Hortobágyi Madárpark - Madárkórház Alapítvány

A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb szikes pusztája. Hazánk legnagyobb összefüggő védett területe, miután 1973-ban itt alakult meg Magyarország első nemzeti parkja, melynek jelenlegi területe 82 ezer hektár. Az alapítás óta egyre szaporodó, hatalmas nyílt terülteket átszelő, gyakorlatilag kettévágó elektromos vezetékek rengeteg madár sérülését, illetve elhullását okozzák, mind a Hortobágyon, mind az ország más területein.

Az állat beszállításakor itt különösen fontos a megtalálás helye, mivel a villanyoszlop, vagy vezeték alatt talált madár szinte biztosan áramütött. Az áramütés foka különböző lehet: gyakran a madár rögtön elpusztul, de van, amikor az áramütés nem ennyire súlyos, és a madár, pár óráig tartó sokkhatás elmúltával elrepül. Azonban az utóbbi esetben sem mindig ússzák meg következmények nélkül a kellemetlen találkozást. Ilyenkor az áramkört záró végtagok (szárny és láb) lassan elhalnak, így először csak több pihenőre kényszerülnek, később pedig teljesen röpképtelenek lesznek. Fontos, hogy a madár az esetet követően mikor kerül szakértő szemek elé, illetve kezek közé, mert az elhalás stádiumától függően a tünetek is különbözőek lehetnek. Mivel az elhalás fokozatosan megy végbe, eleinte csak az figyelhető meg, hogy egyik szárnyukat lógatják, vagy egyik lábukat többet pihentetik, mint a másikat, illetve az egyik lábuk melegebb vagy hidegebb lehet. Mivel az elhalás folyamán a szövetekkel együtt az érzőidegek is elsorvadnak, a madarak az érzéketlen végtagot piszkálják, a rajta lévő tollat kitépkedik, a bőrt lecsipegetik. Ezt egészen addig teszik, míg a végtagon (legyen az láb vagy szárny) nyílt seb nem keletkezik, amely már könnyű célpont a legyeknek, valamint azok lárváinak, melyek két-három nap alatt felemésztik, elfogyasztják a lágy szöveteket. Amennyiben ez nem következik be, a madár saját magának csipegeti le sérült végtagját, amely ezek után üszkösödik, mumifikálódik és

magától leesik.

A Madárkórházba bekerült, áramütött egyedeknél éppen ezt a végkifejletet próbáljuk megakadályozni, illetve a folyamatot lassítani, a madár szenvedését csökkenteni. A végtag megmentésére akkor van a legnagyobb esély, amikor az áramütést követő egy-két napban annak külső jelei, tünetei még nincsenek. Ilyenkor a kórházba kerülést követően a végtag naponta többszöri, Betadine vagy kálium jodid tartalmú kenőccsel

történő bedörzsölése segíthet a vér áramlását fenntartani, serkenteni.

A bekerülést követően fontos a madár ösztönös végtagcsipkedésének megakadályozása, mely érdekében védőkötést alkalmazása elengedhetetlen, melyet leukoplaszttal kell lefedni.

A Madárkórházban az áramütéses esetekben évek óta sikeresen alkalmazzuk a Magnapress M nevű készüléket, mely egy emberek számára készült – de az állatgyógyászatban is eredményes – orvostechnikai készülék. Az eszköz két 5000 gaussos északi pólusú irányított mágnesből áll. A sérült végtagot (védőkötésben) naponta többször, kb. 5 percig a két mágnes nyaláb közé helyezve végezzük a kezelést. Hatására a végtagban lévő hajszálerekben a vörösvértestek szétválnak, fokozódik a vér áramlása, a vérkeringés.

Legtöbbször azonban mire rálelnek egy áramütést szenvedett madárra végtagjai már sebesek, nyüvekkel fertőzöttek, az elhalás már előrehaladott állapotban van. Ilyenkor a szárny vagy a láb megmentése már reménytelen. Mivel a cél minden esetben a madár szabad természetbe történő visszaengedése fontos először mindig a végtag megmentésén fáradozni és csak legvégső esetben az amputálás mellett dönteni. Azokban az esetekben, mikor már látszik, hogy a végtag nem marad meg, annak eltávolítása a legjobb megoldás. Ezzel megelőzhető a további fertőződés, a madár szenvedése. Az ilyen sorsa jutott egyedek a Madárpark lakóinak körét gazdagítják, szelíddé, emberrel barátságosan viselkedővé neveljük őket, bemutatókon, előadásokon vesznek részt, a szerencsésebbek pedig művégtagot is kapnak. Továbbszaporításukkal pedig egészséges utódokat adhatunk vissza a természetnek.

Forrás: Egrer Anna

További módszereink:

 Csontsebészet – Mérgezések gyógykezelése – Felkészítés a szabad életre – Áramütés megelőzése