Miért nem lehetett segíteni a gemenci fekete gólya fiókákon?

forrás: index.hu
 
 
 
forrás: index.hu

Ezt kérdezte tőlem az újságíró, én pedig Kalocsa Bélától a faj hazai koordinátorától, aki 16 éve felügyeli a fekete gólya fészekkamerákat, ezen belül 8 éve a Gemenc Zrt-vel és a Duna Dráva Nemzeti Parkkal közösen működtetett keselyűsi kamerát. Azt mondta, hogy nehogy hozzá küldjem az újságírókat, mert nincs kedve nyilatkozni. Elege van abból, hogy három éve őt zaklatják a mindenhez jobban értő fotelharcosok és őt teszik felelőssé, kirúgatással fenyegetik, amiért a természet nem kedvez a fekete gólyáknak. Nekem elmondja, adjam tovább. Most ezt teszem. A címben szereplő kérdést és a továbbiakat én tettem fel, és ezek a válaszai:

Miért nem lehetett segíteni a gemenci fekete gólya fiókákon?

1. A fekete gólya más, mint a fehér. Fél az embertől, nem viseli el az emberi közelséget. Ha a fészke közelében bármilyen zavarás, emberi tevékenység, mozgás történik, inkább otthagyja a tojásait, sőt, a fiókáit is, sőt a fészkelő helyet is, örökre. Ezért védelmének alapelvei teljesen megegyeznek a réti saséval, mely ugyanilyen és ugyanúgy a járhatatlan, gyakran állandó vízborítású, ezért ember nem járta ártéri erdők mélyén fészkel. A bármilyen zavaró tényezőbe a természetes események is beleértendők a fekete gólya számára. Ilyen a réti sas is, mely ha elviszi a fiókáját, ahogyan egyébként megesik, akkor is otthagyja a fészket és az egész környéket, mert nem tartja biztonságosnak. És igaza van. Pontosan ez történt tavalyelőtt, amikor a sas elvitte az egyik bekamerázott fészekből a fiókákat. A gólyapár azóta elköltözött. Ez várna a mentett fiókák szüleire is, ha fiókáik „eltűnnének” a fészekből.

Mi van a gyűrűzéssel, az nem zavarja őket?

De igen, ezért nem gyűrűznek mindenhol, csak nagyon keveset, azt is akkor, amikor a fiókák már nagyok, tollasak, szülők nincsenek ott, és úgy, hogy ne zavarják a környéket. Alpintechnikás biztosítással famászó engedi le és teszi vissza a fiókákat a fészekbe, úgy, hogy a szülők nem veszik észre. Ha mentés miatt eltűnne a fióka a fészekből, a fészket elhagynák a szülők. Ha mindezek ellenére mégis menteni kellene, és lehetne is a fiókákat, nem lennének visszavadíthatóak, szelídek maradnának, és nem a fekete gólyák életét élnék, ez több évtizedes tapasztalat.

forrás: Pilisi Parkerdő

2. Az országban mintegy 400 pár fészkel, ebből 150 pár megfigyelt ártéri fészkelő, melyek közül 40 pár a Gemenci erdőben, mintegy 180 km2 területen fészkel. Ez az ország legnagyobb fészkelő állománya. Az időjárási viszonyok az egész gemenci állományra azonosak, és az egész állományt hasonlóan kedvezőtlenül érintik.

3. A fekete gólya táplálkozási szokásai az ártér, hullámtér bokától féllábszárig érő vízmélységű területeihez kötődnek. Itt főleg halakat zsákmányol és ezzel eteti a fiókáit is. A korábbi kutatások és részben a fészekkamerák tanúsága szerint is ideális helyzetben 50 %-ban hal, 45 %-ban béka a menü. Egyéb táplálék, például hüllő vagy giliszta ritkán fordul elő. Ha szárazság van, akkor ez az arány felborul és a hallal szemben békák kerülnek előtérbe. A baj három éve látványos a kamerás fészeknél, amióta a Duna vízállása a költésidőt megelőzően nem érte el Gemencnél a bajai vízmércén az 500 cm-t, amely elkerülhetetlenül szükséges a hullámtér mélyen fekvő területeinek elöntéséhez. A fiókanevelési időszakban a Dunának azon a vízgyűjtő területén, mely az itteni vízállást meghatározza, az Alpokban nem volt eső. Hiába volt és van most is máshol, ott nincs, és a vízállás 200-300 cm között van, ami kevés. Így a fészkelőhely környékén a táplálkozó helyek is szárazak maradtak, és a hullámtérben csak a nagyobb holtágakban volt víz. Elérhető-megfogható halat nem találtak megfelelő mennyiségben.

