Ritka, mint a fekete gólya
A fehér gólyát szinte minden magyar ember ismeri a mesékből és az életből is, hiszen a lakott területek madara. Nem véletlen, hogy ilyen sok egyed kerül be hozzánk, mivel „velünk él”, könnyű rátalálni. Van egy „testvére” viszont, a fekete gólya, ami ritkább és sokkal rejtőzködőbb is, hazai fészkelő állománya mindössze 200-250 párra tehető. A fekete gólya legkedveltebb élőhelyei a csendes vízfolyásokkal, tavakkal váltakozó erdős területek, melyekből nem hiányoznak az idős hagyásfák, vagy az egykor legeltetett erdőkből visszamaradt öreg kocsányos tölgyek. Síkvidéken legtipikusabb fészkelőhelyei a fiatal fák sűrűjében megbújó évszázados kocsányos tölgyek. A Madárkórházba bekerült fiatal példányt március idusán engedtük szabadon, előtte kapott egy színes gyűrűt, aminek köszönhetően meg tudjuk különböztetni majd fajtársaitól. A madarat szabadon engedése után többször is sikerült már megfigyelni elengedési helyétől délre és nyugatra a Hortobágy folyó mentén. Mivel fiatal madárról van szó, így ebben az évben még biztosan nem fog költeni, de eredeti élőhelyét már megtalálta. (A képen Radnai Míra Júlia látható, a gólyát meggyűrűző madarász a Madárkórházban.)
Konyhás István
