Fecskekatasztrófa
- Szeptember közepén egy hétévente megrendezésre kerülő nemzetközi rétisas konferencián vettem részt, Horvátországban vol[...]
Madártani érdekességek: A Mátyásmadár
Herman Ottó nagyon bölcsen megfogalmazta a káros és hasznos állatokról a véleményét, mely szerint a természetben nincs sem hasznos,sem káros, csak szükséges. Talán érdemes lenne megfontolni az egykori polihisztornak a gondolatait, mielőtt ítélkezünk egy élőlény felett. Igaz, a szajkó vagy egyik népies nevén mátyásmadár az emberek között megosztó személyiségnek számítana, de ilyen haszontalan minősítésnek nincs helye a természetben. Nem szerencsés a szajkó egy rossz, vagy jó tulajdonságát kiemelni, ezekkel érvelni,vagy az emberek által mesterségesen létrehozott „jó” és „rossz” tulajdonságot ráaggatni bármelyik élőlényre. A szajkó nem barbár fészekpusztító,nem tudatos erdőmunkás, egyszerűélőlény, amit megpróbálunk emberi idiómákkal felruházni és épp gonoszként,vagy hasznosként beállítani. Közben pedig megfeledkezünk a természet egészéről, és arról, itt nincs káros és hasznos, csak szükséges. A szajkó a lehetőségeken belül szinte mindent megeszik. Nyáron inkább rovarokkal táplálkozik, de ha úgy adódik, azért a fészekrablástól sem riad vissza. Elkapja a gyíkokat,békákat, az apró rágcsálókat. Ősszel áttér a növényi táplálékra. Télen táplálkozásában a növényi eredetű anyagok dominálnak. Ilyenkor „előveszi éléskamráiból” az ősszel szorgalmasan begyűjtött és eldugdosott, főleg makkból álló csemegéit. Ám a rejtekhelyeket – például fatuskók,avar – nem mindig találja meg, s ezzel mintegy erdőgazdasági tevékenységet folytat biztosítva a magok kikelését,ily módon elősegítve a természetes erdőfelújítást. A legújabb pocokmérgezési őrület – mely a mezőgazdasági területek után már az erdőkre is átterjed– megoldása lehetne a szajkó is. Hiszen mérgek helyett inkább a természettel kellene együtt élnünk. Mindenkinek jobb lenne.
Konyhás István