Forrás: gemenczrt.hu

A békák is megfogytak és ez nem csak gemenci jelenség. Feltehetőleg a Dunába bemosódó növényvédőszerek okozzák ezt, például az Atrazin nevű kukorica gyomirtó ismert hatása miatt a békák nemet váltanak és nem szaporodnak. Nem csak ezért a szert több éve kivonták az EU-ból, de a hatása még tart. Sokkal kevesebb a béka. Tavaly óta már némileg emelkedett a számuk, és a szakemberek jövőben várják az állomány visszatérését a gólyáknak is megfelelő nagyságúra.

4. Lehet-e a fiókákat kívülről a fészekben etetni?

Nem. Zavarás nélkül nem. Drónnal sem. (Saját megfigyelésem, egy film forgatásnál, hogy drónnal a szürke marhákat terelni lehet a Hortobágyon.) Nem csak egy-egy alkalommal kéne etetni, egy-egy hallal, hanem folyamatosan. A fiókák rengeteget esznek. Ha egy fészekaljat szeretnénk csak megmenteni, ahhoz is folyamatos zavarás lenne szükséges, melyet biztosan nem viselne el a pár. Egyébként ha lehetne, mindegyiket kéne, nemcsak a bekamerázottakat, mert mindegyiknél ugyanaz a helyzet. Mind a 40-nél. Akár egyszeri etetési próbálkozásnál is mind elköltözne. Örökre. Az ország legnagyobb fészkelő állományáról van szó!

forrás: sokszinuvidek.24.hu

5. Lehet-e etetni szülőket?

A szülőket sem. A fészek alatt nem, mert oda le sem szállnak, nem is látnak le a lomboktól. A fészek megközelítését észlelnék és elmennének. A hullámtéren nem találnák meg a kiszórt élelmet, mert túl nagy területről van szó, nincs víz, ahol ők a halat keresik, és az emberi zavarást egyébként ott sem viselik el. Nem beszélve arról, hogy a vaddisznók a táplálékot előbb megtalálnák, mint a fekete gólyák. Nem fehér gólyák, melyek másnap már várják a vödrös embert a hallal.

Jeladós fekete gólyák mozgásáról tudjuk, hogy száraz időszakban 11-15 km-re is elmennek táplálékért, mert ott találnak halat. A Duna másik oldalán is fészkelnek fekete gólyák, ott jobb a helyzet. A gemencieknek ez az év nem sikerült, de jövőre lehet jobb.

6. Miért nem csinálnak mesterséges vizes élőhelyet a környéken?

Vannak hullámtéri vizes élőhely rekonstrukciót célzó beavatkozások éppen a fekete gólya táplálkozó helyek javítása érdekében a nemzeti park részéről, de ezek csak akkor működnek, ha van megfelelő magasságú árhullám a Dunán. Vannak vízügyi műtárgyak, melyekkel a hullámteret elöntő vizet ott tudnák tartani, de nem megy oda a víz magától, mert lejjebb van 2 méterrel, mint 120 évvel ezelőtt. Ehhez kéne a legalább 500 cm-es vízállás.

Forrás: Turista Magazin

Miért nem szivattyúzzák oda vizet?

Azt lehetne, borzalmas költséggel és környezetszennyezéssel járna, de a halak nem mennek át a szivattyún. Természetes áradás kell, tavasszal, amikor a vízzel kiözönlenek a halak és ívnak, abból lesznek a gólyák számára fogható kishalak.

7. Mit lehet csinálni?

Például a Duna meder süllyedését megállítani, a kicsi és közepes vízszinteket megemelni. Nem pár száz milliós beruházásokkal helyi rekonstrukciós megoldásokkal lehet ezt megoldani, hanem millárdokból az egész térségre vonatkozóan. Vannak rá tervek, talán keret is lesz rá. 120 éve süllyed  a Duna medre, már régen időszerű. Ha nem csinálunk semmit folytatódni fog. Meg kell csinálni valamikor. Minél előbb.

Ha Paks fontos beruházás és a szükséges hűtővíz biztosítását szintén a Duna medrének süllyedése veszélyezteti, akkor a problémát meg kell oldani. Ha van rá pénz, erre is lesz. Olyan megoldást kell választani, ami Paks és Gemenc problémáját is megoldja. Gondolja az egyébként hivatását tekintve vízügyi szakember.

Mit gondolok én?

Teljesen egyetértek Kalocsa Bélával. Annyit tennék hozzá saját, több évtizedes, és több mentett fekete gólyán szerzett tapasztalataim alapján, hogy a fekete gólyát valóban nehezebb elvadítani. A hozzánk kerülő felnőtt fekete gólya, melyből 35 év alatt egyetlen példány került hozzánk, nagyon stresszes volt, ennek betudhatóan sérüléséhez mérten indokolatlanul pusztult el. A bekerült fiatal fekete gólyák mind kirepülés után, legyengülve, szárny, vagy lábtöréssel érkeztek, és sokkal szelídebbek, mondhatni teljesen szelídek voltak, ellentétben a fehér gólyák fiataljaival. Olyannyira, hogy a már anyányi méretű, vonulásban szabadon repülő fekete gólyák bekerülésük után az első etetést követően eleségkérő hangon nyekeregve törleszkedtek az akkor először látott ember elé.

Fotó: Déri Balázs

Ez véleményem szerint azért van így, mert amíg a fehér gólyák fiataljai növekedésük során, és kirepülésüket követően látnak embert és szüleiket utánozva biztonságos távolságot tartanak tőle, ha közelebb jön, akár gyűrűzéskor, fenn a fészekben, akkor csőrükkel keményen támadják. A fekete gólya viszont eldugott fészkelő helyén nem lát embert, és ha az első találkozás etetéssel történik, akkor a korábban őket etető szülő szerepét vetítik az emberre.

Fotó: Déri Balázs

A nevelt fehér gólyákat a madárparkban végigvisszük a vadító folyamaton, idősebb, az embertől távolságot tartó fehér gólyák társaságában, akkor eltanulják a megfelelő viselkedést, szabad röpködésük során vad gólyákkal szocializálódva a táplálékkeresést és a vonulásra való csoportos felkészülés során a termikelést. Ez nem megy a fekete gólyáknak. A táplálék keresés, termikelés, szociális viselkedés igen, még az embertől való távolságtartás is, de nem keresik fekete gólyák társaságát, visszajárnak a madárparkba a fehér gólyák közé táplálkozni.

Fotó: Déri Balázs

Ettől függetlenül természetesen fogadunk minden korú fekete gólya felnőttet és fiókát, meggyógyítjuk és felneveljük ha kell, felkészítjük és elengedjük, mert ez a dolgunk, mert szeretjük őket, és képesek is vagyunk rá. De tudjuk, hogy nem ők fogják megmenteni a populációt, hanem az élőhely védelme, akár azoktól az egyébként jó szándékú emberektől is, akik kellő hozzáértés nélkül kívánnak beavatkozni a természet rendjébe.

Dr. Déri János

Fotó: Déri Balázs
Támogatásával Ön is hozzájárulhat, hogy még több madár kerülhessen vissza egészségesen a természetbe!
Madárkórház Alapítvány, adószám: 18557899-1-09

Rendelkező Nyilatkozat a személyi jövedelemadó 1+1%-áról:

rendelkező nyilatkozat 1+1%-ról

Bankszámlaszám: HU50 59900029-10001868-00000000, Takarékbank

Támogasd erőfeszítéseinket online, bankkártya segítségével!

Friss híreink

  • Madármentési útmutató

  • Rengeteg bejelentés, érdeklődés érkezik hozzánk ügyeleti számunkon. Kell e menteni? Mit csináljunk amíg át nem tudjuk a[...]
  • Munkatársat keresünk!

  • Szereted a madarakat és a természetet? Szívesen dolgoznál olyan intézményben ahol munkáddal ténylegesen hozzájárulnál t[...]

A Pusztadoktor Magazinból

  • Madármentési útmutató

  • Rengeteg bejelentés, érdeklődés érkezik hozzánk ügyeleti számunkon. Kell e menteni? Mit csináljunk amíg át nem tudjuk a[...]

Betegeink