Csúcsszezon csúcsán
- Amit ezen a címen minden évben leírtunk, most is szó szerint igaz: Csak akkor írogatok, ha nagyon kell. Mert nem érü[...]
Pocgém, ami nem is olyan ritka
Ritkán kerül szem elé, idén nyáron mégis több törpegém is bekerült a madárkórházba, sajnos volt olyan is, amelyiken már nem tudtunk segíteni, de azért szabadon is engedtünk belőlük. Mint neve is mutatja, ez a legkisebb hazai gémféle, pocgémnek is nevezik. Országszerte elterjedt, rejtett életmódja miatt azonban kevesen ismerik. Jelenléte legtöbbször csak akkor derül ki, amikor a lakhelyéül szolgáló nádfolt fölött repül. Vonuló madár. Sokszor nagyon későn, csak májusban érkezik költőhelyére, és már szeptemberben el is vonul afrikai telelőterületeire, ezért is volt fontos, hogy még augusztus végén elengedjük őket. Kis halakat, kétéltűeket és ízeltlábúakat fogyaszt, fiókáit is ezzel eteti. Hosszú ujjaival ügyesen kapaszkodik a nádszálakon, hegyes, hosszú csőrét szigonyként használva ejti el zsákmányát. Védekezéskor is ezt használja, általában támadója szemét célozza, ezért gyűrűzésekor nagyon elővigyázatosan kell eljárni. A bölömbikához hasonlóan rejtőzik a nád közt, csőrét az égre emeli, rejtőszínében bízva mozdulatlanná dermed.
Konyhás István
