Hortobágyi Madárpark - Madárkórház Alapítvány

Az egyik leggyakoribb városi madár a fekete rigó. Messze hangzó énekük a kora esti és kora reggeli órákban is betölti a levegőt, antennákon, kandelábereken, bokrokon, köztéri szobrokon fújják a magukét. A kora tavaszi ének inkább csak területek kijelölését jelenti, és jellemzően csak az egy éves madarak énekelnek ilyenkor, de márciustól áprilisig, május elejéig elkezdenek énekelni az „öreg” madarak is. Ez az egyébként kedves, érdeklődő kis madár nagyon agresszív is tud lenni. Tavasszal nem ritka, hogy a két verekedő hím közül az egyik elpusztul a tojók és a fészkelő helyek megszerzése során, de nem ritka az sem, hogy a tojók is összeverekednek. A tojók tolla sokkal hétköznapibb, csőrük is tolluk is barna. A városokban hamar lerakják tojásaikat, főleg a falakra felfutó borostyánok ágai között megbúvó fészekbe. A ház és a nap közös melegének, és a madarak áldozatos kotlásának köszönhetően gyakran előfordul, hogy április végén, május elején, vagyis mostanra már fiókák lapulnak a fészekben. Az alig két hétig kotló tojó egyedül ül a fészken, de az etetésben már mindkét szülő részt vesz. Nem ritka, hogy akár háromszor is költenek a városokban, de az erdőkben inkább a kétszeri költés a jellemző. Május végén, amikor a fiókák elhagyják a fészket, még nem röpképesek, a szüleik pár napig még etetik őket. Ilyenkor szokott előfordulni, hogy a jó szándékú emberek azt hiszik, a fiókák kiestek a fészekből és „megmentik” őket, ezzel elszakítva a szülőktől. Csak akkor kell beavatkozni, ha úttesten, járdán vagy nagyon nyílt helyen ragad a fiatal, ugráló madár, de ekkor is elég egy bokor felé terelni, ott már biztonságban lesz. Mivel a köztudatban ez a tény még nincs benne, gyakran hoznak be rigó fiókákat is a Madárkórházba. Aki ilyesmiről értesül, mielőtt nekivágna az útnak, keressen bennünket! Lehet, hogy épp ezzel menekít meg rigót, amik énekükkel egy kicsit közelebb visznek minket a városokban is a természethez.

Konyhás István