Hortobágyi Madárpark - Madárkórház Alapítvány

Október a rendezvények hónapja volt a Hortobágyi Madárkórházban.  Látogatóink szinte minden hétvégén találkozhattak sokszínű programjainkkal, melyek egy-egy jeles nap megünneplésére szolgáltak. Nem volt ez másképp a hónap utolsó hétvégéjén sem: október 31-én és november 1-én került megrendezésre halloween-i programunk, a Tytoween. A Madárkórház Halloween-je egy kicsit más, mint a többi. Ezen a napon nálunk a baglyoké a főszerep, ezeket a közkedvelt, bár sokak által titokzatosnak tartott madarakat szeretnénk megismertetni látogatóinkkal. A Tytoween név egy szójátékból ered, a Tyto ugyanis a gyöngybagoly latin neve. Baglyaink természetesen az év minden napján láthatóak, így bármikor fel lehet őket keresni. Az alábbi írásban a Madárkórházban jelenleg bemutatásra kerülő fajokkal szeretném megismertetni a Kedves Olvasót.

Baglyaink közül kétségkívül Madam, a tojó uráli bagoly (Strix uralensis) a legimpozánsabb. 2015 áprilisában érkezett hozzánk a Mályi Madármentő Állomás segítségével. A szárnysérült madárra az Aggteleki Nemzeti Park területén találtak rá. Madam tehát egy ideje már a Madárkórház lakója, azonban eleddig látogatóktól elzárt férőhelyen élt. Új röpdéjén Nagy Norbert, a Madárkórház munkatársa és Álló Barnabás önkéntesünk éjszakába nyúlóan dolgozott az ünnep előtt, hogy végre bemutatkozhasson a nagyközönségnek figyelemreméltó „sztárunk”. Az uráli bagoly igazi zoológiai különlegesség a magyar állatkertekben és állatbemutatókban. A Hortobágyi Madárkórházon kívül jelenleg csupán egyetlen másik hazai intézményben gondozzák e fajt, ám az ottani példány is látogatóktól elzárt férőhelyen található. Így jelen pillanatban a mi Madamunk az egyetlen bemutatásra kerülő uráli bagoly hazánkban.  Ez a bagolyfaj a szabad természetben széles körben elterjedt, Európa és Ázsia északi részén egyaránt megtalálható. A macskabagoly közeli rokona, ám annál jóval nagyobbra nő. A hímek szárnyfesztávolsága 115 cm, a nagyobbra növő tojóké 125 cm körüli. Elsősorban bükkösök és fenyvesek madara, hazánkban a Zemplénben és az Északi- Középhegységben fordul elő kis számban.  Két tojásából a fiókák 27-34 nap után kelnek ki, a szülők agresszívan védik a fészket.  Az uráli bagoly Magyarországon fokozottan védett faj, eszmei értéke 100.000 Ft.

Látogatóink körében jól ismert „baglyos” röpdénk, melyben jelenleg három különböző bagolyfaj is megtalálható. Ezek egyike a macskabagoly (Strix aluco), mely közeli rokona az uráli bagolynak, ám jóval kisebb annál. A macskabagoly szárnyfesztávolsága 81-96 cm között változik. Akárcsak az összes többi bagolyfaj esetén, úgy ennél a fajnál is a tojók nőnek nagyobbra. A macskabagoly nevét nyávogásra emlékeztető hangjáról kapta. Nagy testű rokonához hasonlóan Eurázsia nagy részén megtalálható, azonban élőhelyet tekintve kevésbé válogatós, lombhullató és vegyes erdőkben egyaránt találkozhatunk vele. Az ember közelségét is jobban tűri, mint az uráli bagoly, így napjainkban már városszéleken, nagyobb parkokban is megtelepedett. Ragadozó, akárcsak az összes többi bagolyfaj, elsősorban kisebb emlősökkel és madarakkal, ritkábban gerinctelenekkel táplálkozik. Mindegyik bagoly szőröstül-bőröstül eszi meg zsákmányát, a meg nem emészthető részeket- szőrt, csontokat, tollakat- később köpet formájában öklendezik fel. A köpetek nagy segítséget nyújtanak a kutatók számára a baglyok táplálékállatainak felderítése terén. A macskabagoly hazánkban védett, eszmei értéke 50.000 Ft.

