után 24-25 napra az anyányi méretű fiókák kirepülnek.
Nem vonuló madár. Védelme téli etetéssel elősegíthető: napraforgóval,
olajos magvakkal, faggyú és napraforgó összeolvasztott keverékével, mogyoróval, mandulával és dióval. Költési időben 46 mm-es röpnyílású rönk odúval telepíthető.
Morvai Szilárd
Szeretnél még több madárfajjal megismerkedni? Látogass el youtube csatornánkra, és hallgasd meg madárdalainkat:
