- Országosan hívható diszpécserszolgálat: Madárkórház Alapítvány Ügyelet: 0630/535-64-84 Jelmagyarázat: -Madármentő állomások, -A Madárkórház Alapítvány önkéntesei,-Önkéntes madármentők, civil szer[...]
Tavasz
Vizes élőhelyek veszélyei
Ha esik az eső, a víz összegyűlik, megtalálja az utat, és folyik, messziről messzire. Tavasszal a hóolvadással a hegyekből lezúduló víz duzzasztja a folyókat, és országhatárokon át visz magával mindent, ami bele kerül. Vegyszereket, mérgező anyagokat is. A vizes élőhelyeken, halastavakban, árasztásokban, laposokban, különféle mérgezések okozhatnak károkat. A mérgezések eredete lehet természetes, ilyen a botulizmus. A nyári melegben alacsony vízállás esetén, a fokozott szerves anyag bevitel mellett az algák és vízi növények túlszaporodásával létrejövő oxigénhiányos környezetben a természetben jelenlevő Clostridium botulinus toxin okozza az úgynevezett „tavi bénulást”. Ez akár a vízimadarak tömeges elhullásához is vezethet. A betegség megelőzhető a víz szintjének jelentős megemelésével és áramoltatásával, a szerves anyag bevitel mérséklésével. A bénult betegek nagy mennyiségű ivóvíz szondán át való bevitelével sok esetben megmenthetők. Az emberi gondatlanságból a vizekbe került növényvédő szerek rendszeresen kimutathatók a vízből, az algákból, a halakból és az ezeket fogyasztó halakból és madarakból. A növényvédő szerek sokféleségéből adódóan a diagnózis sokszor bizonytalan és hosszadalmas, drága labormunkát igényel. A mezőgazdasági területekről leginkább karbamát hatóanyagú csávázószerek, peszticidek, kerülnek a vizekbe. Legtöbbször az adható ellenszer már későn kerül alkalmazásra.
Fertőző betegségek:
A vizes élőhelyeken a vízen táplálkozó és oda ürítő vadrécék és más vízi szárnyasok között a víz fertőző betegségek gyors terjesztésében játszik szerepet. Vadon élő madarakban a fertőző betegségek ritkák, főleg szabadon tartott házi baromfi fajoktól kaphatnak el baktériumos, vagy vírusos betegséget, ha az alapvető higiéniai előírásokat nem tartják be a tulajdonosok.
A baromfikolera minden madárfajra veszélyes. Főleg vízibaromfi és pulyka állományokban jellemző, 24 óra lappangás után tömeges elhullást okoz. Ha a tartók nem védekeznek vakcinázással, a betegség nagy valószínűséggel jelentkezik és olyan tömegű elhullással jár, hogy a termelő fizikailag képtelen a sok elhullott állatot időben eltávolítani. A legeltetett lúdállományokról és halastavi lúd- és kacsaállományokról átterjedhet vadon élő társaikra, vagy az össze nem gyűjtött hullákat fogyasztó varjakra, szarkákra, réti sasokra is. A pusztán kisemlősökkel (egerekkel, pockokkal, ürgékkel) táplálkozó ragadozók és kaszálás után, takarás nélkül maradt pockokat, szöcskéket kereső gólyák, gémek, kócsagok a védett pusztákon biztonságban élnek. Szinte semmilyen veszély nem fenyegeti őket.