Az erdei fülesbagoly (Asio otus) Európa, Ázsia és Észak-Amerika nagy részén megtalálható. Hazánkban rendszeres fészkelő, egyik leggyakoribb bagolyfajunk. Eredetileg zárt erdők lakója volt, napjainkban azonban parkokban, erdőfoltokban is találkozhatunk vele. Az ember közelségét jól tűri, telente gyakran látni a városokban meghúzódó, nagy létszámú bagolycsapatokat. Az erdei fülesbagoly szárnyfesztávolsága 90-100 cm között változik. Jól látható „fülei”, melyekről a nevét is kapta, valójában csupán tolldíszek. A bagoly ezekkel nem hall, valódi fülkagylói egyik madárnak sincsenek. Két kis lyukon keresztül jutnak a hangok a bagoly hallójárataiba, melyek a fej két oldalán, a tollak között bújnak meg. Az erdei fülesbagoly tollfülei egyébként jóval nagyobbak, mint a hazánkban szintén előforduló, közeli rokon réti fülesbagoly (Asio flammeus) tollfülei. Az összes hazai bagolyfaj, köztük az erdei fülesbagoly is védett Magyarországon, eszmei értéke 50.000 Ft.

Legkisebb baglyaink egyike a kuvik (Athene noctua). Szárnyfesztávolsága mindössze 54-58 cm, testhossza csupán 21-23 cm. A faj latin nevét Pallas Athénéről, az ókori görög istennőről kapta, ugyanis a bagoly volt Athéné szent madara. Talán innen ered a széles körben elterjedt nézet, mely a baglyokat a tudással, bölcsességgel hozza összefüggésbe. Athéné a tudás istennője volt az ókori Görögországban.  A kuvik egyaránt megtalálható Európa, Ázsia és Afrika egyes részein. Hatalmas elterjedési területén több alfaja is kialakult, e mellett a sivatagoktól az erdőkig gyakorlatilag minden élőhelyen megtalálható. Gyakori az emberlakta településeken is. Méretéből adódóan kisebb zsákmányállatokra vadászik, mint a legtöbb bagolyfaj, étlapján elsősorban nagyobb rovarok szerepelnek, bár olykor kisemlősöket és madarakat is zsákmányol. Népies neve a halálmadár, mely elnevezés egy alaptalan babonából származik. A kuvik sötétedést követően gyakran hallatja jellegzetes hangját, mely sokak számára önmagában is ijesztő lehet kissé. Régebben úgy gondolták, hogy a halálos betegeket látogatja meg a kuvik, innen ered ez a furcsa név. A valóságban ez a kis bagoly csak a virrasztás miatt égő lámpa köré gyűlt nagyszámú rovarból igyekezett magának vacsorára valót összeszedni. A téves hiedelem miatt sok helyen üldözik a kuvikot, elpusztítani azonban nem szabad. Magyarországon fokozottan védett madár, eszmei értéke 100.000 Ft.

A Madárkórház rendszeres látogatói bizonyára ismerik gyöngybaglyos kórtermünket. A hozzánk bekerülő gyöngybaglyok (Tyto alba) egy része felelőtlen sofőrök miatt érkezett hozzánk. Éjszakai vadászatuk során a baglyok könnyen elvakulnak az autók reflektoraitól, így nagy eséllyel érheti őket baleset. A gyöngybagoly az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálható a Földön.  Kedveli az ember által lakott területeket, előszeretettel vadászik nyílt területeken, szántóföldeken.  Napjainkban egyre gyakrabban költ padlásokon. Közepes méretű bagolyfaj, szárnyfesztávolsága 80-95 cm. Jellegzetes, szív alakú arcáról könnyen felismerhető. Hatalmas elterjedési területén több alfaja és színváltozata is kialakult. Fő táplálékállatai a kisemlősök közül kerülnek ki, bár olykor kétéltűeket és madarakat is fogyaszt. Kórtermünkön kívül az egyik röpdénkben található mű templom padlásának is vannak gyöngybagoly lakói. Bár Muki, a hímünk és párja mindketten tartósan sérült madarak, akik a szabad természetben már nem lennének életképesek, minden évben rendszeresen költenek nálunk. Bár maguk a szülők sérültek, az utódok visszaszoktathatók a vadonba, így lehetőség nyílik e szép bagolyfaj természetes állományának gyarapítására. A gyöngybagoly hazánkban fokozottan védett faj, eszmei értéke 100.000 Ft.

Írta: Nagy Antal

Fényképezte: Nagy Norbert