Madarakat gyógyítunk
Minden madarat, és mást is. Denevért, rókát, kutyát, macskát, őzet, vidrát, nyestet, mindent, amit behoznak, vagy elküldik, vagy megtaláljuk. Februárban azért főleg karvalyokat és baglyokat. De ölyveket, héjákat, varjakat, galambokat és sasokat is. Rétit és parlagit, néha szirtit. Erdei fülest és gyöngybaglyot éjjel ütnek el, egerészölyvet nappal. A karvaly és a héja is nappal repül neki a kerítésnek, a vércsét minden évszakban üti az áram a villanyoszlopon. A hattyúkról és búvárokról korábbi számunkban írtunk, az erdei fülesbagoly decemberi költéséről is, most a gyöngybaglyokról és a karvalyokról fogadjanak el pár sort.
A gyöngybaglyok állománya nagyon függ a téli tápláléktól. Egyes ínséges teleken az állomány jelentős része, fele-harmada is elpusztulhat. Főutak mentén keresik a rágcsálókat, és nagyobb forgalmú utakon, mint pl. a 4-es út, sokat ütnek el belőlük. A baglyok tollazata különleges szerkezetű, a puha, suhogásmentes repülést biztosító funkció mellett levegőt tart meg a tollak között, melyet a baglyot kézbe véve elpattanó légbuborékokként érezhetünk is. Ez ütközéskor légzsákként védi a testet a belső sérülésektől. Az életét sokszor megmenti, de szárnya-lába törik, melyet műtéti úton, fémes belső, vagy külső rögzítéssel lehet gyógyítani. Ez több hetes- hónapos kórházi kezelést igényel. A rágcsálók ellen méreggel védekező mezőgazdasági termelők, ha nem szakszerűen helyezik ki a mérget, a rágcsálókat fogyasztó baglyokat is megmérgezhetik.
Fotó: Déri Balázs
A kiesést pótlandó, a gyöngybaglyok egész évben, így ilyenkor már fészkelhetnek is, hiszen padlásokon, templomok tornyaiban, gazdasági épületek tetőterében egész évben védett helyen vannak. A fiókák neveléséhez azonban táplálékbőség is kell, mely télen az emberi környezetbe behúzódó rágcsálók formájában helyenként adott. Ennek örülhetnek, akik a galambokat nem kérik a padlásukra, mert ahol bagoly van, ott nincs galamb. Ha a gyöngybagoly, vagy kuvik ipari üzem csarnokába költözik, ahol élelmiszert termelnek, vagy tárolnak, és a hatóság nem engedélyezi a kettőt egy helyen: vagy HACCP előírásokkal ellenőrzött, bagolyköpettől és ürüléktől, tollpihéktől rágcsáló maradványoktól mentes élelmiszer, vagy fokozottan védett bagoly, melyet nem szabad semmilyen élettevékenységében korlátozni, fészkelésében pedig különösen nem. Ugyanez vonatkozik nyáron a fecske által fészkelésre kiválasztott nagyüzemi baromfinevelő istállókra, vagy a redőnybe költöző denevérekre. Az állategészségügyi – most már inkább élelmiszer-biztonsági – hatóság, melynek én is tagja vagyok, nem engedélyezi a vadmadarakkal való közvetett érintkezést sem, főleg a Salmonellák, vagy madárinfluenza, baromfipestis veszélye miatt. Ezért még talán időben szólunk, hogy ahova nem kívánják, hogy beköltözzön valamilyen védett madár, vagy denevér, még a fészkelési időszak előtt zárják el a nyílásokat. Ha berepül, és nem tud, vagy nem is akar kimenni, a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a befogására, áthelyezésére (pl. mesterséges denevér odúba), de ha már ott a fészek, de még nincs tojás, vagy szaporulat, akkor sem zavarható a védett egyed, ezt a természetvédelmi hatóság csak különösen indokolt esetben engedélyezheti. A gyöngybagoly nem rak fészket, csak letojja a tojásait, melyet nem könnyű megtalálni. Ezért ahol előfordul, ne zavarjuk meg fészkelését padlástakarítással. Tetőjavítás, átépítés előtt erre is oda kell figyelni. Építkezés során talált fiókák esetében, ha nem biztosítható a zavartalan felnevelésük a szülők által, hatósági engedéllyel mi is vállaljuk a felnevelésüket, vagy saját fészkelő párunkhoz való adoptálásukat.
Fotó: Déri Balázs
A karvalyok az emberi környezetbe beköltöző madáretetőkön összegyűlő apróbb énekes madarak, verebek, cinegék, rigók de balkáni gerlék, galambok zsákmányolása miatt gyakran láthatóak falvakban, városokban kertekben, parkokban, akár panelházak között is. Gyakran szállnak be szerelőcsarnokokba utánuk. A megzavart madár a tükröződő üvegfelületeken látható tájat menekülési útvonalnak hiszi, vagy be akar menekülni az épületbe. Az üvegen nagyot koppannak, az őket üldöző ragadozóval együtt, melyen gyakran látható szárnyaik, testük körvonalának lenyomata. Sok esetben elvesztik eszméletüket egy időre, és ha nem kutya vagy macska, vagy rossz szándékú ember találja meg őket, és nem fagynak meg, akkor pár perc, pár óra alatt magukhoz térve elrepülnek. Ha szárnyuk is törik, akkor nem. Ha nem csak agyrázkódás, hanem komolyabb fejsérülés is van, akkor sem. Ez már kórházi kezelést igényel. Ezért, ha falak mentén, ablakok alatt mozgásképtelen, bágyadt, elrepülni nem tudó madarat találunk, fogjuk meg, tegyük egy jól záró papírdobozba, melyen nincsenek lyukak, és tartsuk meleg, csendes helyen pár órán át. Van benne elég levegő, lényeg, hogy teljesen sötét legyen, mely nyugalmat biztosít a betegnek. Ha 2-3 óra alatt nem röpképes, akkor hívjanak, hozzák be, vagy küldünk érte. A karvaly nagyon stresszérzékeny, percek alatt is halálra idegeskedheti magát, ezért nem kell nézegetni, kézbe venni, a látszólagos nyugodtsága a félelem, súlyos stressz jele. Ilyenkor fokozott az anyagcsere, és órák alatt feléli a tartalékkait. Ezért pár óránál tovább ne tartsuk etetés nélkül. Az etetés és különösen az itatás ebben jártas szakembert igényel, melyek közül képzett, madármentő önkénteseink minden megyében, szinte minden nagyobb város környékén megtalálhatóak. Nemcsak etetésben, hanem elsősegély nyújtásban, akár életmentő infúzió beadásában is járatosak, ezért kérjük, aki sérült madarat talál, haladéktalanul hívja diszpécserközpontunkat, vagy a honlapunkon található regionális madármentők nyilvános telefonszámát! Kérjük ne facebookon ötleteljenek laikusokkal, hanem telefonon kérjenek azonnali, szakszerű, személyes segítséget.
Ha a karvaly megfogta a zsákmányát, ne vegyük el tőle, ne mentsük meg, mert nem sportból, vagy szenvedélyből vadászik, hanem szükségből, és nem véletlenül választotta ki a gyengébbet a madáretetőt látogatók közül. A megmentett zsákmány többnyire nem is marad életben, és a karvaly úgyis fog másikat. Galambászok értékes postagalambjait a karvalyok, héják és sólymok edzésben tartják, közülük is a könnyebben foghatót igyekeznek kiválasztani, de a gazdájuk ezt nem nézi jó szemmel. Mielőtt a védett és fokozottan védett madarakkal szemben önbíráskodásra kerülne a sor, kérjük a galambászokat, beszéljék meg a megelőzés és védekezés lehetőségeit ebben járatos galambász és solymász szakembereinkkel! Mi szeretjük a galambokat is, és őket is meggyógyítjuk, mert nem szükségből, természetvédelmi-, gazdasági-, vagy anyagi érdekből, hanem hivatásból, emberségből gyógyítjuk a madarakat, immár 35 éve. Segítsenek ebben Önök is!
Dr. Déri János
